Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. január / 1. szám

A múlt év októberében 37 új központi jogszabály jelent meg, amelyek a lakásrendszer minden területét érintően új rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek a jogszabályok ez év ja­nuár 1-én hatályba léptek. A központi jogszabályok keretei között a fővárosi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a Fővárosi Tanács az 1982. október 29-i ülésén elfogadott tanácsrendeletekkel szabá­lyozta a végrehajtás módját. — Mit jelentenek és mi célt szolgálnak az új rendelkezé­sek? Könnyítik-e, egyszerű­sítik-e az ügyintézést? — er­ről kérdeztük a Béke téri ta­nácsházán Erdélyiné dr. Auer Katalin jogászt, a kerületi la­kásügyi osztály vezetőjét. — Az új jogszabályi ren­delkezések célja az, hogy a fővárosban a lakáshoz jutás esélyei kiegyenlítettebbé vál­janak, jobban érvényesüljön a fokozatosság a lakáshoz ju­tásban, s a szociális szempon- tpk erőteljesebben érvényesül­jenek a tanácsi lakáselosztás­ban, valamint a személyi tu­lajdonú lakásépítésben, -vá­sárlásban. A tanácsi elosztású lakások fajtái — A jövőben a lakásigény­lés alapján a fővárosban az igénylők — vagyoni és jöve­delmi viszonyaiktól függően — az alábbi elosztási formájú lakások kiutalásában részesül­hetnek: — A tanácsi bérlakások ka­tegóriájában kétféle lakás lesz: szociális bérlakás, ame­lyet a szociális szempontból leginkább rászoruló, alacsony jövedelmű, sokgyermekes csa­ládok részére juttathat a ta­nács. A szociális bérlakásokra jogosultság vagyoni és jöve­delmi határait a korábbi sza­bályozással azonosan állapí­totta meg a Fővárosi Tanács 2/1982. sz. rendelete. Tanácsi bérlakás kiutalására szociális jelleggel jogosult az igénylő, ha az együtt költöző családta­gok nem rendelkeznek 80 ezer forintnál nagyobb értékű in­gatlannal vagy egyéb vagyon­nal, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme nem haladja meg a 2200 forintot. — Lakásigénylés alapján névjegyzékről tanácsi bérla­kást kaphat az a család is, amely tanácsi bérlakásra va­gyoni helyzete miatt nem jo­gosult. Ez az úgynevezett nem szociális bérlakás. Ilyen eset­ben azonban a tanácsi bérla­kás használatbavételi díjának háromszorosától ötszöröséig terjedő összeget kell fizetni. A lakbér is általában magasabb a szociális bérlakásokénál, el­érheti a szociális bérlakások havi lakbérének a kétszeresét is. — Kedvezményes tanácsi értékesításű lakás (közismer­ten szövetkezeti lakás) vevő­jéül jelölhető az igénylő csa­lád, ha az együtt költöző csa­ládtagok nem rendelkeznek 200 000 forintnál nagyobb ér­tékű ingatlannal vagy egyéb vagyonnal és a család egy fő­re jutó átlagos havi jövedel­me nem haladja meg a 3500 forintot. A tanácsi értékesíté- sű lakásokhoz nyújtott, vissza nem térítendő állami támoga­tás azonban a tervidőszak vé­géig, 1985pig fokozatosan meg­szűnik. Évről évre kevesebb új lakás épül ebből a pénz­ügyi forrásból, szerepét a kedvezmény nélküli tanácsi értékesítésű lakás (ma OTP társasházi lakásnak nevezik) veszi át. Az a cél, hogy a ta­nácsi értékesítésű lakások vá­sárlásához adott állami támo­gatás hiányát fokozatosan a munkáltatói kölcsöntámogatás egyenlítse ki, illetőleg az igénylők nagyobb összegű elő- takarékossággal rendelkezze­nek. — Annak érdekében, hogy a tanácsi értékesítésű laká­sokhoz adott állami támogatás megszűnése egyes lakossági rétegeket ne érintsen túlzot­tan kedvezőtlenül, a fővárosi tanácsrendelet két irányban szélesíti a tanácsi bérlakásra jogosultság feltételeit. A taná­csi bérlakás bérlője — három­szoros használatbavételi díj térítése fejében — nagyobb ' szobaszámú tanácsi bérlakást igényelhet, ha a család nem rendelkezik 80 ezer forintnál nagyobb értékű ingatlannal vagy egyéb vagyonnal, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme 2200 forintnál több, de a 3500 forintot nem haladja meg. — Egyedül álló nyugdíjas igénylő vagy nyugdíjas házas­pár is jogosult egyszobás ta­nácsi bérlakásra, ha az egy főre jutó jövedelem (nyugdíj), a 3500 forintot, a vagyon érté­ke a 80 ezer forintot nem ha­ladja meg. Kedvezőbb lakáscsere-lehetőségek — Bővülnek a jövőben a vagyoni és jövedelmi viszo­nyoktól független lakásjutta­tás lehetőségei is (átmeneti elhelyezésre felhasználható la­kások, emeletráépítés, tetőtér­beépítés, bővítés, átalakítás, lakás műszaki megosztása, nyugdíjasházi elhelyezés, la­kásfelajánlás másik lakás el­lenében). — Több intézkedést vezet be az idén a Fővárosi Tanács a lakáscsere élénkítésére. A felügyelete alatt működő Fő­városi Ingatlanközvetítő Vál­lalat saját lakáscserealappal rendelkezik. Értékesíthet nem szociális tanácsi bérlakásokat és elfogadhat tanácsi bérla­kásról — elhelyezési igény nélküli — lemondást az ál­lampolgárok részéről. Ilyen esetben a FIK a tanács által térített háromszoros lakás­használatbavételi díj térítése helyett akár ötszörös térítést is fizethet. Azonban — a ta­náccsal ellentétben — nem köteles minden lemondást el­fogadni. Ezeknek az intézke­déseknek az a célja, hogy a FIK szervezetten, a Fővárosi Tanács szakmai ellenőrzése alatt részt vegyen a fővárosi lakáspiaci folyamatokban, és kedvező, ármérséklő hatást gyakoroljon a lakáscserevi­szonyokra. A nagyobb lakás­ból kisebb lakásba költözést kívánja elősegíteni ,az az új rendelkezés is, amely szerint ha a bérlő a jelenlegi tanácsi bérlakásának beköltözhető ál­lapotban történő átadása elle­nében két szobával kisebb ta­nácsi bérlakást kér — az ed­digivel ellentétben —* nem kétszeres, hanem háromszoros használatbavételi díjat térít részére a tanács. — A több generációs csa­ládok szétköltözését kívánja elősegíteni az az új rendelke­zés, amely szerint a 2,5 szo­bás és az annál nagyobb ta­nácsi bérlakás bérlői kérhetik a tanácstól két kisebb — a le­adott lakás szobaszámát együtt meg nem haladó szo­baszámú — lakás kiutalását abban a juttatási formában, amelyre jövedelmi, vagyoni viszonyaik alapján jogosultak. A bérlőnek ilyen esetben tisz­tán, kiürítve, költözhető álla­potban kell a lakást a tanács rendelkezésére bocsátani. — A névjegyzékes lakás jut­tatás rendszerében továbbra is a fokozatosság elvét kíván­juk érvényesíteni: a lakással nem rendelkező, első lakásra várókat általában nem kom­fortos, a lakásigény mértéké­nek alsó határát meg nem ha­ladó lakásban tudjuk elhe­lyezni. — A lakáscserét igénylő családok az igény mértékének alsó és felső határa közötti szobaszámú lakásban kaphat­nak elhelyezést, míg a ked­vezmény nélküli tanácsi érté­kesítésű lakások juttatásánál az igény mértéke felső hatá­ráig is elmehetünk. — Régóta visszatérő gond, hogy a kerületi lakásigénylő családok részére az esetek je­lentős részében nem tudunk kerületi vagy a kerülethez kö­zel levő lakást biztosítani. Ez a feszültség várhatóan a jö­* vőben sem mérséklődik, mivel a telepszerű, tömeges lakás­építések egyre inkább a fő­város peremkerületeiben foly­nak. A lakásigénylések megújítása — A Fővárosi Tanács el­rendelte 1983. első félévére a lakásigény-bejelentések meg­újítását. Ezúttal a lakásigény­lések megújításakor legké­sőbb 1983. június 30-ig az igénylő meghatározott mérté­kű, az igényelt lakás nagysá­gától, komfortfokozatától stb. függő igénylési letétet is köte­les elhelyezni az Országos Ta- karékpénzárnál nyitott kama­tozó számlán. A letét összege 1000-től 7000 forintig terjed. Ezt az összeget a lakás előtör­lesztésébe, használatbavételi díjába beszámítják, illetve az igénylő visszakapja, ha meg­szünteti a tanácsnál a lakás­igénylését. Az igénylési letét célja, hogy megalapozottabbá, megfontoltabbá tegye a lakás­igénylést és az állampolgáro­kat is érdekeltté tegye az igényléssel összefüggő válto­zások bejelentésében. Azt re­méljük, hogy a lakásigény-be­jelentések nyilvántartása is áttekinthetőbb és napraké­szebb lesz. — A Fővárosi Tanács lakás­rendelete a korábbi rendelke­zésekkel összhangban szabá­lyozza a lakásigénylések beso­rolását. A megnehezedett la­kásgazdálkodási feltételek el­lenére a VI. ötéves terv során programos, tehát lakásjutta­tásra tervezett családok szá­mára a Fővárosi Tanács a tervidőszak során biztosítja a lakáshoz jutást. — Ez év januárjától a taná­csi bérlakások használatbavé­teli díjának mértékében is változások történtek. A rende­letben előírt átlagos lakás­használatbavételi díjak nem emelkednek. A használatba­vételi díj mértékét azonban jogszabályban meghatározott esetekben csökkenteni vagy növelni lehet az átlagostól lé­nyegesen eltérő alapterületű vagy az épületen belül kedve­zőtlen fekvésű, esetleg rossz műszaki állapotú lakások ese­tében. — Az a célkitűzésünk, hogy a lakások használatbavételi díja árnyaltabban fejezze ki a lakások eltérő használati értékét. Mindez a lakásügyi hatóságra és az ingatlankezelő vállalatra is jelentős többlet­terhet ró és pontosabb mun­kát, szoros együttműködést kíván valamennyi érdekelt szervtől — fejezte be tájékoz­tatóját a tanács lakásügyi osz­tályának vezetője. Somogyi László ANGYALFÖLD 8 A LAKÁSGAZDÁLKODÁSI RENDSZER IIJ VONÁSAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom