Angyalföld, 1982 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1982. november / 3. szám

ANGYALFÖLD A HAZAFIAS NÉPFRONT XIII. KERÜLETI BIZOTTSÁGA ÉS A XIII. KERÜLETI TANÁCS LAPJA fi nemzeti egy/ég /zolgólotábon ÍRTA: S. HEGEDŰS LÁSZLÓ, A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK TITKAtta Negyedszázad hosszú idő, nem­csak az ember, hanem egy mozgalom, sőt még a nemzet életében is. T örténelmünkben alig van példa ilyen hosszú békés időszakra és ilyen gyors üte­mű fejlődésre, mint 1957-től napjainkig. Nyugalmunknak és ered­ményeinknek a társadalmi egyetér­tés a legfőbb forrása, mely a békés körülmények között hatalmas alkotó erőket szabadított fel. Politikai rendszerünk lényeges jel­lemzője, hogy a társadalmi egyetértés kialakításának és fenntartásánák leg­szélesebb műhelye a népfrontmoz­galom. Nem formális kifejezése tehát a politikával való társadalmi egyet­értésnek, hanem egyúttal formálója és a megvalósítás cselekvő résztve­vője is. Űj, tartalmi jellegű változás ez a korábbi időszakhoz képest, olyan feladat, amelynek megvalósí­tásában bármily sokat tettünk is ez idáig, de a hátralevő még sokkal na­gyobb és bonyolultabb. A szocializmus általános alapelvei között a legfontosabbak egyike, hogy maga a társadalom is részt vállaljon a hatalom gyakorlásában. Bízvást el­mondhatjuk: az elmúlt negyedszá­zadban jelentős mértékben szélese­dett a közéleti részvétel, de az út­nak mégiscsak a kezdeti szakaszát tettük meg. A még előttünk álló fel­adatot bonyolultabbá és nehezebbé teszi a jelenlegi helyzet, nevezetesen az elhúzódó világgazdasági válság ránk háruló gondjainak elviselése és megoldása. helyzetnek és a körülmé­nyeknek megfelelően a szo- cialista társadalomban is különböző módon lehet köz­pontosítani vagy társadalmasítani a hatalom gyakorlását, szigorítani az irányítást, vagy szélesebb keretet adni a vitának. A cél természetesen mindenkor a társadalmi-gazdasági rendszer tervszerű építése, a szocia­lista hatalom erősítése, az alkalma­zott módszereket pedig a szükség, a körülmények határozzák meg. A demokrácia szélesítése politi­kánk lényegéből fakad. Politikai döntéseink a jelenlegi helyzetben is ezt az utat tartják a legcélraveze­tőbbnek, ugyanakkor azonban a helyzet komolysága megkívánja a társadalmi fegyelem és felelősség- érzet céltudatos erősítését is. Az elmúlt negyedszázadban sokat tettünk a döntési jogkörök ésszerű decentralizálásáért az üzemek, a szö­vetkezetek és a helyi tanácsok ön­állóságának növelésével. Az üzemek­ben is mindinkább növekszik az egyes műhelyek, üzemrészek önálló tevékenységének fontossága. E nnél lényegesebben nehe­zebb a döntési jogkörök de­centralizálásának és a véle­ménynyilvánítás lehetősé­geinek biztosítása az embereket érintő lakóhelyi kérdésekben. Ma még nem mondhatjuk el azt, hogy a fővárosban a lakosságot közvetlenül érdeklő kérdésekben — pl. a lakó­házak fenntartásában, a közvetlen környezet formálásában és más köz­érdekű lakóterületi kérdésekben — az érintettek széles köre számára biztosítottuk az érdemi beleszólást a döntések előkészítésébe s a lehető­séget az önkéntes társadalmi közre­működésre. A legutóbbi tíz év azon­ban ebben a tekintetben is szembe­tűnő fejlődést hozott, különösen a népfrontmunka decentralizálása, a körzetek kialakítása révén. A népfrontmunka fejlődésének je­leként könyveljük el, hogy a kerü­leti népfrontbizottságok, az általuk létrehozott munkabizottságok és a körzeti bizottságok erőfeszítései nyo­mán kibontakoznak és mindinkább erősödnek a lakóhelyi közélet olyan fórumai, ahol — a nyílt várospoli­tika szellemében — közvetlenül a tanács vagy más állami szerv kép­viselőjétől kaphatnak tájékoztatást, érdemi választ az őket érdeklő kér­désekre. S az is a népfrontbizottságok eredményes tevékenységé­nek köszönhető, hogy fővá­rosunk lakosságának kész­sége az önkéntes társadalmi közre­működésre, a környezet szépítésében és gyarapításában való részvételre szinte évről évre erősödik. A társa­dalmi munkaakciók különösen ott mutatnak fel szép sikereket, ahol a tanács terveinek a vállalati, üzemi kollektívák és a lakóterületen élők támogatását is meg tudják nyerni. A. hetvenes évek második felében és a VI. ötéves terv kezdete óta ennek a széles bázison nyugvó együttmű­ködésnek nagyszerű hagyományai alakultak ki. A nepfrontmozgalomra vár az a szép és nemes feladat, hogy társa­dalmunk legkülönbözőbb rétegeinek, a lakóhelyüket szerető embereknek ezt az alkotó együttműködését az előttünk álló években még szilárdab­bá és még eredményesebbé tegyék. Kívánom Angyalföld népfrontakti­vistáinak, hogy legyenek fáradhatat­lan kezdeményezői és szervezői a kerületben élők és dolgozók cselekvő egyetértésének, s munkájuk nyomán váljék minél szebbé és gazdagabbá az a környezet, amelyben élünk VII. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM 1982. NOVEMBER

Next

/
Oldalképek
Tartalom