Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. január / 1. szám
A lakóbizottság jó szervezeti kerete a lakóterületi demokrácia bővítésének, a közösségi összetartozás felismertetésének és fejlesztésének, bevált formája a hétköznapi — a lakóközösségekben jelentkező — kisebb-nagyobb gondok képviseletének, megoldásának. A fenti célkitűzéseket jól szolgálta a Fővárosi Tanács 3/1973. sz. rendeleté, amely a lakóbirettságok szervezetét, választását és működését szabályozza. Az eltelt időszak bizonyítja, hogy a rendelet a megváltozott körülmények között Jól határozta meg a lakóbizottségok jogait és kötelezettségeit, a tennivalóikat, alkalmas lakóbizottságok újszerű munkájának szabályozására. « O E rendelet megjelenését követően 1977 őszén újjáválasztották a kerületi lakó- bizottságokat, majd a lakóbizottsági felelősök gyűlésén nyílt szavazással megválasztották a lakóbiaottságok 17 tagú vezető testületét. Kerületünkben 1125 lakóbizottság működik 3763 taggal, munkájukat 146 lakóbizottsági felelős fogja össze és irányítja. A lakóbizottságok, lakóbizottságd felelősök és a lakóbizottsági vezetőség munkáját a párt, a HNF és a tanács együttesen irányítja és segíti. A kerületi tanács 1976. június 25-én értékelte tevék eny ségüket. A iakóbizottságók feladata és jogköre alapvetően megváltozott. E módosult helyzet a kezdeti időszakiban sok gondot okozott. Viszonylag hosszabb időnek tellett eltelnie, amíg a lakóbizottságok tudomásul vették, hogy megszűnt hatósági Jellegük, különböző igazolási jogkörük és helyette alapvetően a közéleti demokratizmus alapsej tjeiként kell működniük, törekedve a szocialista együttélés írott normáinak betartására, íratlan szabályainak kialakítására. A Fővárosi Tanács rendeletében meghatározott tevékenységi köröket vizsgálva a kerületi tanács az alábbi fontosabb megállapításokat tette: • • A lakóközösség érdekeinek képviselete főleg a lakóépületek állagvédelmében, és — elsősorban az elöregedett lakóépületeknél — a felújítások során tapasztalható. A legtöbb feszültség változatlanul az IKV-vel való kapcsolatban jelentkezik. Rontja a helyzetet, hogy a házkezélő- sógek jelentős része nem tekinti partnernek a lakóbizottságokat. Észrevételeiket figyelmen kívül hagyják, nem tesznek eleget az épület felújításával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek. A lak óbizottságok egy részénél viszont esetenként türelmetlenség és meg nem értés tapasztalható. Azt a megnövekedett hatáskört pL, hogy ellenőrizhetik a házfelügyelők munkáját, több helyen kölcsönösen félreértették: egyes hely éken a lakó-bizottságok munkáltatói jogoikat próbáltak gyakorolni, míg a házfelügyelők önkényességgel vádolták a Laikóbázottsé- gökat, vagy figyelembe se vették az észrevételeiket. Az IKV jelenlegi vezetésének célkitűzése ennek a helyzetnek a megváltoztatása. Negatívan hat e kapcsolatokra, hogy a tatarozást végző vállalatok szállító és kivitelező dolgozód több esetben nem reagálnak a lakófcá- 2ottsóigoíknak az anyagkezelés hiányosságait, a hanyag munkát felfedő észre- véteLedre. A tókóibiziottságok jogosítványai közül különösen fontos a tanácsi szakigazgatási szervek, vállalatok és intézmények kötelezése a segítségnyújtás és a tájékoztatás vonatkozásában, a lakóházon be- LüM s a lakók összességét érintő kérdésekben. A niépfronitbizottság és tanácsi szakigazgatási szervek túlnyomó többsége e rendeltedé? szellemében tartja a kapcsolatot a iakóbizottságaklkal; jó lenne, ha az IKV vezetése is felhívná dolgozód figyelmét a Lakóbizottságok társadalmi ellenőrző szerepére. « 9 A lakók szocialista együttélésének elősegítését a lakóibizottságck alapvetően a házirend figyelembevételével és elsősorban nevelő jelleggel végzik. Békél- tetetéfi tevékenységet fejtenek ki nézeteltérések esetén és a házirend ellen vétőket figyelmeztetik az együttélési n-cnmák betartására. Szükség esetién szabálysértési eljárás megindítását is kezdeményezik. Nehezíti a fel-adat ellátását, hogy sok esetben a lafcóbizottság helyes állásfoglalása nem találkozik a lakók egyetértésével Az erélyesebb eszközök nem egyszer kiváltják az egyes lakók szemibeállását, a hatóságoknál a tanúként történő meghallgatás időigényes, sok esetben jelentkezik szubjektivitás, ennek következményeként sértődöttség, ami esetenként lemondáshoz is vezet. • « Egyéb közérdekű ügyekben Is Igénylik a szakigazgatási szervék a lákcibd- cottságok segítségét. Különösen gyakori ez az eltartási szerződéséle ellemőr- aéséhem, a kerületben jelentkező nagymértékű szanálások előkészítésében, az Idős, elesett álílampolgánoik helyzetének felmérésében, illetve a veszélyeztetett kiskorúak helyzetének figyelemmel kísérésében. E társadalmi célkitűzésekben való aktív részvételért ezúton Is köszönetét mond a kerület pánt-, állami és társadalmi szervezetéinek vezetése. A társadalmi tulajdon védelmére a lakóbizottságoknak jó kezdeményezéseik, észrevételeik vannak, törekvésük azonban nem mindig vezet eredményre. Gyakran nehéz feladat felderíteni a közös vagyon rongálóit, a közterületeket csúfító darabos hulladék, vagy törmelék lerakóit. Lomtalanítási akciók lebonyolításában vettek részt a lakóba - zottságok és önzetlen munkájuk jelentősen hozzájárult a kerület rendjéhez, tisztaságához. A „Szép, tiszta, virágos Angyalföldért” társadalmi mozgalom megszervezésében, végrehajtásában — a népfront körzeti csoportjaival és a Vöröskereszt helyi szerveivel együtt — a lakóbizottságok jelentős szerepet vállaltak. • • A közéleti munka fejlesztése terén a lakóbizottságók munkája sokoldalú. Az országgyűlési képviselők, tanácstagok, az elmúlt évben a körzeti népfrontbizottságok újjáválasztásában is szívesen vettek részt. Mozgósították a lakosságot a tanácstagi beszámolókra, a kerületfejlesztési, ellátást tárgyaló fórumokra, kulturális rendezvényekre. Közreműködtek a társadalmi munka megszervezésében, a kerületfejlesztési célkitűzések megvfalásí fásában. A vezetőség munkastílusában lényeges változás következett be a területi elv bevezetésével. A 17 politikai körzetnek megfelelően a vezetőség egy-egy tagja szorosabb munkakapcsolatokat alakított ki a körzet vezetőségével, a lakóibizottsági felelősökkel és a lakóíhiizottségok- kal. A köraeti nápfrontlbizottságokkaí és a tanácstagokkal is jobb az együttműködés. A lakóbizottságok irányításának ez a formája megfeLelőnek látszik, hatékonyabb. A jól működő lakóbizotíságok beblzo^ nyitották, hogy jelentős segítséget tudnak adni a tanács és a népfront tevékenységéhez, a lakóterületi politikai munkához. Az éves tervekben rögzített célkitűzés,dk helyesnek bizonyultak, megfelelő útmutatást és gyakorlati segítséget jelentettek. Kedvező tendenciát indított el, hogy a vezetőség tagjai a politikai körzeteikben segítik a lakébizott- ságofc munkáját, így rendszeres kapcsolattartás alakulhatott ki. Ezt a gyakorlatot, úgy érezzük, tovább kell szorgalmazni, a kialakulóban lévő módszereket tovább kell fejleszteni. Javítani kell a lakóbizottságok tájékoztatásiát, kérni kell véleményűiket, részvételüket az őket érdeklő és érintő közérdekű ügyekben. Számolniuk kell a iakóbizottságdkkal minden fontosabb, a lakóterületet érintő kérdésiben —, a feladatok gondos előkészítése után — jobban be kell vonni a lafcóibdzottságokat a lakóterületi munkába, mert ez a tanács és a lakosság közötti jó kapcsolat alapja és záloga. Az 1979-es esztendőiben még inkább támaszkodni szeretnénk a lakóbizottsá- gok munkájára, hiszen az előttünk álló feladatok megoldása csak az együttműködés további erősítése útján lehetséges. Vatutin Miklósné, A XIII. kér. lakóbizottsági vezetőség titkára 10 ANGYALFÖLD A lakóbizottságok
