Angyalföld, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1988. december / 3. szám
A HAZAHAS NÉPFRONT XIII. KERÜLETI BIZOTTSÁGA ÉS A XIII. KERÜLETI TANÁCS LAPJA Napjainkban, a súlyos gazdasági nehézségek, társadalmi feszültségek mindenkit arra kényszerítenek, hogy felülvizsgálják eddigi tevékenységüket, s elemezve a kialakult körülményeket, átgondolják a megújulás lehetőségeit, keressék a kibontakozáshoz vezető utat, Bizonyára a legszélesebb társadalmi rétegek összefogó mozgalomnak, a Hazafias Népfrontnak is el kell végeznie a számvetést, és a megváltozott igényekhez igazítania további munkáját. Hogy hogyan látják a mozgalom helyzetét Angyalföldön, erről Zavaros Józsefet, a Hazafias Népfront XIII. Kerületi Bizottságának titkárát kérdeztük. — A mi tevékenységünket is jelentősen érintik a belpolitikai élet változásai. Érzékeljük az állampolgárok problémáit, több területen igen feszült a helyzet. Az emberek anyagi helyzete romlott, közérzetük rosszabb, sokan bizonytalannak érzik a jövőjüket. Egyre többen hangot is adnak elégedetlenségüknek, s megfogalmazzák elképzelésüket. Meggyőződésünk, a kerület párt-, állami, társadalmi szervezeteihez hasonlóan elengedhetetlenül szükséges, hogy átgondoljuk, mi is a népfrontmozgalom szerepét, meghatározzuk további feladatait, s megoldásukhoz megtaláljuk a legmegfelelőbb módszereket. Alapállásunk az, hogy nem akarjuk megtagadni múltunkat, azokat az eredményeket, amelyek ebben a kerületben sok-sok ember becsületes munkája révén valósultak meg. Az elmúlt időszakban végzett tevékenységünket azonban felelősséggel elemezni kell, s ha szükséges, a kellő korrekciót is végre kell hajtani. A múlt értékelése azonban nem önmagáért való, hanem a jövőért. Az országos pártértekezlet egy folyamat meghatározó állomásaként a mozgalomra is erősen hatott. Megjegyzem azonban, a kerületi népfrontbizottság az önvizsgálatot a múlt évben megkezdte. A pártértekezlet további ösztönzést adott az ilyen irányú kezdeményezéseknek. — Milyen eredményre jutottak? — A HNF Kerületi Bizottsága 1988. április 7-én elemezte az elmúlt küldött- értekezlet óta végzett munka tapasztalatait, s megfogalmazta 1990-ig a politikai irányvonalat. Tárgyilagos, pontos képet alakított ki a testület mindazokról a kérdésekről, amelyeket a közeljövőben meg kell oldanunk és azokról is, amelyeket nem nekünk kell kerületi szinten rendeznünk. További feladataink kialakításánál meggyőződésem, senkit sem hagytunk bizonytalanságban, hogy milyen alapokon, milyen platform alapján akarjuk jövőben munkánkat végezni. A kerületi népfrontmozgalom keretei között dolgozó több száz társadalmi munkás elkötelezetten támogatja a szocialista társadalom fejlődését, nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Határozott, világos az igényünk a tisztább viszonyokra, a tisztább közéletre. Meggyőződésünk, hogy ennek alapja csakis a nyíltság, a realitásokon nyugvó, őszinte kétoldalú párbeszéd lehet. — Mi a véleménye, felmérve a jelent, meg tud felelni a mozgalom az új követelményeknek? — Azon munkálkodunk és nagyon bízom benne, hogy ami rajtunk múlik, azt becsületesen, lehetőségeinknek megfelelően el is tudjuk végezni. Ennek érdekében vizsgáljuk felül munkamódszereinket, munkaformáinkat is. Határozóit szándékunk, hogy a kerületi népfrontmozgalom a jövőben még inkább az érdekérvényesítés színtere legyen. Olyan közszellem kialakításához kívánunk teljes támogatásunkkal hozzájárulni, amelyet a még önállóbb, felelősségteljesebb véleményalkotás, a növekvő kezdeményezőkészség, a kritikus, őszinte, a megújulásra törekvő gondolkodás jellemez. További létünk kérdése, hogy fellépünk-e kellő megalapozottsággal a tehetetlenség, a halogatás, a pazarlás ellen, határozottan meg tudjuik-e fogalmazni javaslatainkat. Természetes formának tekintjük kereteink között továbbra is a vitákat. A népfrontmozgalom múltja során mindig biztosította a lehetőséget a különböző nézetek kifejtésére, hiszen soraink között jelen vannak más és más világnézetű, életkorú, foglalkozású állampolgárok, közösségek képviselői is. Meggyőződésem, nyílt véleménycserére, vitákra a jövőben is szükség van, elsősorban akkor, ha valós gondok megoldásáról folytatunk párbeszédet, s ha a megoldás keresését tekinti minden résztvevő közös platformjának. Ennek nélkülözhetetlen alapja egymás tisztelete és a kölcsönös bizalom. A kölcsönös bizalomra épülő együttműködés terén azonban van még mit tenni. El kell tudnunk fogadni, hogy a nyílt, őszinte válaszban a nem is benne van, s hogy sokszor nem csupán az egyén érdekeit lehet és kell figyelembe venni, hanem a közösség érdekeit is. Jövőnk szempontjából haladéktalanul szükségesnek tartjuk a profiltisztítás elvégzését. Országos szinten mielőbb — talán előrehozott kongresszus keretében — tisztázni kell a Hazafias Népfront jövőbeni helyét, szerepét, a társadalomban. Nem lehet a jövőben mindent felvállalni, mert igaz az a mondás, „aki sokat markol, keveset fog”. Meg kell szabadulni azoktól az ügyektől, amelyek megoldása arra hivatott állami szervek, vállalatok, intézmények feladata. A népfrontmozgalom elsősorban a társadalmi kontroll szélesítésében bővítheti mozgásterét. Ezt a szerepet ma a társadalomban mások is megfogalmazzák maguknak. Véleményem szerint, erre joguk elsősorban azoknak van, akik a feladatok végrehajtásából is cselekvő részt vállalnak. A kerületi népfrontmozgalom, úgy vélem, ennek szellemében, közjogi feladatait ellátva szervezte az elmúlt hónapokban például az egyesülési, gyülekezési és választójogi törvénytervezetek társadalmi vitáit. Az állampolgárok észrevételeit, javaslatait pontosan jegyzőkönyvbe rögzítettük, és a viták összegzésével együtt megküldtük a jogalkotóknak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a „nagy politika” kérdései nem egy kerületben dőlnek el, de hisszük, hogy a műhelymunkához szükséges az Angyalföldön élő, dolgozó emberek véleménye is. — Ezt a, gondolom, nem kis feladatot hányán oldják meg a kerületben? — A hatvanöt fős kerületi népfront- bizottság iránymutatásával, harminc körzeti bizottságban közel hatszáz társadalmi munkás tevékenykedik. Ezt a munkát mindössze két függetlenített vezető igyekszik összefogni, három munkatárs segítségével. Munkánk szerteágazó, s az előbbiekben már említett közjogi feladatok mellett foglalkozunk várospolitikai kérdésekkel, a fogyasztói érdekvédelemmel, környezetvédelemmel, szociálpolitikával, az oktató-nevelő munkával, hely- történeti tevékenységgel. Igyekszünk tenni az anyanyelv védelméért, az olvasási kultúra javításáért is. Ezek csak kiragadott példák, de jelzik azt, hogy a mozgalom keretei között mindenki számára van felkészültségének, érdeklődésének megfelelő konkrét cselekvési lehetőség. — Tiszteletre méltóan széles a tevékenységi körük, reális a helyzetmegítélésük, elismerésre méltó nyílt, őszinte szándékuk az állampolgárok megnyeréséért. Gondolja, hogy ók is élnek a felkínált lehetőségekkel? — Meggyőződésem, hogy igen, ha nem is belátható rövid időn belül. A jövőben jobban előtérbe fog kerülni a lakóterületi politikai munka. Az állampolgári érdekek elsősorban itt jeleníthetők meg. Ehhez egyenrangúvá kell tenni a munkahelyen, illetve a lakóterületen végzett társadalmi munkát. A területi politikai munka ma még közel sem kap akkora megbecsülést, nyilvánosságot, mint amilyet megérdemelne, mint amilyen nagy erőfeszítést követel. Ma sorra alakulnak a különböző szervezetek, egyesületek, alternatív csoportok, az állampolgároknak el kell dönteniük, hogy melyiket választják. Én bízom benne, hogy az emberek többsége azon mozgalmakat fogja támogatni, amelyek részben már bizonyítottak, illetve világos célokért mozgósítanak. Nekünk is sokat kell még tennünk azért, hogy az állampolgárokat megnyerjük. Vállaljuk ezt a megmérettetést, egyenlő feltételek között, a lakosság érdekében ! Aba Judit XIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1988. DECEMBER
