Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. szeptember / 2. szám
A VI. ötéves tervidőszak lakáspolitikai irányelvei Fővárosunkban a lakásigények kielégítését társadalmunk egyik legfőbb gondjaként tartják számon. Ennek megfelelően a lakásépítés a Fővárosi Tanács VI. ötéves tervének fejlesztési célkitűzései között az első helyen áll. Emellett a tanács testületé nagy figyelmet fordít arra is, hogy a lakások elosztása minél hívebben tükrözze a társadalmi célokat és igényeket. Budapesten az V. ötéves terv időszakában 85 586 új lakás épült fel, hétezerrel több, mint a megelőző tervidőszakban. A főváros VI. ötéves fejlesztési terve mintegy 86-92 ezer új lakás felépítését irányozza elő, s a korábbinál nagyobb gondot fordít a régi lakások karbantartására, felújítására is. AZ IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE A budapesti tanácsoknál — a lakásigények ez év elején történt megújítása után — ma mintegy százezer lakásigényt tartanak nyilván. Az igénylők között kétség kívül a többgyermekes családok, valamint a fiatal házasok vannak a legnehezebb helyzetben. Éppen ezért a Fővárosi Tanács által elfogadott lakáspolitikai irányelvek előírják, hogy valamennyi 2 és többgyermekes igénylőt a VI. ötéves terv időszakában lakáshoz ítéli juttatni; a lakásigények kielégítése során kiutalt lakások legalább 50 százalékát fiatal házasok kapják. Az igények kielégítésének módjában — a hetvenes években kialakult gyakorlatnak megfelelően — meghatározó szerep jut a lakásigénylők jövedelmi, vagyoni helyzetének. Az átlagosnál kisebb jövedelmű családok — ide tartoznak azok, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem 2200 forintnál alacsonyabb — tanácsi bérlakásra, az átlagos jövedelműek — 2200—3500 forintos egy főre jutó havi jövedelemhatárok között — tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásra tarthatnak igényt. Az átlagosnál magasabb jövedelmű lakásigénylőket (3500 forintos egy főre jutó jövedelem felett) telepszerű magánerős lakásépítkezés útján kívánják új otthonhoz segíteni. Az igények kielégítési sorrendjének meghatározásában a korábbinál nagyobb szerephez jut a lakásigénylők végzett munkája, valamint életmódja. Az új lakáspolitikai irányelvek, s az ezekkel egyidőben elfogadott tanácsrendeletek értelmében az igénylő által munkahelyén vagy társadalmi megbízatásának ellátásában végzett kiemelkedő munkát a lakásigény elbírálásakor figyelembe kell venni. Ugyanakkor —a jogszabályi előírásokkal összhangban — kizárják a lakás juttatásból azokat, akik korábbi lakásukat spekulációs célra használták fel vagy akiket a lakbérfizetés elmulasztása vagy lakásrongálás miatt a bíróság elmarasztalt. A SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEK A VI. ötéves terv időszakára szóló lakáspolitikai irányelvek egyéb vonatkozásban is igen differenciáltan és körültekintően veszik figyelembe az igénylők szociális körülményeit. Az az irányelv, hogy a fizikai dolgozó igénylőket a kiutalások alkalmával arányszámuknak megfelelően kell lakáshoz juttatni, megfelel a korábban is alkalmazott lakáselosztási gyakorlatnak. A lakáselosztási irányelvek a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek az igénylők olyan csoportjainak, mint az egyedülállók, a nyugdíjas házaspárok vagy a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Helyzetük különleges elbírálása abban nyilvánul meg, hogy a tanácsi bérlakásra, illetve tanácsi értékesítésű lakásra jogosító jövedelemhatár az ő esetükben 300 forinttal magasabb, mint más igénylők esetében. Ugyancsak a szociális körülmények figyelembevételét szolgálja a fokozatosság érvényre juttatása a lakáselosztásban. A gyermektelen családokat — azokat is, amelyek jövedelmüknél fogva esetleg csak tanácsi értékesítésű vagy társasházi lakásra jogosultak —, első lépésként átmenetileg nem komfortos tanácsi bérlakáshoz juttatják. Ily módon lehetőségük nyílik — megszabadulva a magas albérleti díjtól — a takarékoskodásra, a lakáshoz szükséges befizetendő összeg összegyűjtésére. A család létszámának növekedésével aztán fokozatosan nő a kiutalható lakás nagysága is. A szociális körülmények figyelembevétele már annál is inkább jelentős, mert a lakáshoz jutással együtt járó anyagi terhek — központi intézkedések folytán — ez év július 1-től kezdődően tetemes mértékben megnövekedtek. Átlagosan a korábbi összeg kétszeresére emelkedett a tanácsi bérlakások használatbavételi díja, s a tanácsi értékesítésű lakások új tulajdonosainak is a korábbinál magasabb induló összeget kell befizetniük. Ezek a növekvő anyagi terhek összhangban vannak az új lakások évről évre emelkedő építési költségeivel. Az új lakáshoz jutó igénylők növekvő anyagi terhei tették indokolttá azt is, hogy a Fővárosi Tanács a közelmúltban elfogadott új tanácsrendeletében igen differenciáltan állapította meg azoknak az igénylőknek a körét, akik a használatbavételi díj megállapítása vagy kifizetése során kedvezményben részesíthetők. A lakás-használatbavételi díj összegéből — amelynek nagysága a lakás komfortfokozatától, illetve szobaszámától függ —, annak 50 százalékát elengedhetik az olyan bérlőnek, aki komfortos lakás esetén legalább 3, komfort nélküli (félkomfortos) esetén legalább egy gyermeket tart el, vagy aki alacsony nyugdíjból éL A tanácsrendelet értelmében a lakás- használatbavételi díj teljes elengedésére komfortos (összkomfortos) lakás juttatása esetén csak a legalább három, illetve komfort nélküli (félkomfortos) bérlakás kiutalásakor a legalább két gyermeket eltartó bérlők jogosultak. E kedvezmény kiterjeszthető a gyermeküket egyedül nevelőkre, az alacsony nyugdíjból élőkre, valamint a gyermeket vállaló fiatal házasokra is, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás kiutalása esetén. Differenciáltan állapítják meg a lakás-használatbavételi díjat nemcsak a lakás méretétől és komfortfokozatától, hanem a fekvéstől függően is. Alacsonyabb használatbavételi díjat fizetnek például az olyan lakások bérlői, amelyek alagsorban vagy lift nélküli ház harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkednek el, illetve amelyeknek műszaki állapota különösen kedvezőtlen. Magas lakás-használatbavételi díjat kell fizetni egyes kiemelt területeken (pl. zöldövezetben) lakáshoz jutó bérlőknek. E kiemelt területek közé tartozik a XIII. kerületnek a Margit- hídtól az Árpád-hídig terjedő Duna- parti szakasza. Az itt levő épületek Dunára néző lakásainak kiutalása esetén a bérlőnek 10 százalékkal megemelt összegű lakás-használatbavételi díjat kell fizetnie. A LAKÁSCSERÉK MEGKÖNNYÍTÉSE A VI. ötéves terv időszakára elfogadott tanácsi lakáspolitikai irányelvek egyik fontos célkitűzése a lakáscserék lebonyolításának megkönnyítése, egyrészt egész Budapestre kiterjedő hatáskörű tanácsi szerv létrehozása, másrészt a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat tevékenységének továbbfejlesztése útján. Itt említjük meg, hogy a központi rendelkezések messzemenő kedvezményeket biztosítanak azoknak a bérlőknek, akik bérlakásukról a tanács javára lemondanak (pl. azért, mert gyermekeikhez költöznek), illetve akik nagyobb lakásuk ellenében kisebbet kérnek a tanácstól. Részükre a tanács térítésképpen a lakás-használatbavételi díj háromszorosát, illetőleg kétszeresét utalja ki. Az elmúlt öt évben a lakásépítés ütemének fokozódása, valamint a lakáselosztás fejlődése révén mintegy 350 ezer budapesti lakos költözhetett új lakásba. A VI. ötéves terv lakáspolitikai irányelveinek és a megvalósításukat szolgáló tanácsrendeleteknek az a céljuk, hogy 1985-ig a lakásra jogosult budapestiek újabb százezreit segítsék új otthonhoz. H. Gy. 13 ANGYALFÖLD
