Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. március / 1. szám
Felépült az új rendelőintézet Orvosi szoba az új szakrendelőben GYORSULÓ ÜTEMBEN FEJLŐDIK KERÜLETÜNK öt évvel ezelőtt a XI. kongresszust megelőző budapesti pártértekezleten olyan határozat született, hogy meg kell gyorsítani a nagymúltú munkásnegyedek fejlesztését. Az azóta eltelt öt esztendő alatt mélyreható változások köszöntöttek be, nagy építkezések kezdődtek Angyalföldön. A városfejlesztés folyamatában meg- ifjodik az ipari negyed is: a régi Tri- polisz már a múlté, s kirajzolódnak a XIII. kerület új vonásai. A Duna-parti új lakások csakúgy, mint a Jász utcában épült új otthonok máris egy rohamosan korszerűsödő városrész képét tárják a látogató elé. Nem kevésbé nagy horderejűek a közlekedés kiépítésére, az új földalattivonal megnyitására vonatkozó tervek, az infrastruktúra egyéb változásai sem. Ezekről a nagy építkezésekről, az V. ötéves terv eddigi eredményeiről beszélgettünk Takács Lajossal, a XIII. kerületi Tanács általános elnökhelyettesével. — Első kérdésünk: hol helyezkedik el Angyalföld a főváros kerületei között a legfontosabb mutatókat tekintve? — A IV. ötéves tervidőszak végétől kell nézünk, akkor a hetedik helyen álltunk — hangzik a válasz. — Már addig jelentős fejlesztésekről szólhatunk, de olyan lemaradásaink voltak, amelyeket a múltból örököltünk. Ezeket még nem ellensúlyozhatták a szerény méretűre szabott központi és sajat erőforrások. Fejlesztési kereteinkből csupán a legégetőbb szükségleteket tudtuk kielégíteni, így az óvodai férőhelyek számának növelését. Fordulatot az V. ötéves terv indítása eredményezett. Ennek köszönhetően nagy léptékű fejlődés bontakozott ki, amely napjainkban is szemmel láthatóan javítja Angyalföld lakosságának életkörülményeit, összefüggésben azzal, hogy a népgazdaság V. ötéves terve jelentős erőforrásokat mozgósított Budapest fejlesztésére. — A rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásánál, a fejlesztési programok kialakításánál messzemenően figyelembe vették a kerületek között mutatkozó aránytalanságokat, az ellátásbeli színvonalra vonatkozó különbségeket. Így történhetett, hogy ezekben az években minden korábbi időszakét felülmúló ütemű a fejlődésünk. — Hol tartunk a lakásépítkezésben? — A kerületi pártbizottság és a tanács törekvése arra irányult, hogy a cél- csoportos és a telepszerű magánerős lakásépítés minél eredményesebb legyen, figyelemmel a lakosság igényeire, helyzetére. Elsőül felszámolták a Tripolisz- nak nevezett negyedet, a Tömöri és Madarász telepet, amelyek már régen megértek a szanálásra. Most, a tervidőszak végére 4270 új lakással bővül a kerület lakásállománya, de a szanált lakásokat mennyiségben nem teljesen pótolják az új lakások, következésképpen Angyalföld lakossága mintegy húszezerrel csökkent ezekben az években. — Jelenleg mintegy 54 ezer a kerület lakásállománya, amelynek 76 százalékát az IiKV kezeli. Talán mondani sem kell, hogy a karbantartásuk milyen nagy volumenű feladatot jelent. 1979. végén 15 ezer lakásra várakozót tartottunk nyilván, s büszkén szólhatok arról, hogy 1975—1979. között 2665 lakásigényt sikerült kielégítenünk. Az V. ötéves tervidőszak végére az új lakótelepeken ösz- szesen 3883 lakás épül, a kerület rekonstrukciója keretében. S hogy milyen mélyről indultunk, ezt jól mutatja, hogy a lakásállományunkból 20 ezer lakás komfortnélküli vagy félkomfortos ma is. — Milyen előrelépés történt a gyermekintézmények hálózatának fejlesztésében? — Kiemelt feladatkörünk ezek fejlesztése is. Az óvodai férőhelyek számát 1400-zal növeltük, s hogy ez milyen mértékű, rávilágíthatunk azzal is, hogy ez az állománynövekedés az összes férőhelyek több mint 32 százalékát teszi ki. Viszont a bölcsődei férőhelyek száma csak a célcsoportos lakásépítkezések járulékaként megépült férőhelyekkel növekedett. A tervidőszak végére összesen 1440-nel emelkedik a számuk, amiből a tanácsi kezelésű férőhelyek száma 873. A tervezett két új bölcsődét a VI. ötéves tervidőszakban építjük fel. A gondok közismertek, mindmáig soksok kérést kellett elutasítanunk a férőhelyek hiánya miatt. De lassan-lassan e téren is előbbre lépünk, annál is inkább, mert a kerület vállalatai igen jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak. S a kerületi üzemek dolgozói is kommunista műszakot tartanák évente egyszer, a gyermekintézmények fejlesztése céljából. — Az út- és közműhálózat mcgfelel-e az igényeknek ? — Angyalföld e téren van a legkedvezőbbnek mondható helyzetben. Közmű- és úthálózattal csaknem százszázalékosan el vagyunk látva. A tervidőszak kiemelt feladata elsősorban az infrastruktúra fejlesztése volt. A kerület úthálózata teljes egészében kiépült, de az utak nagymértékű igénybevétele szükségessé teszi a fokozottabb karbantartást is. E célra öt év alatt mintegy hetven millió forintot fordítottunk. Vízcső- hálózatunk idén is három kilométerrel növekszik, a lakások 99,9 százaléka van bekapcsolva a vezetékes vízellátásba. A további hálózatfejlesztés a metró építéséhez kapcsolódik, amelynek során nagyobb átmérőjű vezetékek elhelyezésére kerül majd sor. A csatornahálózat négy kilométerrel növekedett, s utalni kell rá, hogy változatlanul súlyos problémát okoz a Róbert Károly körút alatti főcsatorna átépítése, amelynek munkálatai a VI. ötéves tervidőszakban kezdődnek el. Növekszik a gázhálózat is, elsősorban az új lakótelepek gázvezeték-hálózatának megépítésével. A korszerűen fűtött lakások száma ily módon számottevően növekszik. A számok nyelvén szólva 38.728-ról 42 613-ra, ami tízszázalékos növekedést jelent. A gázfűtésbe bekapcsolt lakások száma 14 605-ről 19 605-re emelkedik. A távfűtőhálózat hossza 4680 folyóméterrel bővül, ez 4700 lakásnak a távfűtésbe bekapcsolódását eredményezi. — Épül az észak—déli metró a Deák tér és az Elmunkás tér között. A Váci út alatti vonal megépítése nagymértékben megváltoztatja a kerület tömegközlekedését s bizonyára hatással lesz a felszíni közúti közlekedés fejlődésére is ... — Tegyük hozzá, hogy időközben átépül a Marx tér, a főváros egyik nagy csomópontja is. Az Élmunkás térig 8 ANGYALFÖLD
