Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)
1989. december / 5. szám
Több önkezdeményezésre van szükség A régi angyalföldiek csak „Fiastyúk” lakótelepként ismerik azt a munkásnegyedet, ahol a HNF XIII/28-as körzeti bizottsága tevékenykedik. Foltá- nyi Béla öt esztendeje a titkáruk, vele beszélgettünk a kongresszus előtti időszak munkájáról, s a jövő tennivalóiról. — Mielőtt a köz dolgaira térnénk, kérem szóljon pár szót önmagáról. Mióta végez népfrontmunkát és miért vállalta ezt a társadalmi megbízatást? — Én csak hat esztendeje kapcsolódtam be a mozgalom tevékenységébe, ugyanis akkor szálltam le véglegesen a kocsiról. 1984-ben a Hungaroca- miontól mentem nyugdíjba idő előtt az egészségi állapotom miatt. Míg dolgoztam, az év nagy részét külföldön töltöttem, tehát nem maradt arra időm, hogy a közvetlen lakóterületem dolgaival foglalkozzam. Jártam a világot, sok mindent tapasztaltam. Láttam mérhetetlen gazdagságot, elképesztő nyomort, tisztes polgári rendet és tisztaságot. Pályámat 1983-ban egy súlyos baleset szakította félbe. Lábadozásom idején kerestek fel a népfronttól, hogy vállalnék-e munkát? Igent mondtam, mivel már untam a tétlenséget és úgy éreztem, hogy a felgyülemlett tapasztalataimat hasznosíthatom a körzetben. Egy évig mint bizottsági tag dolgoztam, majd ezt követően, a közösség titkárává választott, melyet ebben az esztendőben újabb öt évre megerősítettek. — Milyen munkabizottságaik vannak? — Elsőként említeném a két legeredményesebben működő, a szociális- és .környezetvédelmi munkabizottságunkat, majd őket követi a városvédelmi munkabizottságunk és a Fogyasztók Tanácsának társadalmi ellenőrei. — Elsőnek mondta a szociális munkabizottság tevékenységét. Vajon miért? — Azt hiszem, hogy nemcsak a körzetünkben, hanem az egész kerületben nagy gond a lakosság elöregedése és a vele járó szociális problémák. Aktivistáink szoros kapcsolatot tartanak fenn a lakóbizottsági elnökökkel, a házmesterekkel, hogy a rászoruló idős vagy elesett embereket felkutassák, jelezzék nekünk. Sajnos ezek között egyre több a fiatal rokkant és a fogyatékos ember. Nekik is segítünk a segélyek és egyéb gondozási problémák megoldásában. — Környezetvédelmi munkabizottságuk hogyan tudta aktivizálni a lakosságot? — Körzetünkben a házak kőzett tágas parkok vannak. Ezek rendben tartására a tanácsnak eddig sem volt sok pénze, azonban mióta a kerület visz- szakapta a Margitszigetet, a helyzet még jobban romlott. A házak előtt a lakók apró kis min iker léket alakítottak ki, ahol egész nyáron virítanak a virágok. A parkok takarítását mi szervezzük minden tavasz- szal és ősszel. Volt olyan le- vélgereblyézési akciónk, amikor 115 ember gyűlt össze a társadalmi munkára. Ebben a Kertészeti Vállalat jó partnerünk, mivel a szerszámokat ők adják kölcsön a munkálatokhoz. Virágosítási, parkosítási tevékenységünkért több ízben kaptunk már szerény jutalmat. — Mire költötték az összeget? — Mivel a pénzt kollektív munkáért kaptuk, úgy gondoltuk, hogy a leghelyesebb, ha együtt költjük el. A munkában részt vevőket tavaly kétnapos autóbuszos kirándulásra vittük a Dunántúlra. Sajnos az árak emelkedése miatt az idén már ezt nem engedhetjük meg magunknak, ezért úgy tervezzük, hogy Angyalföldön, valamelyik művelődési háziban jövünk össze egy vacsorával összekötött esti beszélgetésre. —— Milyen változást vár a körzetben a népfront kongresz- szusa után? — Optimista' vagyok. Ügy gondolom, hogy a Hazafias Népfront, mint a pártonkívü- liek szervezete — jelentős tömeggel a háta mögött —, nagyobb szerepet és önállóságot kap a lakókörnyezet alakításában. Gondolom segíteni fognak azok az MSZP-tagok és más pártok tagjai is, akik a munkahelyek helyett most a lakóterületen dolgoznak majd tovább. Bízóim benne, hogy ezáltal a bizottságunk is megfiatalodik az élkövetkezendő időben. Remélem,' hogy a vállalkozási kedv • növekedésével az elsorvadt lakossági szolgáltatások is újraélednek. Jelenleg nincs a körzetünkben patyolat, cipőjavító, fodrász, megszűntek a kisszövetkezetek, leépült a régi jó Tömöri úti piac. — Mit vár a lakosságtól? — A gazdasági és politikai élet pezsdülésével talán ki tudjuk mozdítani a nagy többséget a passzivitásból, több önkezdeményezéssel hatékonyabban tudjuk megoldani a helyi gondokat. Köhidi Erika Kereszténydemokrata Néppárt kerületünkben Ez év tavaszán újraalakult az egykori Demokrata Néppárt (Banankovics- párt) jogutódjaként a Kereszténydemokrata Néppárt. Az utolsó, viszonylag még szabadnak minősíthető 1947-es választásokon a párt közel egymillió szavazatot kapott és 62 képviselőjével a Parlament legnagyobb ellenzéki pártja lett, 1949. évi erőszakos megszüntetéséig. Az újrakezdés gondolata a Márton Áron társaságban csírázott ki, amit dr. Keresztes Sándor, dr. Matheovits Ferenc és Ugrin József — utóbhi a XIII. kerület lakosa —, volt országgyűlési képviselők, országos szervezkedéssé bontakoztattak ki, személyükkel egyúttal biztosítva a vezetés legitimitását. Kerületünkben a párt szervezése 1989 nyarán indult meg. Szeptember 12-i, a Láng Művelődési Központban tartott tagtoborzó nagygyűlésünk óta létszámunk la kerületben elérte a működéshez szükséges megfelelő szintet. Pártunk a keresztény világnézet alapján áll, amely szerint Isten az embert szabad és egyenlő jogú, halhatatlan lelkű lénynek teremtette, aki cselekedeteiről és a kezébe adott hatalomról nemcsak földi törvények előtt, hanem a Teremtőnek is felelős számadással tartozik. Tagadjuk az állami mindenhatóság tianát, azt, hogy az államnak joga volna bárminő párt, osztály, vagy faj érdekeire hivatkozva, illetve azok ellenében igazságtalan törvényeket hozni és az embert az állam tulajdonaként kezelni. Az állam nem vonhatja ki magát a- természetjog uralma alól. Célunk a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása, egy korszerű, demokratikus jogállam megteremtése, amelyben a hatalmat a nép által választott parlament és a helyi önkormányzatok gyakorolják. Politikaitársadalmi viták, ellentétek erőszakos, fegyveres „megoldását” elutasítjuk. A keresztény világnézetet valljuk, de nem vagyunk sem egyházi, sem féléké zeti párt. Ugyanakkor egyik alapvető célunk, hogy az egyházak számára optimális feltételeket biztosítsunk áldásos tevékenységük .kifejtéséhez a nevelés, az oktatás és a kulturális élet minden területén, mivel a miagyar társadalom csak így lábalhat ki abból a mély erkölcsi válságból, amelybe az el- rpúlt évtizedek hibás politikája' juttatta. A közjó által korlátozott magántulajdon híved vagyunk. Ezért a gazdaságban egyidejűleg, egymás mellett és egymással versengve jelen kell lennie a magán-, a csoport- és az állami tulajdonnak, egészséges egyensúlyt teremtve a különböző tulajdonformáik között. A ’társadalmi igazságosság nevében elutasítunk minden, olyan megoldást, amely a további, súlyos gazdasági-eg- zisatendális megpróbáltatások terheit kizárólag a kisemberekre akarja hárítaná, mentesítve a különböző szintű, volt és jelenlegi döntéshozókat hibás elképzeléseik következményeitől. A magyar külpolitikának minden lehetségest meg .kell .tennie a határainkon ’túl élő magyarság sorsának jobbítására, segítő megtartására. A realitások .külpolitikáját követjük, egyrészt fegyelembe véve földrajzi helyzetünket és elutasítva minden elhamarkodott és egyoldalú lépést, másrészt- állandóan emlékezve történelmű,nkre, kultúránkra és szellemiségünkre, amelyek a .keresztény Európához kötnek. Dr. Rózsavölgyi János 2 ANGYALFÖLD
