Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1981. szeptember / 2. szám

A JAVSZER fiataljai — az úttörőkért A Fővárosi Javító Szerelő Vállalat fiataljait több mint egy évtizedes kapcsolat fűzi a XIII. kerület úttörőihez. A het­venes évek elején társadalmi szerződést kötöttek különféle munkák elvégzésére, apróbb javításoktól, karbantartási munkáktól kezdve járőrverse­nyek szervezéséig. E mostani munkájuk azonban minden ed­digi vállalkozásukat — meny- nyiségben és volumenben egy­aránt — felülmúlta.- Gergely Csaba, a JAVSZER KISZ-titkára 1963 óta dolgozik a vállalatnál. Eredeti szak­mája: villanyszerelő. Az itt el­töltött évek alatt gimnáziumi érettségit szerzett. 1981 óta tag­ja a KISZ-nek, több éven át alapszervezeti titkárként mű­ködött. Három éve a KISZ-bi- zottság titkára. — Először is arra kérem, mutassa be a vállalatot. gyan kezdődött a kapcsolatuk az úttörőkkel? — A XIII. kerületben már évek óta nagy gondot okozott egy önálló úttörőház létreho- , zása. Egy vadonatúj épülethez már készültek a tervek, ami­kor kiderült, hogy a Dagály utcai ifjúsági ház a mozgalom legifjabbjaié lesz. Még a múlt évben — miután pártszerveze­tünk képviselőjével együtt megtekintettük a házat — el­határoztuk, hogy mindenben segítünk. — Volt-e határidő s azt tud­ták-e tartani? — A határidő elég szoros volt: minél előbb! Eredetileg április 4-re szerettük volna át­adni az épületet, de a munká­latok során úgy döntöttünk, hogy a külső tatarozást is el­vállaljuk, s így csak május 1-re készültünk el. — Milyen szakmákban kép­viseltették magukat? — Hosszú lenne felsorolni valamennyi munkaterületet, amelyekben dolgoztunk, de a lényegesebbek a következők: vízszerelés, villanyszerelés, hi­degburkolás, asztalosipari munkák, parkettázás, festés­mázolás, pvc-ragasztás. A fel­sorolás nem teljes, mert kü­lönböző apróhb-nagyobb mun­kákat is elvégeztünk. — El kell mondanom, hogy szerencsés volt a munka kez­désének időpontja, mivel a téli időszakban nekünk több időnk van, nincs túlórázás, több tár­sadalmi munkát vállalhatunk. Az összefogás gyümölcse — Más vállalatok segítet­tek-e az úttörőház létrehozá­sában? A társadalmi munka — hagyomány — A JAVSZER-nek hatvan részlege van a főváros terüle­tén. Dolgozóink létszáma több mint ezernyolcszáz. Közülük mintegy hatszázan harmincöt éven aluliak, tehát még KISZ- korúak. Ezek közül ugyancsak száznegyvenen tagok, de a vál­lalati adottságok figyelembe­vételével ez jó aránynak te­kinthető. Tagjaink számára öt alapszervezetet hoztunk létre. — Nagyon lényegesnek tar­tom — úgy gondolom, ezt elő­re kell bocsátani —, hogy a társadalmi munkára való moz­gósítás nekünk soha nem oko­zott gondot. Valószínűleg része van ebben annak is, hogy vál­lalatunknál jól működő bri­gádélet van — közel nyolcvan brigáddal büszkélkedhetünk — és szocialista brigádjaink hagyományosan kiveszik ré­szüket a társadalmi munkából. — KISZ-szervezetünk egyéb­ként a vállalat legkülön­bözőbb területein igyekszik hasznossá tenni magát. Így például Dunakeszin hétvégi pi­henőhely épül KlSZ-védnök- ség mellett. Közel kétholdas területen, derékig érő fű és düledező ház helyén ma már faházak, rendezett környezet, csónakház várja a pihenni, ki­kapcsolódni vágyókat. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom: a mi munkánk által lett Igazán kulturált az ottani környezet. Hamarosan a sportpálya is elkészül. Visszatérve beszélgető- A JAVSZER ifjúsági brigádja az úttörőház építésén (előtérben sünk kiindulási pontjához: ho« Gergely Csaba KiSZ-titkár) — Igen. Több cég is dolgo­zott az úttörőházon, mint pél­dául a Fémmunkás Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Fővárosi 3-as sz. Építőipari Vállalat dolgozói; természete­sen ők is társadalmi munka-, ban. — Ki szervezte a munkát? — A szervezési munkát Tekse Lajos, a kerület KISZ- bizottságának ifjúmunkás tit­kára végezte, az első perctől az átadás napjáig. Természetesen segítségére voltak az útitörő­ház vezetői: Gergely Amália igazgató és Kiss Mihályné, az úttörőház gazdasági vezetője is. Tevékenységüket dicséri, ho|y jó ütemben, torlód ás- ívttesen haladt a munka. — Ekkora volumenű mun­kánál bizonyára anyagi fele­lősség is jelentkezik. Ez kinek a vállán nyugszik? — A felelősséget megosztot­tuk: a pántvezetőségünk tit­kára, Orgován János és jóma­gam. — Bővült-e a munkájuk ál­tal az épület? — Bővítést nem terveztünk, de az átalakítás következtében tágas klubhelyiség létesült, ami korábban nem volt és jó né­hány szakkör elhelyezésére nyílt lehetőség. Fotó-, modelle­ző-, rajz- és képzőművészeti szakkörökön kívül népitánc és zeneoktatás is lesz. Működik még ezeken kívül természetjá­ró és színjátszó szakkör is. — Hogyan tudná néhány mondatban összegezni az el­múlt hónapokban végzett munkájukat? — Feltétlenül le kell szögez­ni, hogy az úttörőház létre­hozása a társadalmi összefo­gás eredménye. A KlSZ-kong- resszus felhívása is erre ösz­tönzött minket, de hogy úgy mondjam, mi ennek eléje men­tünk. Azt gondolom: ha oly­kor úgy is tűnt, hogy erőnkön felül dolgozunk, mindenkép­pen érdemes volt. A gyerekek őszinte örömét tapasztalhattuk az ünnepélyes átadáson és szá­munkra nagy öröm volt látni, amint birtokba veszik az új­jáalakított, megszépült épüle­tet. A gyerekek játszva tanul­ják a mozgalmi életet, s ezen túlmenően sok-sok hasznos is­meretre tehetnek szert a leg­különbözőbb szakkörök, fog­lalkozások által. Meggyőződé­sem, hogy a szebb, tartalma­sabb úttörőélet után, jobb KISZ-esek válnak belőlük, s mindenképpen hasznukra vá­lik az itt eltöltött idő. D. A. 12 ANGYALFÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom