Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)

1984. március / 1. szám

détdbz-Bz illetékes Délászéi Az ingatlankezelés szervezetének korszerűsítéséről VÁLASZADÓ: OLÁH FERENC, IKV-IGAZGATÓ Az „üres lakás” pályázat tapasztalatai Az MSZMP KB és a Minisz­tertanács állást foglalt a la­kásépítés-fenntartás és a la­kásgazdálkodás megjavítása ér­dekében. A Fővárosi Tanács ennek alapján irányelvben rögzítette a fejlesztés legfonto­sabb teendőit. A korszerűsítés megtervezését, a konkrét vég­rehajtás szempontjait az egyes vállalatokra bízta. — Az ingatlankezelő válla­latok az államosított házakat rossz, elhanyagolt állapotban vették át. A lakbérek és az állami támogatás nem fedez­ték az épületjavítások, az üze­meltetés költségeit. El kell mondanom azonban azt is, hogy a vezetők alkalmatlansá­ga és a dolgozók rossz mun­kája is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok képtelenek voltak feladataikat maradéktalanul ellátni. S bizony nem javult a helyzet a nyolc évvel ez­előtti átszervezés óta sem — Legfontosabb célunk, hogy tevékenységünket minden szempontból javítsuk. Eddig néggyel növeltük házkezelősé- geink számát, s jelenleg a szá­muk már tíz. A karbantartási feladatok ellátására saját kivi­telező részlegeket alakítottunk ki, ez ideig hét házkezelőség- ben. Részben belső munkaerő- átcsoportosítással, részben kül­ső felvételekkel működnek, 8- 12 fővel. Folyamatosan öltöző­ket, műhelyeket is létesítünk a számukra. Egyszerűsítettük vállalatunk szervezeti felépíté­sét, konkretizáltuk a hatáskö­röket, s csak egy általános igazgatóhelyettes működik már egy éve a kezelési-fenntartási területen. A házkezelőségek' munkáját is egy osztály irá­nyítja. — Egyik napról a másikra konkrét eredményt még nem várhatunk. A fentiek megvaló­sításához növelnünk kell a pénzeszközöket is. A házkeze­lőségek önállóságát is erősítet­tük, a személyi-szervezeti fel­tételeken persze még javíta­nunk kell. Azt azonban remél­jük, hogy a bérlők tapasztal­ják a rugalmasabb, gyorsabb ügyintézést. Az épület javítási szolgáltatások színvonala is rö­videsen javulni fog, mert a házkezelőségek belső önelszá­molása gyorsabbá teszi majd a lebonyolítás idejét. — A munkaerő-ellátásban is van még tennivalónk bőven. Önálló, rátermett munkatár­sakat találni nem könnyű. A fiatal szakmunkások, közgaz­dászok, műszaki képzettségű­ek nem szívesen jönnek válla­latunkhoz. A kereseti lehető­ségeink — sajnos — elmarad­nak az építőiparétól, s bizony al vállalatainkról alkotott véle­mények sem a legjobbak. De mi bízunk abban, hogy az itt dolgozók felelősségérzete egy­re jobban nő, s jó munkánk­kal megváltoztathatjuk az emberekben rögződött bizal­matlanságot. Ehhez persze szükségünk van nemcsak a bérlők, de az egész társadalom megértésére, támogatására is. A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottságának határoza­ta alapján az üresen álló ta­nácsi bérlakások pályázatát 1983. november 1. és 15. kö­zött hirdették meg a főváros valamennyi kerületében A pályázaton olyan lakáso­kat hirdettek meg a tanácsok, amelyek beköltözhetően, vagy felújításra szorulóan egy hó­napnál régebben üresen áll­tak, illetve 90 napnál hosszabb ideje voltak hagyatékkal el­foglalva. A meghirdetett laká­sok döntő többsége kedvezőt­len műszaki állapotú, komfort nélküli, vagy szükséglakás volt A címlistán szereplő la­kásokat minden Budapesten lakó nagykorú lakásigénylő megpályázhatta, függetlenül attól, hogy melyik kerületben adta be lakásigénylését. Egy­idejűleg több lakásra és több kerületben is lehetett pályáz­ni. A pályázat illetékmentes volt, s a beadható pályázatok száma sem volt korlátozva. A fővárosban mintegy 1200, a XIII. kerületben 191 lakás került pályázati meghirdetés­re, zömében komfort nélküli és szükséglakás, mindössze 13 százalékuk volt félkomfortos, vagy annál magasabb kom­fortfokozatú. A meghirdetett lakások túlnyomó részével ko­rábban nem a XIII. kerületi Tanács, hanem más szervek (társkerületek, Fővárosi- Ta­nács stb.) rendelkeztek, A pályázat iránt a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklődés, kerületünkben több mint 20 000 pályázati nyomtatvány fogyott el, s kö­zel 16 000 pályázat érkezett a meghirdetett lakásokra. Volt néhány ügyfelünk, aki 80-100 lakásra adott be pályázatot; sajnos általános tapasztala­tunk volt, hogy a pályázók nem tekintették meg a lakáso­kát, találomra pályáztak, ami a nyertesek kijelölésénél sok huzavonát okozott. A pályázat lezárása után az értékelés külön munkacsoport keretében zajlott, hiszen a 16 000 pályázat manuális fel­dolgozása rendkívüli terhet rótt a lakásügyi osztály dolgo­zóira. A pályázat elbírálása során a gyermekes családokat, s a már névjegyzékben levő igénylőket részesítettük előny­ben, azonos feltételek esetén az igényjogosultsági mutató döntött, s csak legutolsó sor­ban az, hogy melyik .kerület­ben lakik az igénylő. Bár a nyertes igénylők többsége kis­gyermekes csalátj volt, a nyer­tesek között szép számmal akadt gyermektelen fiatal há­zaspár és egyedülálló is. A nyertes pályázókat a többi kerület lakásügyi osztályával is egyeztettük, hiszen a leg­esélyesebbek több kerületben is nyertek. Sajnos ismétlődő gondot jelentett a visszalépő nyertes pályázók helyére új pályázók kijelölése. összesen 92 XIII. kerületi igénylő család kapott lakást a pályázat keretében, 81 család a XIII. kerületben, 11 család a főváros más kerületeiben. A kerületben meghirdetett la­kások többségét tehát más ke­rületi igénylők nyerték. Azo­kat a pályázókat, akik nem nyertek, a Fővárosi Tanács központi számítógépes feldol­gozás segítségével értesítette. A lezárult pályázat több megszívlelendő tanulsággal szolgál a fővárosi és a kerü­leti lakásügyi apparátus szá­mára: — Erősen felgyorsult a pályázat heteiben az új lakásigénylések be­adása, az igénymegújítás eredmé­nyeitől eltérően a vártnál többen kértek átmeneti lakást. A lakás­igénylések 1983. évi megújításának adatai tehát nem tükrözik ponto­san az igényeket. — A lakásügyi ágazatban érin­tett valamennyi szervnek (1KV, la­kásügyi osztály, műszaki osztály, KÜJAL, más kerületek szakható­sága) jól összehangolt, az eddigi­nél eredményesebb munkát kell végeznie, annak érdekében, hogy az üres lakásállomány ne terme­lődjön ki ismét. Ez nagyon szigo­rú program, hiszen a lakás meg- üre$edésétől számított 30 nap alatt ki kell utalni a lakást, márpedig ez a 30 nap az eddigi gyakorlat­ban sokszor arra sem volt elég, hogy a szükséges információ az érdekeltekhez eljusson. Folyama­tosan figyelemmel kell kisérni a XIII. kerületi lakásokkal rendel­kező mintegy 25-30 más szerv ki­utalási tevékenységét, és a határ­idő túllépése esetén Intézkedniük kell a lakások kiutalására. — Folyamatosan felül kell vizs­gálni a megüresedett lakások mi­nőségét, műszaki állapotát, s ha indokolt, az érdekelt szakigazga­tási szervek véleményét kikérve intézkedni kell a lakásalapból való törlésről, a lakás más célú felhasz­nálásáról (raktár, üzlet, műhely, közös helyiség stb.). — Meg kell keresni a lakásügyi ágazatban is az ügyvitelszervezés, adatfeldolgozás korszerűsítésének lehetőségét, hiszen a jelentősen túlterheit lakásügyi ágazatban et­től jelentős előrelépés várható. (Üres lakások számítógépes nyil­vántartása, hasonló nagyságrendű pályázatoknál esetleg központi szá­mítógépes feldolgozás.) Erdélyiné dr. Auer Katalin a lakásügyi osztály vezetője A XIII. kerületi házkezelőségek területi elrendezése és határai. Címek: 1. Katona József u. 14. 111-498.; (A kerületben lévő összes vegyes tulajdonú épületet kezeli.) 2. Visegrádi u. 15. 127-433.; 3. Raul Wallenberg u. 7 312-360.; 4. Lehel út 4 c. 402-996 : 5. Röppentyű u. 32. 209-232.: 6 Tahi út 72 408-311 ; 7 Visegrádi u. 17. 316-506.; 8. Rajk László u. 96. 294-856.: 9. Tisza u 14. 402-549, (Ez a házkezelőség előrelátható­lag 1984 iú'ius l-töl működik.); 10. Ojpalotal út 14. 294-854.; 11. Jász u. 101. 201-855. ANGYALFÖLD 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom