Angyalföld, 1982 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1982. június / 2. szám
Fiatal képzőművészek tárlata Mintegy két éve már, hogy az újonnan épített Dráva utcai műtermekben alkotnak a művészek. Eddig úgy tűnt — elszigetelten. Nem nagyon hallatták a hangjukat és kiállításuk sem volt a kerületben. Néhány hete azonban reprezentatív tárlattal lepték meg a képzőművészet kedvelőit. A tizenöt fiatal művész mindegyike — bátran mondhatjuk — „a névjegyét” vitte el a párt- bizottság székháza első emeleti folyosóinak falára. Olyan festők, szobrászok, grafikusok ők, akiknek már kialakult a művészi világuk, s amit produkálnak, szerves része magyar képzőművészetünknek. Elmélyülten és nem lokálisan vizsgálják az élet, a világ problémáit, társadalmunk és az egész emberiség jövőjét. Politikus, elkötelezett művészet tehát az, amit ők csinálnak. A kiállítást Kádár elvtárs is megtekintette, kerületünkben tett látogatásakor. Polgár Csaba vörös napszimbóluma — Kovács Péter Betonlakók című figurális képének urbanizációs moralizálá- sa — Szabó Zoltán monumentális Igényű, humánumot, sze- retetet sugárzó anya-gyermeke — Katona Zsuzsa plasztikus, finoman archaizáló portréi — Dienes Gábor intim embercsoportja, mely a reneszánsz ember és a jelen technikai fejlettségének ellentmondásos összevetése — Dobi Piroska freskószerű táblaképe, allegorikus, expresszív erejű figuráival, — Komáromi Györgyi épületek díszítésére is használható mivesen megmunkált rézplasztikája — Luzsi- cza Lajos dekoratív színvilágéi, erőteljes formaképzésű, hegyes-dombos tájképei — Nagy Gábor érzékeny, olykor groteszk rajzai, jellegzetes típusai — Gyurcsek Ferenc dinamikus, zárt, tömör, tömbszerű kompoziciói— Tölg-Molnár. Zoltán konstruktív szemléletű, szinte tudományos axiómákba fogalmazó, törvényszerűségeket kereső, tisztaságra törekvő festészete — Kiss Zoltán László izgalmas festői nyelvezete, kulturált színvilága, — Bányai Gizella színművekhez készült igényes illusztrációi — Búzás Árpád dekoratív, gyári üzemrészeket megelevenítő zománcai, élő, növényi mozgást, vegetációt ábrázoló gobelinjei, mind-mind hűen reprezentálják és bizonyítják, hol is van a helyük ezeknek a művészeknek. Csavlek András, fiatal Mun- kácsy-díjas festőművész kezdeményezte ezt a kiálltást. Neutron árnyék című alkotásán valamiféle feszültséget keres s próbál kifejezni. Az ember által létrehozott erők fejünk feletti lebegésére, az élet és eltűnése közötti ellentmondásra irányítja figyelmünket, ami- koris csupán árnyékként ábrázol bennünket a falon. Valamennyiünk felelősségére utal, s arra: élnünk lehet, de visz- szaélnünk nagyon veszélyes a magunk teremtette tudományok eredményeivel, amelyek olykor már félelmet-szoron- gást keltenek bennünk, s ellenségünkként önmagunk ellen fordíthatók. — Nyitottak vagyunk s kell legyünk a világ politikai eseményeire is — mondja Csavlek András beszélgetésünkkor. ■— Természetesen nem szeretnénk a kisebbnek látszó, kerületünkben adódó problémák elől sem elzárkózni. Mi fővárosunk egyik legiparosodottabb munkáskerületén dolgozunk, alkotunk. Jó lenne, ha élő kapcsolatot, kontaktust tudnánk létrehozni a vezetőkkel, az üzemekkel, a gyárakkal. — Fiatal erők indultak Itt, ésszerűen, a lehetőségeket felismerve — lévén, hogy a szándék is megvan —, igazán ki lehetne s előbb-utóbb ki kell ezt használnunk nejünk is és a vezetőknek is. Lelkesen, sok tervvel, teli reménnyel kezdtük a munkát két évvel ezelőtt. összpontosítani, hasznosítani kellene tehát azt a szellemi energiát, ami a művészekben van. Ennek első, fontos és meghatározó állomása lehetne az üzemekkel kialakított közvetlen kapcsolat. Hiszen ismerve egy-egy üzem munkáját, figyelembe véve profilját, élve a technikai lehetőségekkel, eszközökkel — amelyek a műtermekben nem adottak — hozhatnánk létre dolgokat. Még azt is el tudnám képzelni, hogy bizonyos termékek szín- és formakiállításánál kikérnék a véleményünket, a munkahelyek megtervezésébe bevonnának minket. Így nemcsak a műterem jelentené az ittlétünket. — Az egymás keresése, az élő párbeszéd, áz együttgondolkodás felderíthetne újabb problémákat is. S azt hiszem, jelentős anyagi ráfordítás nélkül is megoldhatnánk bizonyos feladatokat. Apróságokkal ugyan, de közkinccsé váíhat- na-válna a művészet. Deák Gábor, a pártbizottság első titkára lelkesen támogatta, s velem együtt ő maga is kezdeményezte a képzőművészek kollektív bemutatkozását. Nyitottsága, korszerű látásmódja, kontaktuskeresése arra enged következtetni, hogy a vonat, ha lassan is, elindult, s reméljük, ütemesen halad majd mindig előre. Csorba Mária Reich Károly grafikusművész kiállítása Az ünnepi könyvhét alkalmából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 7/3-as gyermek- könyvtára rendezte meg Reich Károlyra hazánkban és határ rainkon túl is ismert grafikusr művész és könyvillusztrátor kiállítását a Tüzér utcai Általános Iskolában. A színhely és a rendezés méltó volt Reich Károly művészetéhez, mely igen közel áll a gyermekek világához, gondolkodásához. Leheletvékony, finoman ívelt tollrajzai tele vannak lírával, humorral és szívhez szóló kedvességgel. Művészi illusztrációi híven tükrözik a költők verseinek, az írók gondolatainak hangulati motívumait — ezt emelte ki a művész munkásságát méltatva dr. Szíj Rezső művészettörténész is, a május 28-i megnyitón mondott beszédében. Kodály Zoltán írta le ezt a gondolatot: „Minél hosszabb a gyermekkor, annál harmonikusabb és boldogabb lesz a felnőtt élete.” Reich Károly művészete ezt a gondolatot testesíti meg, immár évtizedek óta. A művésznek az idén ez volt a harmadik kiállítása\, amelynek sikeréhez szívből gratulálunk. (b. a.) „ ANGYALFÖLD 9
