Angyalföld, 1982 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1982. június / 2. szám

EREDMÉNYESEN ZÁRULT A „KÍSÉRLETI” TANÉV Legutóbb, a tanévkezdés előtt, tavaly augusztusban találkoztunk Dolgos Já- nosnéval, a tanács művelődési osztály- vezetőjével. Akkor jószerével arról adott számot — a többi között — az Angyal­föld olvasóinak, hogy a kerület általá­nos iskolái miként készültek fel a kísér­letképpen bevezetendő ötnapos munka­hétre. S természetesen megírtuk azt is: mit vár a tanács művelődésügyi osztá­lya és vezetése a pedagógusoktól, a szü­lőktől, a tanulóifjúságtól az új tanítási rend kialakításával kapcsolatban. Nemrégiben a kerületi párt-vb szá­moltatta be a tanács vezetését az okta­tási intézmények ötnapos munkarendjé­ről, az eredményekről és a gondokról. Mi is erről érdeklődtünk tehát Dolgos Jánosnétól. — Ismételten hangsúlyozom, hogy ál­talános iskoláink kísérletben vettek részt a Művelődésügyi Minisztérium felkérésére — hangsúlyozta az osztály- vezető —, s mivel oktatási intézmé­nyeink vezetői mindig tudatosan töre­kedtek az új, korszerű formákra, min­den iskolánk tanári testületé és vezető­sége vállalta az ötnapos tanítási rend próbamenetét. Hozzátehetem azt is, hogy idén január 1-től az óvodák, kö­vetvén a vállalatok, munkahelyek meg­változott munkarendjét, szintén áttértek az ötnapos munkahétre. Változott életrend Az új útra érés kockázata elsősorban abban jelentkezett, hogy megváltoztat­ta az intézményekben addig kialakult szokásokat, a tanulók életrendjét. Lát­nivaló volt, hogy hatással lesz a moz­galmi életre, a közművelődés alakulásá­ra, a családokkal kialakított együttmű­ködésre is. Hiszen az új időbeosztás együtt jár a dolgozók szabad idejének átrendezésével, s ennek hatása a csalá­di nevelés és a szülőkkel való találkozás szempontjából sajátosan jelentkezik a hét öt napján, és a hétvégi szabadnapo­kon. Ha a kezdetkor még nem is fogalma­zódott meg ilyen következtetéssel, mára már kiderült, hogy a hátrányos helyze­tű, illetőleg veszélyeztetett^ gyermekek többet lesznek a nevelés szempontjából kedvezőtlen hatások között. A konkrét tennivalók e tekintetben még kialakulat­lanok, de a tavaszi nevelési értekezle­teknek éppen ez volt az egyik fő témá­ja. — Az összesített tapasztalatok alap­ján leszögezhetjük — mondotta Dolgos Jánosné —, hogy a kísérlet, az^íj mun­ka-, illetőleg tanítási rend sikerrel járt Minden iskolánkban változatlanul egy műszakos a tanítás, s eredményesen tel­jesítettük célkitűzéseinket: a pedagógiai munka szintjét megtartottuk, a munka­rend jól szervezett s a tervezettnek megfelelően szilárd a munkafegyelem. Ebbe természetesen beletartozik a tan­órák védelme, a munkatervi követelmé­nyek' megtartása is. Ahhoz, hogy az angyalföldi iskolák és a művelődési apparátus eredményekről adhatnak számot, elsősorban az kellett, 10 hogy már a múlt év nyarán körültekin­tően szervezzék meg az áttérést. Még augusztus elején kiküldték az iskolák­nak a minisztérium útmutatóját, amit előzőleg megbeszéltek az igazgatók egy csoportjával, valamint az óraterv-va­riációkat, amelyek az intézmények sajá­tosságait követték. Az iskolák az átté­rést a munkahelyi demokratikus fóru­mokon is megvitatták, sőt egyes helye­ken — önkéntes alapon — a szülők vé­leményét is kikérték. Az átállás gondjai S bár jól szervezett volt az előkészí­tés, bizonyos gondok mégis jelentkeztek. Jobban kellett megszervezni a tanulók és a tanárok órarendjét, például a 11 napos munkaidőt tíz napra kellett át­alakítani, s így a nevelők egy napra eső óraszáma 1—2 órával megnövekedett. Gondot jelentett a napközis tanárok óraszámainak teljesítése is, amit nem tudtak foglalkozási idővel kitölteni, s a nevelőket más területre is át kellett csoportosítani. Még a gondok közé sorolandó, hogy az ötnapos tanítási héten speciális peda­gógiai problémából adódóan, a szoros tervezés miatt a pedagógusak ritkábban találkoznak tanítványaikkal ama tan­tárgyaknál — mint történelem, föld­rajz, fizika stb. — amelyekből heten­ként egy órát tartanak az úgynevezett harmadoló órarendben. Tehát szüksé­ges az ellentmondás feloldásához, hogy az igazgató évfolyamonként oszthassa el az órákat, főként az egyenletes ter­helés miatt. Nem mellékes az iskolai oktatás haté­konysága szempontjából, hogy milyen a tanítási órák fegyelme. Erről elmond­ható, hogy következetesen megtartották azt, s állandóan mérték a tantervi telje­sítést. S amikor a tantervi órák alaku­lását októberben, decemberben és ja­nuárban ellenőrizték, megállapítható volt, hogy azok júnfus közepéig teljesít­hetők. S mivel az üzemekben, vállalatoknál Is általánossá lett az ötnapos munka­rend, több helyen megnyúlt a napi mun­kaidő, s a szülőnek fontos tudnia, hogy a gyermeke ez alatt is jó kezekben van. így aztán az iskola a tanulók egészna­pos folgalkoztatását napközivel, tanuló­szobával, klubszerű programmal, ún. klubnapközivel biztosítja. Klubélet a napköziben Ez utóbbi újszerűségével széles ér­deklődésre tart számot: a déli étkezési pihenő után fél háromtól négy óráig tart a szorgalmi idő a másnapi felkészülés­sel, amely önálló, ellenőrzött és inten­zív tanulócsoportokban történik. Ez idő alatt a szaktanárok állandó korrepetá­lást biztosítanak magyarból, oroszból, matematikából, kémiából, fizikából, va­lamint az egyéb ok miatt elmaradt ta­nulók felzárkózásának segítségére. Utá­na négy órától fél hatig vagy hatig mű­ködnek a klubok, mégpedig iskolánként 18—20 féle tantárgyi jellegű, kulturális, sport, kézimunka, játék stb. Jelenleg hét általános iskolában működik a klub- napközi-rendszer, s az eddigiek alapján ezek további szervezésére törekszenek. Okvetlenül szólni kell a második szombatokról, amikor is napközi-foglal­kozásokat biztosítottak, de a tanulók­nak csak egyharmada vette igénybe a programokat, 1982 eleje óta pedig az igény nullára csökkent. Az iskolának továbbra is az a feladata, hogy a szabad idős tevékenységet jobb propagandával, a szülői ház bevonásával szervezze meg, hogy a gyerekekben felkeltse a közmű­velődési igényeket, s ebben nem kis sze­rep jut az úttörőcsapatoknak. Elmond­ható, hogy az iskola által ajánlott szom­bati és vasárnapi rendezvényeket eddig is csak korlátozott számban vették igénybe. De most, hogy az új munka­rend teljesen megváltoztatta a családok életét, az átálláshoz, a továbbiak kiala­kításához az iskolának számos javaslat­tal kell élnie. Számolnak azzal is, hogy ez a helyzet nehezíti a folyamatos kapcsolattartást a családokkal, a családlátogatást. Ezekre csak a késő esti órákban kerülhet sor, amikor otthon találhatók a szülők. Így aztán módosítani kellett a szülői foga­dóórák és a szülői értekezletek időpont­ját is. Kihat ez a pedagógusok közéleti tevékenységére, mozgalmi munkájára is, mert át kell szervezniük saját időbe­osztásukat. Mindamellett kedvezően, örömmel fogadták az ötnapos tanítási hetet, mert a hétvégi szabad idő a ne­velők számára is hasznos családjuk, ön­művelésük szempontjából. Uj munkarend az óvodákban Az óvodák ötnapos munkahetéről el-' mondotta Dolgos Jánosné, hogy azok követték az üzemek, vállalatok munka­rendjének változásait. A felügyelet, a foglalkozás reggel hattól délután fél hat, hat óráig tart. S korábban a szombati ügyeletet három kijelölt intézményben tartották, de érdeklődés hiányában most már csak a Rajk László utca 77—79. alatti óvodában. Rendkívül pénz- és esz­közigényes dolog ez, hiszen amíg tíz gyerekig például dajka szükséges, ezen felül már óvónő jelenléte is kötelező — így szabályozták. Azután előfordult az is, hogy szombaton mindössze egy gyer­meket hoztak be az ügyeletes óvodába. — Az esetleges problémák ellenére — mondotta az osztályvezető — úgy érté­keljük, hogy az új munkarendre való áttérést, amely nagy jelentőségű és az egész társadalomra kihat, oktatási ift- tézményeink, az iskolák, óvodák megfe­lelően nyomon követték, s a munka színvonala sehol sem csökkent panasz, bejelentés, osztályunkra sehonnan sem érkezett. Másképpen fogalmazva; Angyalföld pedagógusai, iskolái az ötnapos munka­hétből — jelesre vizsgáztak. Gede Márton ANGYALFÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom