Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
AZ ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mint ismeretes — az országgyűlési és a tanácsi választásokat ez év június 8- ára kitűzte. A júniusi választások előkészítése és lebonyolítása ezúttal a korábbialttól eltérő jogi szabályozások alapján történik, mert 1983-ban az országgyűlés új törvényt alkotott az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Az 1983. évi III. törvény — amelynek tervezetét előzőleg széles körű-társadalmi vitára bocsátották — a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a választási rendszer demokratizmusának szélesítését, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tételét, a választások előkészítésének és lebonyolításának egyszerűsítését szolgálja. Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a választópolgárok az új föttvény rendelkezései szerint is általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül, titkos szavazással választják meg. A megválasztás módjában azonban az 1983. évi III. törvény két fontos új szabályozást vezetett be. Az egyik az, bogy az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát országos listám, választják meg, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról az ország valamennyi választópolgára véleményt nyilváníthat. A másik alapvető változás az, hogy az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választókerületek mindegyikében legalább két jelöltet kell állítani. Az országos lista .Feltétlenül indokolt, hogy a Magyar Népköztársaság legfőbb népképviseleti, törvényhozó szervében jelen legyenek az ország politikai és társadalmi életének vezetői, a tudomány, kultúra, az egyházak kiemelkedő személyiségei. Az ő tevékenységük hatóköre természetesen túllép a helyi kereteken, így indokolt, hogy megválasztásuk az ország valamennyi választópolgárának véleménynyilvánításával történjék. Ezt a célt szolgálja az országos lista, amelyen az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát választják meg. Pontos létszámukat a választások kitűzése alkalmával a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 35-ben határozta meg. Az országos listára való jelölés jogát — a mozgalomba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gyakorolja. Az egyéni választókerületektől eltérően, az országos listán csak annyi jelölt neve szerepelhet, ahány képviselőt meg lehet választani. Kevesebb választókerület Az országgyűlési képviselők túlnyomó többségét és a helyi tanácsok valameny- nyi tagját egyéni választókerületben, közvetlenül a választók választják meg. A választójog egyenlőségének elye jut kifejezésre abban, hogy az ország területén mindenütt megközelítőleg egyformán. 30 ezer lakost képvisel egy-egy országgyűlési képviselő, illetve a településen belül nagyjából azonos számú népességet egy-egy .tanácstag. Az új törvény a tanácsi testületek létszámának csökkentését, munkaképesebb testületek létrehozását kívánta szolgálni azzal, hogy a korábi gyakorlathoz képest csökkentette a tanácstagi választókerületek számát. A törvény megszabja a községekben, városokban, fővárosi kerületekben — a lakosság létszámától függően — kialakítható tanácsi választókerületek számának alsó és felső határát. A tanácsi választókerületek számát — a törvény szabályozásaival összhangban — mindenütt a helyi tanács állapítja meg. A XIiII. kerületi tanács döntése értelmében az idén júniusban megtartandó választáson Angyalföld választópolgárai 79 tagú kerületi tanácsot választanak. Mivel az 1980-as választások alkalmával 127 választókerületben választottak kerületi tanácstagot, így a tanácstagok és a választókerületek száma a XIII. kerületben csaknem egytharmadáival csökken. A jelölő gyűlések Választási rendszerünk mélységes demokratizmusa jut kifejezésre abban, hogy az országgyűlési képviselők, valamint a helyi tanácstagok jelölésének jogát minden választókerületben a választópolgárok jelölő gyűlései gyakorolják. A jelölő gyűlések megszervezése a Ahol én születtem, virágok nem voltak. Ahol én felnőttem, madarak nem voltak. Ahol mostan élek, tűzrózsák ragyognak. Ahol most dolgozom, ércrigók dalolnak. Hazafias Népfront szerveinek feladata A helyi tanács tagjának jelölésére .vá lasztókerületenként egy, országgyűlés képviselő jelölésére választókerületen ként két vagy több jelölő gyűlést kel szervezni. Választási törvényünk új rendelkező se értelmében minden országgyűlési, il letve tanácsi választókerületben ké vagy több jelöltet kell állítani. Ez meg növeli a választópolgárok jelölő gyűlé seinek jelentőségét és felelősségét. A többes jelölésre korábbi választás törvényünk is lehetőséget nyújtott, . gyakorlatban azonban ezzel kevés he lyen éltek. A többes jelölés kötelezőv tétele kettős célt szolgál: egyrészt meg növeli a választás politikai jelentősé gét, fokozza a választópolgárok akti- közreműködését, hiszen az ő szavazatul dönti el, hogy a jelöltek közül ki nyer el a képviselői, illetve a tanácstag mandátumot. A másik cél az, hogy fel pezsdítse a helyi közéletet, a választói . érdeklődését a megválasztott képviseli tanácstag tevékenysége iránt, ezze együtt a megválasztott személy felelős ségét a választóktól kapott megbízatá sónak teljesítéséért. A jelöltekre — a korábbi gyakorlat nak megfelelően — javaslatot tehet 1Hazafias Népfront, a politikai, társadul mi, érdekképviseleti szervek,munkahelyek képviselői, vagy bármelyik — a je lölő gyűlésen részt vevő — választópol gár. A választókerületiben képviselője löltnek, .illetve tanácstagjelöltnek azo tekintendők, akik megkapták a jelöl gyűléseken megjelent választópolgáro legalább egyharmadárvak a szavazata A gyűlés résztvevőjének természetese joga van a jelölés során több jelöltet i támogatni. A többes jelölés kötelező, ezért ha - a jelölő gyűlés lebonyolítása után — Fejem fölött nagy vörös csillagok. Álmomban is védenek Vaskarok. Szeretlek én Angyalföld új hazám dicsértessél szép május hajnalán. KASSÁK LAJOS: MÁJUSI VERS 14 ANG YALFÖL1
