Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1985. március / 1. szám

választókerületben nem lenne legalább két jelölt, hét navon belül újabb jelölő gyűlést kell szervezni. A jelöltek megismertetése A jelölteknek nyilatkozniok kell ar­ról, hogy a jelölést elfogadják és arról is, 'hogy sajátjuknak tekintik a Hazafias Népfront programját és annak megva­lósításán kívánnak munkálkodni. Ezzel tulajdonképpen minden jelölt a Haza­fias Népfront jelöltjévé válik. A kettős vagy többes jelölés érdemi döntés elé állítja a választókerület vá­lasztópolgárait, 'hiszen a szavazás során ők döntik el, ki képviselje érdekeiket az országgyűlésben, illetve a helyi tanács testületében. Dönteni azonban csak ak­kor képesek, ha ismerik a jelölteket, életútjukat, fogalmat alkothatnak ma­guknak közéleti jártasságukról, a párt politikáján és a Hazafias Népfront prog­ramján alapuló egyéni elgondolásaikról stb. A népfront fontos kötelessége, hogy segítségére legyen a (választóknak jelölt­jeik megismerésében. Ezért a jelölés napjától a szavazást megelőző napig vá­lasztói gyűléseket kell szerveznie a je­löltek és programjuk megismertetésére. E gyűlések célja az, hogy a választók tudják, kire szavaznak. Megnő a szavazás jelentősége A szavazás alkalmával minden vá­lasztópolgár három szavazólapot kap kézihez: egyikük az országos választási listát, a másik, a választókerületi or­szággyűlési képviselőjelöltek, a harma­dik a helyi tanácstagjelöltek nevét tar­talmazza. A szavazófülke igénybevétele kötelező, a szavazás titkosságának min­den körülmények között érvényt kell szerezni. A szavazás megnövékedett jelentősé­ge feltétlenül megkívánja, hogy a sza­vazásban részt vevők pontosan tudják, hogyan nyilváníthatnak véleményt je­löltjeik támogatásáról. Az egyéni vá­lasztókerület képviselőjelöltjeit, illetve tanácstagjelöltjeit tartalmazó szavazó­lapokon annak a nevét kell meghagyni, akire a választó szavazni kíván. A töb­bi jelölt nevét mind a két szavazólapon át kell húzni, ez lényegében érdemi ál­lásfoglalást igényel minden egyes sza­vazótól. A szavazat érvényességének elenged­hetetlen feltétele, hogy a szavazatok összeszámlálásakor a szavazólapról megállapítható legyen: kire szavazott a választópolgár. Az említettekből kitűnik, hogy meg­növekedett felelősség hárul a szavazás­iján közreműködő társadalmi szerv, a izavazatszedő bizottság elnökére és tag­jaira. Nékik kell szavatolniok a szava­lás titkosságát és törvényes lebonyolí­tását. S a többes jelölés következtében negnő a felelősségük a szavazatok ösz- izeszámllálásáiban, az eredmény megál­lapításában is. Ahhoz, hogy valamely választókerü­let képviselő-, vagy tanácstagjelöltjét megválasztottnak jelenthessék ki, két teltétel megléte szükséges: 1. az, hagy a választókerületben a vá­lasztóknak több, mint a fele leadja a izaxmzatát, ANGYALFÖLD 2. az, hogy a leadott érvényes szava­zatoknak több, mint a felét megkapja. Az országos listán megválasztott kép­viselőnek az a jelölt tekinthető, aki az országban leadott érvényes szavazatok­nak több mint a felét megkapta, — fel­téve, hogy a szavazásban az ország vá­lasztópolgárainak több mint a fele részt vett. Pótképviselő, póttanácstag A törvény rendelkezései szerint az a jelölt, aki a választókerületben — a megválasztott (képviselő, illetve tanács­tag mellett — megkapta az összes ér­vényes szavazatoknak legalább az egy­negyedét, pótképviselő, illetve pótta­nácstag lesz. Ennek az intézménynek választási rendszerünkbe való beiktatása két szempontból is jelentős. Egyrészt segít eloszlatni azt a korábbi felfogást, amely a meg nem választott jelöltet mintegy „bukott emberként” kezelte. (Másrészt a pótképviselő, illetve a póttanácstag a helyi közélet állandó részese lesz, és ha a megválasztott képviselő, illetvé ta­nácstag megbízatása a mandátum lejár­ta előtt valamilyen okból megszűnik, helyébe a pótképviselő lép elő iképvise- lővé, vagy a póttanácstag tanácstaggá., Ez az intézkedés lehetőséget nyújt ar­ra, hogy — az országgyűlés, illetve a tanács megbízatásának ötéves időtarta­mán belül — a képviselő vagy a tanács­tag halála, lemondása, visszahívása, összeférlhetetlenségének kimondása miatt az eddiginél ritkábban kelljen időközi választást kitűzni. Arra az esetre, ha a szavazás során egy választókerületben a képviselőjelöl­tek vagy a tanácstagjelöltek egyike sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, vagy pedig a válasz­tópolgárok felénél kevesebben vettek részt a szavazásban, a törvény pótvá­lasztás kitűzését írja elő, az első válasz­tástól számított 15 napon belül. Erre a többes jelölés kötelezővé tétele után minden bizonnyal gyakrabban lesz szükség, különösen olyan körzetekben, ahol a jelöltek száma .több kettőnél, s a szavazatok jobban megoszlanak. A pótválasztást is jelölő gyűlés előzi meg, amelyen ugyancsak legalább két jelölt állítása kötelező. A szavazásnál azonban már eltérő szabály érvényesül: a megválasztáshoz nincs szükség az ér­vényes szavazatok több mint a felére. Az lesz a megválasztott képviselő, illet­ve tanácstag, aki a pótválasztáson a legtöbb szavazatot kapta. A fővárosi, megyei tanácstagok megválasztása A képviselők, tanácstagok választóik érdekeinek képviseletére kapják megbí­zatásukat. Az országgyűlési képviselők és helyi tanácstagok — akiket közvet­lenül a választókerület választópolgárai választanak meg — a testületben vá­lasztóik érdekeit kell, hogy képviseljék, s erről kell számot adniuk rendszeres beszámolóik alkalmával is. Más a helyzet a fővárosi, illetve a megyei tanácstagok esetében. Nekik egy-egy nagyobb egység — fővárosi ke­rület, város, egy vagy több község — érdekeinek képviselete a feladatuk. Ennek megfelelően ők nem közvetlenül a választópolgároktól, hanem a fővárosi kerületi, illetve községi, városi tanácsi tesületektől kapják a mandátumukat. Az új választási törvény — más taná­csi testületekhez hasonlóan— a főváro­si és megyei tanácstagok létszámát is csökkentette. E szabályozásnak megfe­lelően a Fővárosi Tanácsba a kerületi tanácsok — az egyes kerületek (lélek­számúval arányosan — összesen 151 ta­nácstagot választanak. A törvény rendelkezése értelmében a fővárosi és megyei tanácstagokat a he­lyi tanácstagok megválasztását követő 30 napon belül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani. A jelölésnél az irányadó az, hogy a fővárosi, megyei tanács tagjainak leg­alább kétharmad részben a helyi taná­csok tagjai közül kell kikerülniök. A je­lölésnél a javaslattétel joga a Hazafias Népfront helyi szervét, valamint a he­lyi tanács tagjait illeti meg. Itt is fenn­áll az a lehetőség, hogy több jelöltet állítsanak, mint ahány tanácstagot meg lehet választani. A többes jelölés azon­ban a fővárosi, megyei (tanácstagok megválasztásánál nem kötelező. A jelölés nyílt szavazással történik, azonos módon, mint a helyi tanácstagok megválasztásakor. A szavazás itt is tit­kos, a szavazás joga a helyi tanács tag­jait illeti meg. A megválasztás feltétele az, hogy a fővárosi vagy megyei tanács tagja a helyi tanácstagok létszámándk felénél több szavazatot kapjon. Ha több jelölt is megkapja d megválasztáshoz szükséges szavazatot, mint ahány ta­nácstagot a helyi tanács megválaszthat, a fővárosi (megyei) tanács tagjai azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kap­ják. A visszahívás Választási rendszerünk demokratiz­musának egyik jellemző vonása az, hogy a választópolgárokat nem csupán képviselőik, helyi tanácstagjaik válasz­tására jogosítja fel, hanem arra is, hogy a tisztségre méltatlanná vált személytől megvonják bizalmukat. Ezt a visszahí­vás joga biztosítja. Választási törvényünk új szabályozá­sa szerint a visszahívást az érintett vá­lasztókerület választóinak legalább tíz százaléka, vagy a Hazafias Népfront il­letékes szerve kezdeményezheti (ország- gyűlési képviselő esetében a HNF Or­szágos Tanácsa, helyi tanácstag eseté­ben a helyi népfrontbizottság). A vissza­hívásról titkos szavazással az érintett választókerület választói döntenek. Ahhoz, hogy érvényes döntés szülessen, a választópolgárok több mint felének a .szavazásban való részvétele szükséges, továbbá az, hogy az érvényesen szava­zók több mint a fele a visszahívás mel­lett döntsön. Országos listán megválasztott képvi­selő visszahívásáról az országgyűlés dönt. Ily módon a tisztségre való megvá­lasztásnak és a bizalom megvonásának egyaránt döntő eleme a választópolgá­rok demokratikus módon, felelősséggel történő akaratnyilvánítása. 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom