Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1980. március / 1. szám

Könyvtárak, könyvek, olvasók A közművelődés bázisai kö­zött jelentős helyet kapnak a könyvtárak. Fővárosunk több, világviszonylatiban is tekinté­lyes könyvtárat mondhat ma­gáénak. Ha azonban kerüle­tekre bontjuk a témát, meg­állapíthatjuk, hogy Angyal­földön igen szerények a könyvkiölcsönizési lehetőségiek. A mintegy 125 ezres lélek­számú kerületinek csupán hat nyilvános könyvtára van és ebiből is csak kettő a felnőt­teké, illetve egészen pontosan meghatározva kettő és fél, ment a Szabó Ervin Könyv­tár fiókja, amely a József Attila Művelődési Központ­ban működik, közös a gyere­kekével. E létesítmények terület dol­gában sem bővelkednek, mert az előírásoknak alig teszik ki az egyihiatodát. Helyiségeik ki­csik, zsúfoltak és nincs lehe­tőség a helyben olvasásra sem. Az olvasni vágyóknak van ugyan még ezen kívül két kölcsönzési forrásuk a kerületiben: az egyik a Ma­gyar Hajó- és Darugyár, a másik a Láng Gépgyár szak- szervezeti könyvtára. Ezek nemcsak az üzem dolgozói­nak, hanem területire is ad­nak ki könyveket. A Hajó­gyár könyvtára hozzákezdett a lemszgyűjitéshez is; ez jól jön a rendezvényeken, de az idegen nyelveket tanulók szá­mára is nagy segítség, hogy a leckéket magnóra vehetik. A többi könyvtárban lemez­gyűjtésre helyihiány miatt sajnos nincs lehetőség. A kerületiben különben 103 szakszervezeti, üzemi könyv­tár működik, csakúgy, mint a legtöbb iskolában, és vezetőik is elég sok helyen függetle­nítettek. A közművelődési és iskolai könyvtárak között nagyon jó a kapcsolat. Ismertetőkkel, közös rendezvényekkel veze­tik rá a tanulókat az iskolán kívüli könyttárhaisználatira és szolgáltatásaik igénybev ételé­re. A gyermekkönyvtárak együtt dolgoznak a közéjük­ben levő iskolákkal. Segítsé­get jelent az oktató-nevelő munkában, hogy bekapcso­lódnak az ünnepi könyvhetek rendezvényeibe; író-olvasó találkozók, ankétok, filmvetí­tések, irodalmi műsorok sze­repelnek ilyenkor a program­ban és gyermekre jz-ikiál 1 ítást is nyitnak. Az anyagot az ol­vasottak alapján kell elkészí­teniük a gyerekeknek. A ,műveket” a zsűri díjazza. — A könyvtári körülmények igen mostohák a kerületiben — mondja Kovács Piroslka, a tanács művelődési osztályá­nak munkatársa, — de könyvtárosaink mindezek el­lenére jól dolgoznak. Nagy­részt lelkesedésüknek és nagy szakismeretüknek köszönhető, hogy a kerületben nem lo­hadt le az olvasási láz. Pe­dig az olvasóltöborzás. igen nagy erőfeszítést kíván a könyvtárosoktól. Ugyanis nagy a mumkaierővándorlás, az üzemek dolgozóinak lét­száma csökken. A területre kölcsönző könyvtárakat az építkezésekkel együtt járó szanálások ás erősen érintik. — Gondjainkat enyhíti majd — de nem szünteti meg teljes mértékben — az a modern' Dagály utcai könyv­tár, aimelynek építését már megkezdték. A létesítményt kétszintesre és 1000 négyzet- méteresre tervezték. Ez igen nagy fejlődést jelenít ahhoz képest, hogy a kerület taná­csi könyvtárainak öasz-alapte- .rülete jelenleg 672 négyzet­méter. A Dagály utcai lesz a kerület legnagyobb könyvtá­ra, külön olvasóteremmel, zeneteremmel, felnőtt- és gyer­mekrészleggel, hogy minden korosztály találjon olvasniva­lót. A tervek szerint 1981. el­ső negyedéviének végiére ké­szül el az épület, akkor ke­rül sor a műszaki átadásra. Az új könyvtárral természe­tesem javul az ellátás, de to­vábbra is változatlanul szük­ség lesz a meglévők bővítésé­re, új fiókkönyvtárak létesí­tésére, mert a kerületiben sok még az ellátatlan terület. — Megoldatlan a nagyon sűrűn lakott Szent István kör­űt—Váci út—Dráva utca kö­zötti rósz helyzete; a Rajk László utcai könyvtár ugyan­csak nagyon kicsi lés telitett. A 4-es könyvtár Angyal­föld egyik legforgalmasabb pontján, a Lehel út 31. síziám alatt működik. Csakúgy; mint a kerületben valamennyi, helyhiánnyal küszködik. — Sokszor a polcokhoz is alig lehet odaférni, annyi az érkező — mondja Lovas Zol­tánná könyvtárvezető, — és ez így megy kezdetitől zárásig. Ilyen körülmények között egyformán nehéz a dolga mind az olyasénak, mind a munkatársainknak. A három éve lezajlott tatarozás még most is érezteti a hatását, a • forgalom emiatt kissé meg­csappant, de a zsúfoltság még mindig nyomasztó. Ezt a 4-es számút tartják a kerület leglátogatottabb könyvtárának, sok értékes könyv sorakozik a polcain. A műit év végén készült leltár szerint 24 369 darab könyvük van, értékük együttvéve 784 829,50 forint. Az olvasók száma 2411 volt, kevesebb mint az előző években. Látogatóinak korösszetétele is figyelmet érdemel: 15—19 év között 15,4 százalék, 20— 24-ig 14,8, 25—29-ig 10,2, 30— 39-ig 11,7, 40—49-ig 10,7, 50— 59-ig 10,6 és 60 felett 26,6 százalék az olvasók korbeli aránya. Igen sok az olvasók között a katona. — A forgalom egész évben nagy, de a téli hónapokban, ha lehet, még fokozódik. Jú­niusitól augusztus végéig egy kicsit enyhébb a mozgás, ok­tóbertől aztán ismét erősö­dik, ekkor van a beiratkozás ideje is. A műit év májusa rendhagyó volt, elekor kölcsö­nöztünk a legtöbbet. — A munka a túlzsúfolt helyiségben igen nehéz. Rossz közérzetünket az is fokozza, hogy könyvállományunk idő­ről időre csökken, ugyanis sok könyvet nem látunk vi­szont, mert az olvasók vagy elvesztik, vagy eltulajdonít­ják. így olyan könyvek is felkerülnek a hiánylistára, amelyek ritkaságok és többé be sem szerezhetők. A ha­nyag és lelkiismeretien ven­dégeket mám lehet térítésre kötelem!, mert 300 forint ér­ték alatt a bíróság sem vál­lalja a perlést. Évente így 30—40 darab könyvvel le­szünk szegényebbek. — A könyvtárak funkciója nain merülhet ki csupán a kölcsönzésben. Előadások, filmvetítéseik színhelye is le­hetne egy ilyen intézmény, azonban pénzhiány miatt mindig elmaradnak ezek a rendezvények. Az óra délután fél kettőt mutat, s pénteki nap lévén, ez a nyitás ideje. Egymás után érkeznek az olvasók és a parányi olvasótér néhány székiét is elfogilalják. Olvas­gatnak, jegyzetelnek. Néhány perc alatt birtokba veszik valamemyi polcot, teljes az üzem. Az ajtó szinte félper­cenként nyílik, sokan érkez­nek. Otthonosan mozog a könyvek között mindenki. Es­te hétig, a zárásiig egy perc­re sem szünetel a forgalom, mintha egész Angyalföld la­kossága iitt adna találkát egy­másnak. És ez nap mint nap így megy itt már közel har­minc éve. Kertész Klára ANGYALFÖLD 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom