Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. január / 1. szám

ÚJ VEZETÉS — ÚJ TERVEK A 2<<ES NÉPFRONTKÖRZETBEN Odakint vigasztalanul esik az eső. Este hat óra felé ér­kezem a Mosoly utcai körzeti helyiségbe, ahol a 2-es nép­frontkörzet nemrég megvá­lasztott új vezetőivel: Oláh Sándorné elnökkel és dr. Né­meth Tibor titkárral beszél­tünk meg találkozót. A kör­zeti helyiségben még csak né­hány nyugdíjast látok, aki programot megbeszélni vagy tévét nézni, kártyázni tért be ide a délutáni órákban, s most éppen a széksorokat rendezgeti. Közben megérkeznek be­szélgetőpartnereim is. Dr. Németh Tibor titkártól meg­tudom, hogy ez a körzet a nagy iparárról híres kerület­nek olyan kicsiny „szigete”, amelyben egyetlen nagyüzem sincsen, iskola is mindössze egy, a Kilián György gimná­zium. A környéken sajátos módon ötvöződik a régi kert­város békés, nyugodt csendje és a több szintes panelházak nyüzsgő életritmusa, szemlél­tetve az élet gyors változá­sát, a régi Angyalföld újjá­születését — Hogyan látott itt mun­kához a körzeti népfrontbi­zottság új vezetése? — Az ötödik ötéves terv időszakában úgyszólván ki­cserélődött a körzet lakossá­ga. 1977-ben elköltöztek az azóta lebontott régi Tripolisz lakói. Sokan közülük más ke­rületben kaptak lakást, de voltak olyanok is, akik az azóta felépült új lakótelepen kértek maguknak otthont és visszaköltöztek, ök a közös­ségi élethez szokott, a kerü­lethez mélyebb gyökerekkel kötődő aktív, cselekvőképes lakótársaink, akikre a közös­ségformáló társadalmi mun­kában az új, megváltozott körülmények között is szá­míthatunk. Más a helyzet azokkal a családokkal, ame­lyeknek tagjai a kertváros családi házaiban élik évtize­dek óta megszokott életüket, Őket nehezebb kimozdítani ebből a zártságból, de keres­sük a módszereket, amelyek­kel aktívabb közéletiségre ösztönözhetnénk őket. Ügy tűnik, mégsem egészen sikertelenül, mert egy-egy differenciált program két-há- romszáz embert is idevonz, a Mosoly utcai körzeti helyi­ségbe. — Milyen elképzelésük van » népfrontmunka bázisának a szélesítésére? — A lakókkal együtt sze­retnénk tevékenykedni a la­kosságért — hangzik a titkár válasza —, s ebben elsősor­ban a munkabizottságaink­ban dolgozó harminc aktivis­tára kívánunk támaszkodni. Hat munkabizottság prog­ramját fogadtuk el a novem­beri vezetőségi ülésen: a gaz­daság- és várospolitikai, a művelődéspolitikai, a környe­zetvédelmi, az alkotmány- és közjogi, a béke és szolidari­tás, valamint az ifjúság- és szociálpolitikai bizottságét. Éves feladattervünknek meg­felelően ez év első heteiben munkához is látnak. — Együtt a lakosságért. Vajon mi mindenben nyilvá­nulhat ez meg? Ifjúsági klub Oláh Sándorné elnök vála­szol a kérdésemre: — Az iskolás korú gyerme­kek megnyerésében nagy se­gítséget jelent számunkra a jól működő klub. A népfront­munka kiemelt fontosságú céljának tekintjük a fiatalok hazafiságra, internacionaliz­musra való nevelését. A klub programjának összeállítását a művelődéspolitikai munkabi­zottság vállalta magára. Ez csak kezdetben látszik szük­ségesnek, mert később a kör­nyék fiataljai — bekapcsolód­va a klub munkájába — maj­dan önállóan is képesek lesz­nek az ifjúsági klub irányítá­sára. Természetesen akkor is a körzeti művelődéspolitikai munkabizottság „szárnyai alatt” működik majd a klub. Az ősszel az ifjúsági klub megnyitását szolidaritási est­tel kötötték egybe. Dél-Jemen hazánkban élő és szakmát ta­nuló diákjait, Chile emigráns fiataljait hívták meg baráti beszélgetésre. Elmondták, ho­gyan élnek, miért jöttek Ma­gyarországra és mit tanulnak itt, a mi hazánkban. S ha majd a mi fiataljaink azt a szót hallják: szolidaritás, ta­nulnak róla az iskolában, mindez ismét felvillan majd az emlékezetükben. — Történt valami, ami megmozgatta a gyermekek fantáziáját — jegyzi meg dr. Németh Tibor —, s talán hoz­zájárultunk a gondolkodásuk, a jövőjük formálásához is. — Az alkotmány- és köz­jogi bizottság — veszi át a szót Oláh Sándorné — hozzá­értő társadalmi aktivisták be­vonásával jogi tanácsadást szervez. Elsősorban a nyugdí­jasokat és a gyesen lévő kis­mamákat kívánják segíteni a hatósági ügyeik elintézésé­ben. Dr. Németh Tibor a gazda­ság- és várospolitikai munka- bizottság terveire fordítja a szót: — Azt tervezik, hogy a körzeti pártszervezet aktivis­táival és a tanácstagokkal együtt januárban, februárban bejárják a körzetet és feltér­képezik: hol, milyen társa­dalmi munkára van igény, s ez összhangba hozható-e a kerületfejlesztés terveivel, célkitűzéseivel? Az a törek­vésünk, hogy ily módon fel­oldjuk a társadalmi munka kampány jellegét. A tanácsta­gok és a lakóbizottságok min­denütt maguk döntsék el, hogy hol, milyen feladatra akarják mozgósítani a lakókat, hol 'kezdeményeznek fásítást, parkosítást, vagy hol látják szükségesnek a játszótér fel­újítását. Ügy gondoljuk, így valóban közéleti cselekvéssé válhat az emberek tennivá- gyása, segíteni akarása. Lakossági fórumok A körzet lélekszáma megha­ladja a húszezret, s ezen be­lül igen jelentős az idősek és a gyermekek aránya. — Az ifjúsági klubról már szó esett. De vajon az idős embereket hogyan lehet ide­szoktatni, a körzeti helyiség­be? ‘ — Elsősorban nekik kívá­nunk vonzó programokat szer­vezni minden kedden és csü­törtökön, amikor a miénk a körzeti helyiség — mondja Oláh Sándorné. — Szeretnénk minél több lakossági fórumnak helyet adni, olyan témákról, amelyek érdeklik a körzet la­kosságát. Az elmúlt évben a közért vezetőivel szervezett fó­rumunk a vártnál kisebb ér­deklődés mellett zajlott le, ta­lán azért, mert kevesen érte­sültek róla azok közül, akiket Az ifjúsági klubban vidám az élet (Fürjes Valéria felvételei) 14 ANGYALFÖLD *

Next

/
Oldalképek
Tartalom