XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996. december / 12. szám
Boris Gábor a Pénzügyi Bizottság elnöke „Ki kell alakítani a polgári tulajdonosi tudatot: adót fizetek, a pénzemből működik, tehát az enyém” | Én nem egyéni képviselőként " kerültem a testületbe. Ebből a helyzetből azt a szerénytelen következtetést vontam le, hogy nem körülhatárolható részét kell képviselnem a kerületnek; arra a feladatra megbízást kaptak az egyéni képviselők. Ezért főként olyan dolgok érdekelnek, amelyek a választókerületeken átívelnek. Számomra kulcs- fontosságú szavak: a kerület és a felelősség. Ennek a gondolatsornak egy másik vetülete az, hogy más egy ön- kormányzati képviselő helyzete, mint az országos politika szereplőié. Mi napi közelségben élünk a választókkal, ezért sokkal szorosabb a kontroll. Alapvető erkölcsi parancsunk és speciális egyéni érdekünk is, hogy mindenféle pártérdeket megelőzően, az adott körülmények között, a lehető legjobban feleljünk meg a polgárok elvárásainak. Még civil életünk is állandó ellenőrzés alatt van, hiszen a választók a szomszédaink. Félidős mérlegemnek az az eredménye, hogy helyes volt a két éve vállalt szerepem - az önkormányzatot nem tekintem pártpolitikai direkt színtérnek. Nem a Pénzügyi Bizottság az a terület, ahol élő kapcsolat van a polgárok és a bizottság között. Ez háttérmunka: a pénzek, felhasználásának, kezelésének, dokumentálásának célszerűségéről és törvényességéről kell véleményt mondanunk. Nem kis megelégedettséggel mondom, hogy kerületünket elkerülték mindazok az országos visszhangot kiváltó ügyek, melyek a korrupció és összeférhetetlenség címszó alatt ismertek a nagy nyilvánosság előtt. m Az első év gazdálkodási sike- ,W re volt az önkormányzat saját tulajdonú vagyonkezelő részvény- társaságának létrehozása. A másik, mindnyájunk életét komolyan befolyásoló ügy az elhíre- sült Állami Vagyonkezelő kontra önkormányzatok vita, amelyben különböző közvetítők vettek részt. A belső vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a XIII. kerületben nem történt törvénytelenség. Még egy kifejezetten szakmai kérdés a válaszom végén: nagyon komoly felkészültséget és naprakész információkat kívánó feladat az önkormányzat szabad rendelkezésű pénzeszközeinek kihelyezése. Ez a kihelyezés magas hozamú legyen, biztonságos és hozzáférhető. Ezeknek az elvárásoknak megfelel a kerület pénzkihelyezési gyakorlata. a A feladatmegosztásról és az •• együttműködésről összefoglalva azt mondhatom, hogy hónapról hónapra látványosan javul. Senki sem születik önkormányzati képviselőnek, bizottsági tagnak - ez tanulási folyamat. Ügy ítélem meg, hogy egyre inkább szakmai kérdésekkel foglalkozó, vitatkozó, felelős csapattá érik képviselő-testületünk. Ma már szinte nyoma sincs a parlamentben látható ádáz gyűlölködésnek, a felismert ostobaságokat is keresztülhajtó erőpolitizálásnak, magamutogató felszólalási mániának. Létrejönnek lassan a demokratikus döntéshozatal alapfeltételei: a szavazások és a viták autonóm, felelős képviselők egyéni megnyilvánulásai. Bizottságunk a polgármesteri hivataltól minden segítséget megkap. Kiváló köztisztviselőket ismertem „lakossági” igény. Minden így nevesített kezdeményezés, kritika, elvárás egyes lakosok, csoportok jelzése, mely szinte minden esetben egy másik lakos vagy csoport érdekeivel ütközik. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat nyitott és fogadóképes, de olyan döntéseket nem tud hozni, amelyek mindenkinek tetszenek. Az önkormányzat hatósági szerepe többnyire nem saját megérlelt döntései alapján működik. Meghozott határozatainak egy része ellenkezik szándékaival, de magasabb jogszabályok között kell a kisebb rossz irányába menni. A lakosság nyitottsága és fogadó- készsége egészen más motivációk alapján alakul ki. Az emberek többsége nem hosszú távon gondolkodik. Ez nem is várható el súlyos napi túlélési gondok között, olyan történelmi tapasztalatokkal, mint amiA Providencia Biztosító új épülő irodaháza a Váci út és a Csanády utca sarkán meg. Éppen ezért megragadom a lehetőséget, hogy nagyobb körben is elmondjam: az elkövetkező években az önkormányzat és a polgár- mesteri hivatal csak akkor tudja megfelelően szolgálni a lakosság érdekeit, ha felkészült köztisztviselőit nem tudja elcsábítani a magánszféra. Az illetmények aránya a közszféra és a gazdasági szféra között óriási különbséget mutat. Ebben a kérdésben országosan lépni kell. És még valami: az együttműködés és feladatmegosztás csak akkor lehet eredményes, ha a polgár- mesteri hivatal és minden közhivatal tisztviselői tudják, hogy a négyéves választási ciklusok végén nem kell kipakolni rossz kartondobozokba a személyes holmijukat az irodából, mert nem politikai akarat, hanem szakmai felkészültségük teszi alkalmassá őket. m Ennél a kérdésnél az a leg- 'IJF fontosabb, hogy tisztázzuk: csak közhelyi demagóg szinten van lyet a mi társadalmunk megélt. (Majd boldog lesz a másvilágon, majd jó lesz neked a kommunizmusban, majd a stabilizáció, ha túléled stb.) Számunkra fontos, hogy az önkormányzatot ne mossák össze, még gondolatban se a mindenkori állami vezetéssel. A politikai apátia ne jelentsen elfordulást a helyi képviselőkkel és a polgármesteri hivatallal szemben. A mi feladatunk az is, hogy a helyi lakosok megismerhessék, milyen gazdasági szorongatottság mellett igyekszik az önkormányzat ellátni kötelező feladatait és biztosítani a kerület fejlődését és felkészülését a XXI. század kihívásaira. * A kerület dinamikus fejlődé- *• se vitathatatlan, földrajzi, közlekedési helyzete kiváló. Ezenfelül a fejlődésre negatív értékű előzmény is esélyt ad. Évtizedeken keresztül minden hosszú távú következmény figyelembevétele nélkül telepítettek a kerületbe ipari üzemeket, amelyeknek munkaerő- igénye szükségessé tette a gyors, vitatott értékű és már nem is vitatott hatású házgyári lakásépítéseket. Ezen üzemek az alacsony színvonalú termékeire a piacgazdaság térhódításával keleten is megszűnt az igény, így feleslegessé váltak. A lakótelepeinken itt ragadt lakosság számára munka- és életlehetőséget csak a most folyó dinamikus fejlődés és szükségszerű arculatváltás biztosíthat. A kerület lakosai évről évre érzékelni fogják életkörülményeik javulását, lakókörnyezetük fejlődését, ha ez a folyamat a központi költségvetési zátonyokon meg nem fenekük. X Engedje meg, hogy rövid vá- * laszokat adjak! Az összefoglaló kérdés az, hogy segít-e az ön- kormányzat létével, működésével tisztább, kedvezőbb általános helyzetet teremteni? Elméletileg igen, gyakorlatilag az általános apátiát nem tudja oldani. Ennek ellenére azt hiszem, hogy az önkormányzatokra nagyon kell vigyázni. A jogállamiság, a demokrácia a felemelkedés legfontosabb rendszere. A gazdasági helyzetre is lehet hatással körültekintő, előrelátó, felelős döntéseivel, amelyekkel részben megőrzi, részben átalakítja a helyi közösség vagyonát. Tévedés azt hinni, hogy az erkölcsi állapoton csak a gazdaságon 1ce- resztül lehet hatni. Magyarországon nem az éhségbűnözés a legnagyobb gond. Az erkölcsi állapotok javítása nagyon hosszú, eredményeiben késleltetve megjelenő munka. Az oktatás, a kultúra, a társadalom ismert vezetőinek példája, a törvények gyors és kivételt nem ismerő érvényesítése, az értékek devalválódásának megállapítása, a természet és az épített környezet minősége és még sok-sok más tényező eredményezheti az erkölcsi megújulást. Ki kell alakítani a polgári tulajdonosi tudatot: adót fizetek, a pénzemből működik miden, tehát az enyém, vigyázok rá, és ellenőrzőm, akit azzal bíztam meg, hogy kezelje a tulajdonomat. És még valamit engedjen meg végezetül: az erkölcsi süllyedés a történelem során minden esetben komoly gazdasági károkat okozott, tehát az összefüggés inkább fordítottja a ma általánosan elfogadottnak. Sokakkal ellentétben azt gondolom, hogy emelkedésünket az emberi tényező erőteljesebben befolyásolja, mint a monetáris. Mondom ezt annak ellenére, hogy fél életemet pénzügyekkel töltöttem.
