Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. március / 2. szám
Ml ÚJAT HOZTAK A LAKÁSÜGYI TANÁCSRENDELETEK? Az elmúlt év nyarán jelent meg Budapest Főváros Tanácsának 3/1978, számú rendelete a tanácsi rendelkezésű lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról. Ez idáig olyan „szép hivatalosan” hangzik. De, aki már ismeri a rendelet tartalmát, az általa nyújtott könnyítéseket, az tudhatja: nagyon sok olyan kérdést oldott meg ez a rendelkezés, amelyek a lakásigénylők helyzetét évek óta nehezítették. Ez a rendelet és a párja, a 4/1978. számot viselő —, amely a lakásépítési hozzájárulásról, a használatbavételi díjról szól — érzékletes példája a szélesedő közéleti demokratizmusnak is. Egy sor olyan problémát tisztáznak ezek az új rendelkezések, amelyek különböző fórumokon — többek között a televízió emlékezetes lakásfórumán is — szokatlan élességgel vetődtek fel, így joggal tekinthetjük a rendeleteket válasznak az elhangzott jogos kérésekre. Jövedelmi és vagyoni határok Erről és a tanácsrendeletek várható kerületi hatásairól beszélgettünk Bárdos Sándorral, a kerületi Tanács VB. lakásügyi osztályának vezetőjével. — Jelenleg mintegy 15—16 ezer lakásigényt tartunk nyilván a kerületben — mondja az osztályvezető. A tanácsrendeleteknek bizonyára az a pontja tart számot a legnagyobb érdeklődésre, amely a jövedelmi-vagyoni viszonyok és a lakástípusra való igényjogosultság összefüggését módosítja. A korábbi rendelkezések izerint tanácsi bérlakásra csak az a család volt jogosult, amelynek ingatlan és ingó vagyona összesen nem haladta meg az 50 ezer, egy főre jutó havi jövedelme pedig az 1500 forintot. (Nézzünk egy példát: a kétgyermekes családban a férj 3500, a feleség 2600 forintot keres. Úgy-e nem sok? De az egy főre eső jövedelem már így is meghaladja az 1500 forintot. Ha még ráadásul nyertek a lottón vagy az autónyereménysorsoláson egy 58 ezer forintot érő Zaporo- zsec kocsit — már kétszeresen is „túlestek a határon”.) — Az új rendelkezés szerint — folytatja Bárdos Sándor —, az igénylő, házas- társa vagy élettársa és vele együtt költöző egyenesági rokona összes vagyona a* 80 ezer forintot, egy főre eső havi jövedelmük a 2200 forintot nem haladhatja meg, ha tanácsi bérlakásra tartanak igényt. Az előbbi példával összehasonlítva: egy négytagú család összkeresete most már 8800 forintig terjedhet és lehet akár egy Skodájuk is, még mindig igényjogosultak tanácsi bérlakásra. Az átlagos jövedelmek alakulását figyelembe véve, így igazságos. Így megoldódott az a különös konfliktus, mely abból adódott, hogy a jobban dolgozó munkahelyén többször is fizetés- emelést kapott, de esetleg éppen ezáltal vesztette el a családja a tanácsi bérlakásra való igényjogosultságát! Csak tanácsi — És ki jogosult most tanácsi értékesítése vagy köznyelven szólva szövetkezeti lakásra? — Eddig fejenként 2500 forintos jövedelem volt a „plafon”, most 3200 forint, s a vagyoni értékhatárt is 150 ezer forintra emelte fel az új re -delet. Ezzel sok fiatal házaspár gondja oldódott meg. Korábban, ha albérletben tengődve, egyelőre még gyermektelenül elértek egy normálisnak számító kereseti szintet —, mondjuk fejenként 2600—3000 forintot —, már csak társasházi öröklakásra voltak jogosultak. Aki viszont Ilyen jövedelemből a drága albérlet mellett még társasházra is tudott takarékoskodni ... Szóval nem sok. varázsló él a XX. században! Kedvezőbb elbírálás Vannak azonban módosító kitételek Is az új rendelkezésekben. Ha a szülő egyedül neveli a gyermekét, vagy nyugdíjas házaspár az igénylő és egy főre jutó jövedelmük az új felső határt legfeljebb 300 forinttal lépi túl, akkor még „kategórián belül” maradnak. Ha mondjuk egy egyedülálló anya egy gyermekét neveli, s emiatt a munkahelyén nehéz, jól fizető munkát vállal, korábban legfeljebb 3000 forintos jövedelemmel lett “volna tanácsi bérlakásra jogosult ,— a mostani rendelet szerint 5000 forintos havi jövedelemig kaphat bérlakást. Hasonló kedvezmény illet meg minden olyan igénylőt, aki 35 évesnél idősebb és legalább három éve egyedül él. Az egyedülálló ember korábban 1500 forintos jövedelmen felül nem volt jogosult bérlakásra. 2500-on felül szövetkezeti lakásra. Most az új rendelet szerint 2500 forintig tanácsi bérlakást, 3500 forintig szövetkezeti lakást kaphat. Előfordulhat természetesen az is, hogy valakinek a jövedelme még a kategórián belül van, de a vagyona több a 80 ezer, illetve a 150 ezer forintnál, ezért akkor is átkerül a magasabb kategóriába, ha kevesebbet keres. Eddig az is előfordulhatott, hogy az igényjogosult a névjegyzékre való felvételkor még a tanácsi bérlakásra jogosultak listájára kerülhetett, de mire a lakást kiutalták számára, fizetését felemelték és már csak tanácsi értékesítésű lakást kaphatott. Az ilyen visszás helyzetet is kiküszöböli az új rendelet: ha a névjegyzékre való felvétel és a kiutalás között változik az igénylő jövedelme, a növekedés figyelmen kívül hagyható —, ha viszont csökken a jövedelme és emiatt alacsonyabb kategóriájú lakásra válik jogosulttá, azt figyelembe veszik! — Módosították-e ezek az új rendelkezések a lakásra várók kategória szerinti összetételét? jóval magasabb, mint a szövetkezeti lakások „várományosaié”. Ami örvendetes: a vb. által jóváhagyott névjegyzékben a fizikai dolgozók aránya, a rendeletben előírt 70 helyett 87 százalék, a fiatal házasoké 45 százalék helyett 48 százalék. Egy félreértést a gyermekek számát illetően tisztázni kell: ha négy vagy több gyermek van a családban, egy éven belül, ha három gyermekük van, a harmadik születésétől számított két éven belül kaphatnak lakást. Ha azonban „csak” két gyermekük van, a család akkor kap 1980. december 31-ig lakást, ha mindkét gyermekük 1975. december 31. előtt született és az igénylésük is korábban nyilvántartásba került ennél az időpontnál. — Korábban azt hallottuk, hogy sokan hosszú időn át „válogattak” a lakások közük. Egy évig is „megtekintgettek”, de egyik sem .felelt meg nekik. Velük mi lesz? — Két lakás megtekintését a kiutalástól számított egy éven belül biztosítani tudjuk — válaszol az osztályvezető. — Aki — alapos indok nélkül — mindkettőt visz- szautasítja, azt a vb. törölheti a névjegyzékből. Várnak éppen elegen, akik szívesen elfogadnák a „visszautasított” lakásokat ... — A kerületben sok, az üresen álló komfortnélküli, vagy félkomfortos szo- ba-konyhás lakás. Kik kapják meg ezeket? — Átmeneti megoldásként kiutalhatjuk azoknak az igénylőknek, akik nem akarnak elköltözni a kerületből vagy nem nagycsaládosok, de a jelenlegi lakás- helyzetük „súlyossági mutatója” indokolttá teszi, hogy segítsünk a helyzetükön. Évente 120—130 igénylőnek tudunk ilyen átmeneti lakást juttatni. Aki vállalja a költségeket... Az ilyen lakáshoz jutó igénylő még tovább id léphet. Ha a műszaki szakértő állásfoglalása szerint a lakás komfortosít- ható, s a fürdőszoba, WC kialakítására vállalkozik — kérje a lakás végleges jelleggel való kiutalását. Az ilyen korszerűsítési munkára OTP-kölcsönt is felvehet, évi 2 százalékos kamatra, 11 éves törlesztéssel. Igaz: a hitelt törleszteni kell, de a korszerűsítés összegét az IKV a lakbérbe beszámítja, így lakbér helyett az OTP- nek fizeti a törlesztést, meg a kamatot. Ez még mindig jobb megoldás, mint 5—8 évig várni lakásra, amíg a nagycsaládosok után ránk kerül a sor... Még sok mindent tartalmaznak az új rendeletek, egyebek között a lakáshasználatbavételi díj elengedésének vagy kedvezményes fizetésének kiszélesített lehetőségeit. Egy bizonyos: csak megköszönni lehet, hogy a rendelet megalkotói — az' ország nehéz gazdasági helyzete ellenére — nem csekély anyagi kedvezményeket nyújtva, segítettek feloldani olyan gondokat. ellentmondásokat, amelyek kerületünkben is sok ezer ember életét keserítették meg. Sz. J. I. — Igen, elég jelentős mértékben. Eddig az igénylőink mintegy 30 százaléka bér- . , , „ , lakásra, több mint 60 százalékuk szövetertekesitesu lakást igényelhetett, amely- kezeti, kb. 10 százalékuk társasházi la- lyel közismerten nagyobb anyagi terhek kásra volt jogosult. Az arány most megjárnak együtt. fordult, s a bérlakásra jogosultak száma ANGYALFÖLD 21
