Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. március / 1. szám
Az egészségügy helyzetéről Dr. Rózsa Imre, az Orvostovábbképző Intézet pártbizottságának titkára örömmel nyugtázta, hogy a legutóbbi években napvilágot Tátott pártós kormányhatározatok reálisan értékelik az egészségügy helyzetét, mélyrehatóan elemzik gondjaikat és ebből adódóan kiemelt kezelést biztosítanak az egészségügy fejlesztési feladatainak. A hozzászóló kitért a tanácsi gyógyító-megelőző intézmények 1977-ben megkezdődött integrációjára, megállapítva, hogy a végrehajtást ma még korai lenne értékelni, de — amint azt a beszámoló is említi — a jelentős eredmények mellett a végrehajtást objektív nehézségek is zavarják. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet érdemelne az értékes és nagy volumenű diagnosztikai és therápiai berendezések beszerzése és ösz- szehangoltabb kihasználása, mert ez sok-sok millió forinbűnügyi, idegenforgalmi és közlekedési ellenőrzések eredményeként az állampolgárok a nap bármely szakában mindenütt biztonságban érezhetik magukat. A rendőri tevékenység hatékonyságának növelését szolgálja a körzeti megbízotti szolgálat határidő előtt befejezett újjászervezése is. A bűnmegelőző és bűnüldöző tevékenységhez kapott társadalmi segítségadásról szólva, a rendőrkapitányság vezetője kiemelte a mintegy 300 önkéntes rendőr, valamint a Közlekedésbiztonsági Tanács munkájában közreműködő kb. 100 aktivista értékes és hasznos tevékenységét. A lakóház-fenntartás problémái A szakmunkás-utánpótlásról Csillag László, a 9-es számú Bánki Donát Szakmunkás- képző Intézet igazgatója, a szakmunkásképzés korszerűsítéséről beszélt. A szocialista nagyüzemekre támaszkodó képzés lehetőséget nyújt az oktatás színvonalának fokozatos emelésére. Az intézet és a vállalatok között igen szoros kapcsolat alakult ki és ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a szakmai utánpótlás képzését az élet, a fejlődő iparágak igényeivel lépést tartva végezzék. Hangoztatta, hogy eredményes szakmunk- kásképzés — akár a szakmunkásképző intézetben, aikár a szakközépiskolában — csak produktív munka, anyagi javakat előállító munka révén lehetséges. A felszólaló kitért a rokonszakmáknak az 1980/81-es tanévtől kezdődően végrehajtandó összevonására és kiemelte, hogy ennék a feladatnak a sikeres teljesítése a; alapképzés kiszélesítését és a szakmunkásképzés harmadik évében a speciális szakmák anyagának oktatását igényli. A szakmunkásképző intézetek pedagógusai mindent elkövetnek azért, hogy az ország, a népgazdaság igényeinek megfelelően jó szakemberekké és becsületes emberekké neveljék a jövő szakmunkásait. Dr. Juhász Gézáné, a XIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat párttitkára, a kerületi lakóházak felújítási és karbantartási gondjairól beszélt. Jelenleg évi átlagban mintegy 1000 lakásbérlemény felújítását, mintegy 3000 bérlemény ciklusos tervszerű karbantartását és 45 ezer bejelentett karbantartási igény elvégzését tudják feladatul kitűzni. Évenként mintegy 300 millió forintot használnak fel a lakóházállomány fenntartására és felújítására, lakbérbevételük azonban ennek az összegnek csak az egyharmadát fedezi. Munkájuk során közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal, de ‘a növekvő lakossági igényeket — a behatárolt pénzügyi előirányzatokra tekintettel — ma még csak részben tudják teljesíteni. A vállalat kollektívája következetesen törekszik munkája javítására, aminek egyebek között példája az elmúlt esztendőben bevezetett válaszlevelezőlapos minőségi ellenőrzési rendszer. Az elmúlt év második felében a bérlőknek kiadott 14 ezer válaszlevelezőlap közül alig több mint 800-at küldtek vissza az érdekeltek. Ezek közül 760 levelezőlapon a bérlők pozitív véleményt nyilvánítottak az elvégzett javítási munka minőségéről, csupán 48 hiányosságra utaló észrevétel érkezett be. Az IKV párttitkára felhívta a figyelmet a lakóházak fokozódó állagromlására. Bár az V. ötéves tervidőszakban a korábbihoz képest megduplázódott összeget fordítottak a kerület lakóházainak javítására, a két évtizedes lemaradást mégis igen nehéz behozni. Sok gondot okoz feladataik ellátásában a kapacitáshiány. A felújítási feladatok * teljesítésére törekedve, nemegyszer olyan belső átcsoportosításokra kényszerülnek, amelyek a karbantartási feladatok teljesítésének rovására mennek. A felszólaló kitért az IKV dolgozóinak — a lakossággal és a társadalmi szervekkel együttesen — a kerület rendjéért, tisztaságáért végzett tevékenységére is. Büszkén említette meg, hogy 1979-ben — a Hazafias Népfronttal és a Vöröskereszttel közösen végzett értekelés során — 156 lakóházat vehettek fel a „Tiszta udvar, rendes ház” nyilvántartásba. A pártbizottság megválasztása A közbiztonság szolgálatában Dr. Süli István alezredes, a kerületi rendőrkapitányság vezetője, felszólalásában arról szólott, hogy a rendőri szervek a lakossággal szoros együttműködésben végzik bűnüldöző munkájukat és fáradoznak a közbiztonság megszilárdításán. A beszámolási időszakban a kerületben csökkent az elkövetett bűncselekmények száma ; a csökkenés különösen szembetűnő, 40 százalékps az erőszakos, garázda jellegű bűn- cselekmények számában. így a bűnügyi fertőzöttség mértéke tekintetében Angyalföld a legutóbbi esztendők munkájának eredményeként a fővárosi átlag alá került. Ugyanakikor azonban a fővárosban elköve- vetett egyes súlyos bűncselekmények negatív hatása a kerületben is érezhető. A rendőrkapitányság vezetője néhány konkrét példával is szemléltette, hogy a beszámolóban említett spekulációs, üzérkedő, korrupciós jelenségek a kerületben is előfordultak. A társadalomra politikailag, morálisan és anyagilag egyaránt _ káros harácsolás, korrupció ellen a rendőri szervek a korábbinál hatásosabban lépnek fel, ezek megelőzéséhez és felszámolásához azonban feltétlenül szükség van a nagyobb társadalmi ösz- szefogásra is. A rendőri szervek a beszámolási időszakban is nagy gondot fordítottak a közterületek rendjének biztosítására. A kerületet átfogó, rendszeres A vita lezárása és Kovács Károly első titkár válasza után a pártértekezlet zárt ülésén megválasztotta az 59 tagból álló kerületi pártbizottságot, valamint azt a 41 küldöttet, akik Angyalföld kommunistáit képviselik a budapesti pártértekezleten. A pártbizottság megtartotta első ülését, s ezen a pártvégrehajtóbizottság tagjaivá választotta a következő elvtársakat: Boros Béla, dr. Bozsik József, Fehér Istvánná, Gábor Péter, dr. Grossmann József, Herczeg Ferenc, Jelencsik Imre, Kovács Károly, dr. Móró Istvánná, Sörös Júlia, Steiner Arnold, Szabó Jánosné, Szarka Gyula. A pártbizottság első titkárává ismét Kovács Károlyt, titkáraivá Fehér Istvánnét, dr. Grossmann Józsefet és Boros Bélát választotta meg. ANGYALFÖLD tot jelenthet a népgazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézményekben is szükség van ésszerű takarékosságra, de semmi esetre sem a betegek kárára. A beszámolási időszakban jelentősen javult az egészség- ügyi dolgozók anyagi és erkölcsi elismerése, nagyobb figyelmet szentelnek munkakörülményeiknek is. Lakásgondjaik megoldásához azonban a párt- és az állami szervektől az eddiginél nagyobb támogatást kérnek. Az Orvostovábbképző Intézet — mint azt a párttitkár kiemelte — az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek képzésével és továbbképzésével országos hatáskörrel foglalkozik. A megnövekedett szakmai feladatok mellett a jövőben nagyobb figyelmet for- dítanaík az oktatók és a hallgatók politikai, ideológiai képzésére, etikai magatartásuk formálására is.
