Angyalföld, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1988. december / 3. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt 1988 májusában tartott országos értekezlete fontos döntéseket hozott a politikai intézményrendszer fejlesztéséről és benne a párt feladatairól. Az országos pártértekezlet óta eltelt mintegy fél esztendő fejleményei még inkább kifejezésre juttatták annak a szükségességét, hogy a párt munkája — a vélemények pluralizmusának és a nyilvánosságnak a fokozott érvényesítése mellett — tartalmában és módszereiben egyaránt megújuljon. A kerületi pártbizottság november 11-i ülésén ennek a megújulásnak a teendőit egybefogó programot tűzte napirendjére. Vajon mit tartalmaz ez a program, hogyan kívánja a pártmunka hétköznapjaiban érvényre juttatni az új követelményeket? — erről beszélgettünk még az ülés előtt az előterjesztést készítő ad hoc bizottság egyik tagjával, dr. Kiss Péterrel, a kerületi pártbizottság titkárával. — Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalása a mi kerületünkben is — párttagok és pártonkívüliek között egyaránt — pozitív visszhangra talált — mondotta a pártbizottság titkára. — Ezt az egyetértést fejezték ki a különböző taggyűlések, testületi ülések, egyben tolmácsolva azt a várakozást is, hogy a párt szervei ne csak szavakban, hanem tettekkel is teremtsék meg az egypártrend- szeren alapuló szocialista pluralizmus érvényesülésének feltételeit. Márpedig ennek egyik feltétele pártunkban a vélemények sokszínűségét toleráló, a vitáknak megfelélő teret engedő és a különböző álláspontokat szervesen integrálni képes, demokratikus döntéshozatali rendszer. — Milyen követelményeket keU teljesítenie ennek a demokratikus döntéshozatali rendszernek? — A kiindulópontunk az, hogy a kerületi pártmunka legfontosabb egységei az alapszervezetek.'A különböző szintű testületek — köztük a kerületi pártbizottság — legfontosabb funkciója az, hogy maximális támogatást nyújtson az alapszervezetek eredményes tevékenységéhez. A testületek munkáját az alapszervezetek folyamatos megbízatással tevékenykedő küldötteik útján ellenőrzik. Az új döntéshozatali rendszer tehát következetesen érvényesíti a demokratikus centralizmus alapelveit — lehetővé teszi, hogy az alsó szintű állásfoglalások és határozatok szervesen beépüljenek a kerületi döntéshozatali mechanizmusba —, teret enged a kisebbségi vélemények érvényesülésének —, fórumot teremt a vitáknak, a vélemények ütköztetésének és mindezekkel egyben biztosítja a közvetlen ellenőrizhetőség és visszahívhatóság valós garanciáit. Megítélésünk szerint csak így biztosítható, hogy pártunk alulról felépülő demokratikus szervezetként működjék, amelyben minden vezető szerv és tisztségviselő a legszélesebb párttagság kontrollja mellett tevékenykedik. — Hogyan alajtul ebben az új szervezeti mechanizmusban a különböző területeken dolgozó — vállalati, intézményi, lakóterületi — pártszervezetek tevékenysége? — A kerületi pártmunkának egy olyan érdekérvényesítési mechanizmus kialakítására kell irányulnia, amely a pártmozgalomban differenciáltan megjelenő politikai érdekeket képes lesz integrálni és megfelelően szelektálni. Ez azt jelenti, hogy az eddigihez képest lényegesen átalakul a vállalati és intézményi párt- szervezetek tevékenysége, funkciója. A jövőben külön kell választani a gazdasági és a politikai kérdéseket — a párt- szervezetek csak az utóbbiakkal kapcsolatban foglalnak állást —, és a feladatuk a különböző gazdaságirányítói, érdekvédelmi (például szakszervezeti) funkciókat ellátó kommunisták politikai irányítása lesz. A lakóterületi politikai munka főfeladata viszont a néphatalmi- népképviseleti testületekben tevékenykedő kommunisták munkájának politikai irányítása, részvétel a teljes helyi közéletben. Lényeges változás az eddigi gyakorlathoz képest az is, hogy fokozatosan megszüntetjük a munkahelyeken és a lakóterületen végzett pártmunka merev szétválasztását, a vállalati-intézményi pártszervezeteknek is feladatává tesszük a lakóterületi politikai munka segítését. A célunk az, hogy dinamikus egyensúlyt teremtsünk a munkahelyi és a területi pártmunka között, szélesebb körben is ösztönözzük a párttagokat a körzeti pártmunkában való részvételre. — A szocialista pluralizmus keretei között megnő a különböző társadalmi és tömegszervezetek szerepe, s az eddigiek mellett új szerveződések, egyesületek is megjelennek kerületünkben. Hogyan alakul velük a kerületi pártbizottság kapcsolata? — A Hazafias Népfront és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kerületi bizottságaival igyekszünk egyenrangú partneri viszonyt kialakítani. Támogatjuk azokat az immár létező önszervező egyesületeket, amelyek alapvető politikai céljainkkal egyetértve tevékenykednek. Az újonnan létrejövő és kerületünkben is tevékenységet kezdő különböző egyesületek, társadalmi szerveződések megítélésében konkrét programjukból kívánunk kiindulni. — Az országos pártértekezlet állásfoglalásában az is szerepel, hogy lehetőséget kell teremteni a nyílt politizáló légkör kibontakozására a párt soraiban. Mit kívánnak tenni ennek elérésére? — A nyílt politizálás jegyében öt rétegtanácskozást hív össze a kerületi párt- bizottság: egyet a fiatal angyalföldi párttagok, egy másikat a munkás párttagok, harmadikat az üzemekben dolgozó értelmiségi párttagok, egy negyediket a kultúra, a közművelődés, az oktatás és az egészségügy területén dolgozó kommunisták részvételével, míg az ötödiken a lakókörzetekben tevékenykedő párttagokkal kívánunk párbeszédet folytatni. A rétegtanácskozások és az üzemi pártértekezletek tapasztalatainak összegzése alapján kell megfogalmazni a kerületi pártmozgalom további feladatait és megteremteni a továbblépés szervezeti feltételeit. Erre több alternatív javaslatot is a pártbizottság elé terjesztettünk. — Mi késztette a végrehajtó bizottságot arra, hogy alternatívákat terjesszen a szélesebb testület elé? — Abból indultunk ki, hogy valamilyen politikai feladat teljesítésére többféle módszer is helyesnek bizonyulhat és sokkal célszerűbb, ha e változatok közül nem a szűkebb testület, hanem maga a pártbizottság választja ki — a különböző változatok előnyeit és hátrányait mérlegelve — a cél elérésére legalkalmasabbat. Egyébként több olyan téma is szerepel a pártbizottság napirendjére kerülő előterjesztésünkben, amelyben alternatív javaslatokat dolgoztunk ki. Így például a munkabizottságok jövőjével, a lakóterületen folyó pártmunka segítésével kapcsolatban. Még jelentősebb az alulról való építkezés szervezeti-formai garanciáinak, a vezető pártszervekbe való delegálás alapelveinek a kérdése, amelyre szintén több változatot terjesztettünk elő. Az alternatívák mérlegelése mindenképpen aktívabb együttgondolkodásra, mi több, saját delegáló közösségükkel való konzultálásra is serkenti a párt- bizottság tagjait, nem is szólva arról, hogy a döntési jog gyakorlása, a hozott határozatért való felelősségvállalás is sokkal teljesebbé válik. — Milyen nyilvánosságot kap a jövőben a kerületi pártbizottság tevékenysége? — A már említett új döntéshozatali és végrehajtási mechanizmus kimunkálása során megkülönböztetjük egymástól azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a kerületi párttagság tájékoztatása, véleményének kikérése, vagy esetleg megszavazta tása szükséges. Alapelvnek tekintjük, hogy mindazok kapjanak előzetes tájékoztatást a testületi előterjesztésekről, akiket ezek érintenek. A kerület pártszervezetei számára biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy előterjesztéseikkel közvetlenül a kerületi pártbizottság testületéhez forduljanak. Szélesítjük a pb testületi üléseire meghívottak körét — így például a függetlenített párt- titkárokkal — és a pártbizottság épületében megteremtjük a technikai feltételeket ahhoz, hogy a kerületi pártbizottság nyilvános üléseket tarthasson. A kerületi pártpolitika nyilvánosságát és az információs munka kérdéseit egységes problémakörként kezelve, meg kívánjuk teremteni egy hatékonyan működő tájékoztatási rendszer alapjait. Ebben természetesen megkülönböztetjük egymástól a pártmozgalom belső, illetve külső nyilvánosságának a kérdését. Szeretnénk elérni, hogy a kerületi szinten megvalósított információs munkát a helyi párt- szervezetek is követendő példának tekintsék saját politikai munkájukban. Az információs csatornák közé sorolva természetesen a XIII. kerület üzemi lapjait és az ANGYALFÖLD-et is, a nyilvánosság olyan fokát szeretnénk megvalósítani, amelynek segítségével a párttagok és a tevékenységünk iránt érdeklődő pártonkívüliek széles köre ismerje a pártbizottság állásfoglalásait, döntéseit és véleményt tudjon alkotni a kerületi pártmozgalom tevékenységéről. E célok jegyében készülünk Angyalföldön a pártértekezletre, melyet a jövő év első negyedévében hívunk majd össze. Hajdú György ANGYALFÖLD 3
