Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. január / 1. szám

A lakóbizottság jó szervezeti kerete a lakóterületi demokrácia bővítésének, a közösségi összetartozás felismertetésének és fejlesztésének, bevált formája a hétköznapi — a lakóközösségekben je­lentkező — kisebb-nagyobb gondok kép­viseletének, megoldásának. A fenti célkitűzéseket jól szolgálta a Fővárosi Tanács 3/1973. sz. rendeleté, amely a lakóbirettságok szervezetét, vá­lasztását és működését szabályozza. Az eltelt időszak bizonyítja, hogy a rende­let a megváltozott körülmények között Jól határozta meg a lakóbizottségok jo­gait és kötelezettségeit, a tennivalóikat, alkalmas lakóbizottságok újszerű mun­kájának szabályozására. « O E rendelet megjelenését követően 1977 őszén újjáválasztották a kerületi lakó- bizottságokat, majd a lakóbizottsági fe­lelősök gyűlésén nyílt szavazással meg­választották a lakóbiaottságok 17 tagú vezető testületét. Kerületünkben 1125 la­kóbizottság működik 3763 taggal, mun­kájukat 146 lakóbizottsági felelős fog­ja össze és irányítja. A lakóbizottságok, lakóbizottságd fele­lősök és a lakóbizottsági vezetőség mun­káját a párt, a HNF és a tanács együt­tesen irányítja és segíti. A kerületi ta­nács 1976. június 25-én értékelte te­vék eny ségüket. A iakóbizottságók feladata és jogköre alapvetően megváltozott. E módosult helyzet a kezdeti időszakiban sok gondot okozott. Viszonylag hosszabb időnek tel­lett eltelnie, amíg a lakóbizottságok tu­domásul vették, hogy megszűnt hatósági Jellegük, különböző igazolási jogkörük és helyette alapvetően a közéleti demok­ratizmus alapsej tjeiként kell működniük, törekedve a szocialista együttélés írott normáinak betartására, íratlan szabályai­nak kialakítására. A Fővárosi Tanács rendeletében meg­határozott tevékenységi köröket vizsgál­va a kerületi tanács az alábbi fonto­sabb megállapításokat tette: • • A lakóközösség érdekeinek képviselete főleg a lakóépületek állagvédelmében, és — elsősorban az elöregedett lakóépü­leteknél — a felújítások során tapasz­talható. A legtöbb feszültség változatlanul az IKV-vel való kapcsolatban jelentkezik. Rontja a helyzetet, hogy a házkezélő- sógek jelentős része nem tekinti part­nernek a lakóbizottságokat. Észrevételei­ket figyelmen kívül hagyják, nem tesz­nek eleget az épület felújításával kap­csolatos tájékoztatási kötelezettségnek. A lak óbizottságok egy részénél viszont ese­tenként türelmetlenség és meg nem értés tapasztalható. Azt a megnövekedett ha­táskört pL, hogy ellenőrizhetik a házfel­ügyelők munkáját, több helyen kölcsö­nösen félreértették: egyes hely éken a lakó-bizottságok munkáltatói jogoikat pró­báltak gyakorolni, míg a házfelügyelők önkényességgel vádolták a Laikóbázottsé- gökat, vagy figyelembe se vették az ész­revételeiket. Az IKV jelenlegi veze­tésének célkitűzése ennek a helyzetnek a megváltoztatása. Negatívan hat e kap­csolatokra, hogy a tatarozást végző vál­lalatok szállító és kivitelező dolgozód több esetben nem reagálnak a lakófcá- 2ottsóigoíknak az anyagkezelés hiányos­ságait, a hanyag munkát felfedő észre- véteLedre. A tókóibiziottságok jogosítványai közül különösen fontos a tanácsi szakigazgatá­si szervek, vállalatok és intézmények kö­telezése a segítségnyújtás és a tájékoz­tatás vonatkozásában, a lakóházon be- LüM s a lakók összességét érintő kérdé­sekben. A niépfronitbizottság és tanácsi szakigazgatási szervek túlnyomó többsé­ge e rendeltedé? szellemében tartja a kapcsolatot a iakóbizottságaklkal; jó len­ne, ha az IKV vezetése is felhívná dol­gozód figyelmét a Lakóbizottságok társa­dalmi ellenőrző szerepére. « 9 A lakók szocialista együttélésének elő­segítését a lakóibizottságck alapvetően a házirend figyelembevételével és első­sorban nevelő jelleggel végzik. Békél- tetetéfi tevékenységet fejtenek ki nézet­eltérések esetén és a házirend ellen vétő­ket figyelmeztetik az együttélési n-cnmák betartására. Szükség esetién szabálysér­tési eljárás megindítását is kezdeménye­zik. Nehezíti a fel-adat ellátását, hogy sok esetben a lafcóbizottság helyes ál­lásfoglalása nem találkozik a lakók egyetértésével Az erélyesebb eszközök nem egyszer kiváltják az egyes lakók szemibeállását, a hatóságoknál a tanú­ként történő meghallgatás időigényes, sok esetben jelentkezik szubjektivitás, ennek következményeként sértődöttség, ami esetenként lemondáshoz is vezet. • « Egyéb közérdekű ügyekben Is Igény­lik a szakigazgatási szervék a lákcibd- cottságok segítségét. Különösen gyako­ri ez az eltartási szerződéséle ellemőr- aéséhem, a kerületben jelentkező nagy­mértékű szanálások előkészítésében, az Idős, elesett álílampolgánoik helyzetének felmérésében, illetve a veszélyeztetett kiskorúak helyzetének figyelemmel kísé­résében. E társadalmi célkitűzésekben való aktív részvételért ezúton Is köszö­netét mond a kerület pánt-, állami és társadalmi szervezetéinek vezetése. A társadalmi tulajdon védelmére a lakóbizottságoknak jó kezdeményezéseik, észrevételeik vannak, törekvésük azon­ban nem mindig vezet eredményre. Gyakran nehéz feladat felderíteni a közös vagyon rongálóit, a közterülete­ket csúfító darabos hulladék, vagy tör­melék lerakóit. Lomtalanítási akciók lebonyolításában vettek részt a lakóba - zottságok és önzetlen munkájuk jelentő­sen hozzájárult a kerület rendjéhez, tisz­taságához. A „Szép, tiszta, virágos An­gyalföldért” társadalmi mozgalom meg­szervezésében, végrehajtásában — a népfront körzeti csoportjaival és a Vö­röskereszt helyi szerveivel együtt — a lakóbizottságok jelentős szerepet vállal­tak. • • A közéleti munka fejlesztése terén a lakóbizottságók munkája sokoldalú. Az országgyűlési képviselők, tanácstagok, az elmúlt évben a körzeti népfrontbizottsá­gok újjáválasztásában is szívesen vet­tek részt. Mozgósították a lakosságot a tanácstagi beszámolókra, a kerületfej­lesztési, ellátást tárgyaló fórumokra, kulturális rendezvényekre. Közremű­ködtek a társadalmi munka megszerve­zésében, a kerületfejlesztési célkitűzések megvfalásí fásában. A vezetőség munkastílusában lényeges változás következett be a területi elv bevezetésével. A 17 politikai körzetnek megfelelően a vezetőség egy-egy tagja szorosabb munkakapcsolatokat alakított ki a körzet vezetőségével, a lakóibizott­sági felelősökkel és a lakóíhiizottségok- kal. A köraeti nápfrontlbizottságokkaí és a tanácstagokkal is jobb az együttmű­ködés. A lakóbizottságok irányításának ez a formája megfeLelőnek látszik, haté­konyabb. A jól működő lakóbizotíságok beblzo^ nyitották, hogy jelentős segítséget tud­nak adni a tanács és a népfront tevé­kenységéhez, a lakóterületi politikai munkához. Az éves tervekben rögzí­tett célkitűzés,dk helyesnek bizonyultak, megfelelő útmutatást és gyakorlati se­gítséget jelentettek. Kedvező tendenciát indított el, hogy a vezetőség tagjai a po­litikai körzeteikben segítik a lakébizott- ságofc munkáját, így rendszeres kapcso­lattartás alakulhatott ki. Ezt a gyakor­latot, úgy érezzük, tovább kell szor­galmazni, a kialakulóban lévő módsze­reket tovább kell fejleszteni. Javítani kell a lakóbizottságok tájékoz­tatásiát, kérni kell véleményűiket, rész­vételüket az őket érdeklő és érintő köz­érdekű ügyekben. Számolniuk kell a iakóbizottságdkkal minden fontosabb, a lakóterületet érintő kérdésiben —, a fel­adatok gondos előkészítése után — job­ban be kell vonni a lafcóibdzottságokat a lakóterületi munkába, mert ez a tanács és a lakosság közötti jó kapcsolat alap­ja és záloga. Az 1979-es esztendőiben még inkább támaszkodni szeretnénk a lakóbizottsá- gok munkájára, hiszen az előttünk álló feladatok megoldása csak az együttmű­ködés további erősítése útján lehetsé­ges. Vatutin Miklósné, A XIII. kér. lakóbizottsági vezetőség titkára 10 ANGYALFÖLD A lakóbizottságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom