Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)
1984. március / 1. szám
A közérttől az őstermelőkig A kerület élelmiszer-ellátásáért Nincs meg egy kerület Budapesten, amely „saját”, kizárólag a kerületben tevékenykedő Közért vállalattal dicsekedhetne. Bár az Angyalföldi Közért Vállalat nem egyes-egyedül felelős a főváros XIII. kerületének élelmiszer-ellátásáért, munkájának minősége mégis döntő a kerületi lakosság közérzetének alakulásában. Nem véletlen tehát, hogy a vállalat munká. ja rendszeres napirendi pontja a kerületi pártbizottság, a tanács végrehajtó bizottsága, és a népfrontbizottság üléseinek. A vállalatnak ma összesen 137 üzlete működik, ebből 43 húsbolt, 17 úgynevezett nagy üzlet és 12 korszerű ABC-áru- ház várja a vásárlókat. Bár a fővárosi kereskedelem munkaerőgondjai az angyalföldi céget sem hagyták érintetlenül, nagy eredmény, hogy egyetlen tartósan zárva tartó kisboltja sincs. MÁSFÉLMiLUÁRDOS FORGALOM A vállalat forgalma 1983- ban másfél milliárd forint volt, s ez meglehetősen nagy terheket rótt az alig hétszáz fős kollektívára. Hogy a hosz- szú évekig tartó létszám-apadásnak sikerült gátat vetni, abban nagy szerepet játszott az erőteljes fiatalítás: a boltvezetők többsége negyven évnél fiatalabb a cégnél. Tegyük hozzá: vannak dolgok, amikkel a felelősségteljes jövő perspektívája sem veheti fel a versenyt, egyebek között az elnőiesedett szakmákban már. már megoldhatatlanul rossz munkaidő-beosztás, a munkaerőhiány megsokszorozta férfias munkakörülmények és így tovább. Ami az áruellátás színvonalát illeti, nem kerületi sajátosság, hogy az alapjában véve stabil, kiegyensúlyozott kínálat ellenére akadnak hiánycikkek, szállítási zavarok, késedelmek. Az életszínvonal alakulásának tükrében az élelmiszerkereskedelemnek új feladatokkal is szembe kell néznie. Mindenekelőtt differenciált árukínálat megteremtésén kell fáradozni, magyarán szólva: minden vásárlói réteget igénye és anyagi lehetőségei szerint kell kiszolgálni. A vállalati forgalom fejlődését jóval meghaladó mértékben növekszik például az úgynevezett olcsó áruk (vörös- éruk, disznósajt, májasok, baromfihús) forgalma. Az Angyalföldi Közért Vállalat valamennyi boltja részére kötelező készletnormákat írt elő, kötelezte a boltokat, hogy az úgynevezett alapvető élelmiszerekből (tej, tejtermé. kék, hús- és sütőipari készít, mények) nyitástól zárásig elegendő legyen a pultokon. Az egészséges és korszerű táplálkozási szokások propagálása érdekében a vállalat több alkalommal termékbemutatót rendezett üzleteiben, s a korszerű étkezéshez szükséges árukat a szállítók körének bővítésével igyekszik biztosítani. Kiemelt feladatként kezeli a cég a többnapos ünnepekre való felkészülés ügyét, így aztán az elmúlt években nem volt panasz a két-három napos ünnepek előtti kínálatra. A nyugodt, kiegyensúlyozott áruellátást szerződések biztosítják: a tizenkét alapszállítón kívül — innen származik az árualapok 80 százaléka — összesen félszáz vállalattal, áfész-szel, állami gazdasággal áll szerződéses viszonyban a kerületi Kö. zárt. A kerület élemiszer-ellátá- tásának egyéni színfoltja Budapest legforgalmasabb és a háziasszonyok szerint legolcsóbb piaca, az Élmunikás téri, népszerű nevén Lehel piac. A LEGOLCSÓBB PIAC: A „LEHEL" A tizenötezer négyzetméter alapterületű piacon a nap minden órájában nagy a forgalom. Ellátottságát mi sem jellemzi jobban, mint, hogy a város távoli sarkaiból is idejárnak a háziasszonyok, olcsó tojásért, ritkán kapható belsőségekért. A zöldségek, gyümölcsök árszintje is alacsonyabb a fővárosi átlagnál. Nyáron fotóriporter kamerája elé kívánkozó látvány a gyü- cnökshalmok színes kavalkád. ja. Több árudát üzemeltet a piac területén az Angyalföldi Közért Vállalat, fűszerüzlettől a halárudáig minden „profilban”. A Zöldértnek, a hagyományos zöldség-gyümölcs üzletek mellett piaci specialitása a házias húskészítmények kínálata. Az Élmunkás téri piacon 14 termelőszövetkezetnek vannak árudái, a választék széles: zöldség-gyümölcs üzletektől a halárudáig tart a gazdagság. 65 magánkereskedő standja szí. nesíti a kínálatot és az őstermelők is szívesen hozzák árui. kát a Lehelre. Nyáron, a főszezonban naponta 3—400 engedélyt is kiad a felügyelőség az őstermelőknek és télen is sokan kínálnak mézet, ízes házi túrót, tejfölt, vajat a kissé zsúfolt sorokon, KORSZERŰSÖDŐ BOLTHÁLÓZAT Az élelmiszerellátás fogas kérdése az üzlethálózat nagysága, fejlődése. Ami a közért vállalatot illeti, igyekszik lépést tartani a lakótelepek építésével; 1981-ben a Kárpát utcában 1232 négyzetméteres, 1982-ben a Gyöngyösi úti lakótelepen 760, majd 83-ban a Vizafogó lakótelepen ugyancsak 760 négyzetméter alapterületű korszerű üzletet nyitottak. Idén tavasszal nyílik a vállalat legfiatalabb ABC áruháza a Vizafogón, 760 négyzet- méter alap területtel. Ilyen nagyarányú fejlesztéseket azonban csak a lakótelepeken, s a lakáscélcsoportos beruhá. zási keretek segítségével lehet megvalósítani. Mint dr. Perényi Györgyné, az Angyalföldi Közért Vállalat igazgatója elmondta, a vállalat nagy gondot fordít az új létesítmények építés mellett a meglevő boltok fölújítására, korszerűsítésére. A korszerűsítés nem egyszerűen az üzletek tatarozását jelenti, igen nagy jelentősége van a technológiai fejlesztésnek, a pénz. tárak modernizálásának, az élő munkát helyettesítő gépek munkábaállításának. Sok helyütt, ahol az üzletek alaDterü- lete ezt lehetővé teszi, a kon. ténereket is jól ismerik már a vásárlók. Jelentős anyagi ráfordítást kivár, a boltok hűtőkapacitásának szinten tartása, illetve növelése is Az »üzleteli nyitvatartási rendjét a vállalat a kerületi tanács szakigazgatási szervének egyetértésével az ötnapos munkahét bevezetésekor a lakóterületi igények maximális figyelembevételével alakította ki. Minthogy a boltoknak csaknem fele úgynevezett kisbolt, az 1—2 személyes üzleteket a hét egy munkanapján zárva kell tartani. A többség — benne a húsboltok zöme — hétfői napon nem fogadja a vásárlókat VÁSÁRLÁSI KÖRÜLMÉNYEK Kiemelt feladatként kezelik az Angyalföldi Közértnél a vásárlás körülményeinek javítását, az eladás kulturáltságának fokozását — jóllehet szinte miniden területen „ellenszélben” vanak. A forgalom dinamikus fejlődése változatlan alapterületű boltjaik többségében zsúfoltságot okoz: nehezen megoldható például az üres göngyölegek tárolása, örvendetes viszont, hogy a nehéz körülmények ellenére csökkennek a vásárlói panaszok, bejelentések. Ez nem kismértékben annak köszönhető, hogy a vállalat vezetése megfontoltan és erős kézzel küzd a visszaélések, a vásárlók érdekét sértő jelenségek, magatartás ellen. Egy kerület élelmiszerellátása nem csupán áruforgalmi, áruellátási kérdés. Az ellátás biztonságát nagy mértékben fokozza, ha a vállalat, mely letéteményese a lakosság „jóllakottságának” élő kapcsolatot tart fenn vásárlóival. Az élelmiszerellátás helyzete az Angyalföldi Közért munkája gyakori téma a lakóterületi népfront rendezvényeken, a tanácstagi beszámolókon is. Ezek a kapcsolatok nem merülnek ki a „jelenlét” forma. Utasaiban, a lakosság javaslatait a vállalat vezetése mindig fontolóira veszi és érdemben igyekszik megvalósítani. Molnár Zsuzsa ANGYALFÖLD 13
