Angyalföld, 1982 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1982. június / 2. szám
EREDMÉNYESEN ZÁRULT A „KÍSÉRLETI” TANÉV Legutóbb, a tanévkezdés előtt, tavaly augusztusban találkoztunk Dolgos Já- nosnéval, a tanács művelődési osztály- vezetőjével. Akkor jószerével arról adott számot — a többi között — az Angyalföld olvasóinak, hogy a kerület általános iskolái miként készültek fel a kísérletképpen bevezetendő ötnapos munkahétre. S természetesen megírtuk azt is: mit vár a tanács művelődésügyi osztálya és vezetése a pedagógusoktól, a szülőktől, a tanulóifjúságtól az új tanítási rend kialakításával kapcsolatban. Nemrégiben a kerületi párt-vb számoltatta be a tanács vezetését az oktatási intézmények ötnapos munkarendjéről, az eredményekről és a gondokról. Mi is erről érdeklődtünk tehát Dolgos Jánosnétól. — Ismételten hangsúlyozom, hogy általános iskoláink kísérletben vettek részt a Művelődésügyi Minisztérium felkérésére — hangsúlyozta az osztály- vezető —, s mivel oktatási intézményeink vezetői mindig tudatosan törekedtek az új, korszerű formákra, minden iskolánk tanári testületé és vezetősége vállalta az ötnapos tanítási rend próbamenetét. Hozzátehetem azt is, hogy idén január 1-től az óvodák, követvén a vállalatok, munkahelyek megváltozott munkarendjét, szintén áttértek az ötnapos munkahétre. Változott életrend Az új útra érés kockázata elsősorban abban jelentkezett, hogy megváltoztatta az intézményekben addig kialakult szokásokat, a tanulók életrendjét. Látnivaló volt, hogy hatással lesz a mozgalmi életre, a közművelődés alakulására, a családokkal kialakított együttműködésre is. Hiszen az új időbeosztás együtt jár a dolgozók szabad idejének átrendezésével, s ennek hatása a családi nevelés és a szülőkkel való találkozás szempontjából sajátosan jelentkezik a hét öt napján, és a hétvégi szabadnapokon. Ha a kezdetkor még nem is fogalmazódott meg ilyen következtetéssel, mára már kiderült, hogy a hátrányos helyzetű, illetőleg veszélyeztetett^ gyermekek többet lesznek a nevelés szempontjából kedvezőtlen hatások között. A konkrét tennivalók e tekintetben még kialakulatlanok, de a tavaszi nevelési értekezleteknek éppen ez volt az egyik fő témája. — Az összesített tapasztalatok alapján leszögezhetjük — mondotta Dolgos Jánosné —, hogy a kísérlet, az^íj munka-, illetőleg tanítási rend sikerrel járt Minden iskolánkban változatlanul egy műszakos a tanítás, s eredményesen teljesítettük célkitűzéseinket: a pedagógiai munka szintjét megtartottuk, a munkarend jól szervezett s a tervezettnek megfelelően szilárd a munkafegyelem. Ebbe természetesen beletartozik a tanórák védelme, a munkatervi követelmények' megtartása is. Ahhoz, hogy az angyalföldi iskolák és a művelődési apparátus eredményekről adhatnak számot, elsősorban az kellett, 10 hogy már a múlt év nyarán körültekintően szervezzék meg az áttérést. Még augusztus elején kiküldték az iskoláknak a minisztérium útmutatóját, amit előzőleg megbeszéltek az igazgatók egy csoportjával, valamint az óraterv-variációkat, amelyek az intézmények sajátosságait követték. Az iskolák az áttérést a munkahelyi demokratikus fórumokon is megvitatták, sőt egyes helyeken — önkéntes alapon — a szülők véleményét is kikérték. Az átállás gondjai S bár jól szervezett volt az előkészítés, bizonyos gondok mégis jelentkeztek. Jobban kellett megszervezni a tanulók és a tanárok órarendjét, például a 11 napos munkaidőt tíz napra kellett átalakítani, s így a nevelők egy napra eső óraszáma 1—2 órával megnövekedett. Gondot jelentett a napközis tanárok óraszámainak teljesítése is, amit nem tudtak foglalkozási idővel kitölteni, s a nevelőket más területre is át kellett csoportosítani. Még a gondok közé sorolandó, hogy az ötnapos tanítási héten speciális pedagógiai problémából adódóan, a szoros tervezés miatt a pedagógusak ritkábban találkoznak tanítványaikkal ama tantárgyaknál — mint történelem, földrajz, fizika stb. — amelyekből hetenként egy órát tartanak az úgynevezett harmadoló órarendben. Tehát szükséges az ellentmondás feloldásához, hogy az igazgató évfolyamonként oszthassa el az órákat, főként az egyenletes terhelés miatt. Nem mellékes az iskolai oktatás hatékonysága szempontjából, hogy milyen a tanítási órák fegyelme. Erről elmondható, hogy következetesen megtartották azt, s állandóan mérték a tantervi teljesítést. S amikor a tantervi órák alakulását októberben, decemberben és januárban ellenőrizték, megállapítható volt, hogy azok júnfus közepéig teljesíthetők. S mivel az üzemekben, vállalatoknál Is általánossá lett az ötnapos munkarend, több helyen megnyúlt a napi munkaidő, s a szülőnek fontos tudnia, hogy a gyermeke ez alatt is jó kezekben van. így aztán az iskola a tanulók egésznapos folgalkoztatását napközivel, tanulószobával, klubszerű programmal, ún. klubnapközivel biztosítja. Klubélet a napköziben Ez utóbbi újszerűségével széles érdeklődésre tart számot: a déli étkezési pihenő után fél háromtól négy óráig tart a szorgalmi idő a másnapi felkészüléssel, amely önálló, ellenőrzött és intenzív tanulócsoportokban történik. Ez idő alatt a szaktanárok állandó korrepetálást biztosítanak magyarból, oroszból, matematikából, kémiából, fizikából, valamint az egyéb ok miatt elmaradt tanulók felzárkózásának segítségére. Utána négy órától fél hatig vagy hatig működnek a klubok, mégpedig iskolánként 18—20 féle tantárgyi jellegű, kulturális, sport, kézimunka, játék stb. Jelenleg hét általános iskolában működik a klub- napközi-rendszer, s az eddigiek alapján ezek további szervezésére törekszenek. Okvetlenül szólni kell a második szombatokról, amikor is napközi-foglalkozásokat biztosítottak, de a tanulóknak csak egyharmada vette igénybe a programokat, 1982 eleje óta pedig az igény nullára csökkent. Az iskolának továbbra is az a feladata, hogy a szabad idős tevékenységet jobb propagandával, a szülői ház bevonásával szervezze meg, hogy a gyerekekben felkeltse a közművelődési igényeket, s ebben nem kis szerep jut az úttörőcsapatoknak. Elmondható, hogy az iskola által ajánlott szombati és vasárnapi rendezvényeket eddig is csak korlátozott számban vették igénybe. De most, hogy az új munkarend teljesen megváltoztatta a családok életét, az átálláshoz, a továbbiak kialakításához az iskolának számos javaslattal kell élnie. Számolnak azzal is, hogy ez a helyzet nehezíti a folyamatos kapcsolattartást a családokkal, a családlátogatást. Ezekre csak a késő esti órákban kerülhet sor, amikor otthon találhatók a szülők. Így aztán módosítani kellett a szülői fogadóórák és a szülői értekezletek időpontját is. Kihat ez a pedagógusok közéleti tevékenységére, mozgalmi munkájára is, mert át kell szervezniük saját időbeosztásukat. Mindamellett kedvezően, örömmel fogadták az ötnapos tanítási hetet, mert a hétvégi szabad idő a nevelők számára is hasznos családjuk, önművelésük szempontjából. Uj munkarend az óvodákban Az óvodák ötnapos munkahetéről el-' mondotta Dolgos Jánosné, hogy azok követték az üzemek, vállalatok munkarendjének változásait. A felügyelet, a foglalkozás reggel hattól délután fél hat, hat óráig tart. S korábban a szombati ügyeletet három kijelölt intézményben tartották, de érdeklődés hiányában most már csak a Rajk László utca 77—79. alatti óvodában. Rendkívül pénz- és eszközigényes dolog ez, hiszen amíg tíz gyerekig például dajka szükséges, ezen felül már óvónő jelenléte is kötelező — így szabályozták. Azután előfordult az is, hogy szombaton mindössze egy gyermeket hoztak be az ügyeletes óvodába. — Az esetleges problémák ellenére — mondotta az osztályvezető — úgy értékeljük, hogy az új munkarendre való áttérést, amely nagy jelentőségű és az egész társadalomra kihat, oktatási ift- tézményeink, az iskolák, óvodák megfelelően nyomon követték, s a munka színvonala sehol sem csökkent panasz, bejelentés, osztályunkra sehonnan sem érkezett. Másképpen fogalmazva; Angyalföld pedagógusai, iskolái az ötnapos munkahétből — jelesre vizsgáztak. Gede Márton ANGYALFÖLD
