Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978. január / 1. szám

A pultn két oldala (Folytatás a 3. oldalról) Madarász Lakásépítő Szövetkezet szervezésében a Gyöngyösi út és a Babér utca között, illetve a Magyar Hajó- és Darugyár szervezésében a Faludi u. és a Szobor u. közötti te­rületen. Az intézményhálózat is gaz­dagodott a Mukk Lajos utcai, a Jász utcai, a Petneházi utcai óvodákkal és a Tüzér utcai új iskolával. Ez év áp­rilis 4-ére előreláthatóan átadhatjuk rendeltetésének a Radnóti Miklós ut­cai új tanuszodát. Két új ABC-áru- házzal gyarapodott a kerület bolthá­lózata. Gyors ütemben folyik a har­madik szakrendelő építése a Szegedi út és a Béke út sarkán, ezt a ter­vek szerint 1979-ben állíthatjuk a já­róbeteg-ellátás szolgálatába. — Melyek a legfontosabb feladatok 1978-ban? — Ez az ötéves terv középső éve, a tervfeladatok ennek megfelelően növekednek. Folytatódik az új lakó­telep építése az Űjlipótvárosban, ahol a lakóépületeken kívül 1978-ban egy új ABC-áruház is átadásra kerül. A Madarász Lakásépítő Szövetkezet négy új épületének befejezése nagy feladat lesz a kivitelezők számára. Szeretnénk megkezdeni két bölcsőde és egy óvoda építését. Ebben az év­ben reflektorfénybe kívánjuk állítani a kerület rendjének a kérdését s eb­ben a vonatkozásban a rendet — a Budapesti Pártbizottság útmutatásá­nak megfelelően — nemcsak a tisz­taságra, hanem komplex módon ért­jük. Szeretnénk, ha a kidolgozandó intézkedési terv teljesítéséhez is szé­les körű támogatást kapnánk a ke­rület lakosságától, az angyalföldi üzemek dolgozóitól. — Ezúttal újból hangsúlyozni kí­vánom, hogy a lakosság életkörülmé­nyeinek javítására tett erőfeszítésein­ket 1978-ban is csak a jobb termelési eredmények alapozhatják meg. Ezért tartjuk különösen jelentősnek a de­cember 2(hi Láng gépgyári munkás- gyűlésen elhangzottakat, azt, hogy az angyalföldi nagyüzemek és több más budapesti üzem dolgozói — csatla­kozva a SZOT és a KISZ KB fel­hívásához — állást foglaltak a mun­kaverseny töretlen lendülettel való folytatása mellett és már meg is tet­ték felajánlásaikat. Meggyőződésünk, hogy a nagy lendülettel folytatódó szocialista munkaverseny a népgaz­dasági célok és a helyi célkitűzések megvalósításának egyaránt igen ér­tékes, hasznos tényezője lesz — mon­dotta befejezésül Grossmann József elvtárs. (hajdú) Feltételezhető, hogy az a kevés számú részt vevő, aki ott volt a Hazafias Nép­front 1977. november 30-án megrende­zett „Vevők-eladók fórumán”, a hallot­takat tovább is adja. S a pult' egyik ol­dalán állók, a kerület lakossága így ér­tesül — a tanácstagokon, népfrontaktí­vákon keresztül — az eredményekről, meghallgatja, milyen intézkedések szü­lettek a hibák kijavítása érdekében. A pult másik oldalán, állók, a kereskedelmi dolgozók pedig ott részt vett képviselői­ken keresztül kapják meg a hozzájuk intézett bírálatokat, de az elismerést is. A vitaindító -előadás, amelyet Sima Gyula, a XIII. kerületi tanács ellátási és szolgáltatási bizottságának elnöke tartott, részletes összefoglaló képet adott a kerület ellátásáról, de a napirendnek megfelelően csaknem kizárólag az élel­miszer-ellátás és vendéglátás kérdéseit ölelte fel. Tényközléseiben elsősorban a tanács­tagi beszámolókon elhangzottakra, — a témából adódóan — főként a beérkezett panaszokra támaszkodott. Konkrét pél­dákkal illusztrálva sorolta fel a gondo­kat: az üzletek nyitvatartása nem min­denütt alkalmazkodik a fogyasztói igé­nyekhez, sok boltban az áruk minősé­ge is, választéka is hiányos, emellett az árukiszállításra és az üve'gvisszaváltás­ra is sok még a panasz. Beszélt a pult előtt és a pult mögött állók problémáiról, magatartásukról, vi­selkedésükről, hangsúlyozva, hogy itt is és ott is vannak még kívánnivalók, bár az sem vitás, hogy mindkét oldalon állóknak vannak enyhítő körülményei. Az életszínvonal emelkedése mennyi­ségi és minőségi követelményeket is tá­maszt az üzlethálózattal , szemben. A kiskereskedelmi hálózat alapvető felada­ta, hogy a lakosság mindennapi vásár­lását egyszerűbbé tegye, — a vendég­látó egységeké, hogy kielégítsék a min­dennapi szolgáltatás iránti igényeket. Az alapvető probléma, hogy a hálózat nem teszi lehetővé a jogos igények maradék­talan kielégítését. Ez a régi település­politika terhes öröksége. A kerület pe­remén az egy négyzetméternyi boltte­rületre számított lakosság száma lénye­gesen magasabb, mint a kerület közpon­ti részein. Az új lakótelepek kereskedelmi háló­zata is messze elmarad a szükségletek­től. Ahol tömegével épültek, és épülnek az új lakások, a régi, amúgy is elavult kis üzletek zsúfoltsága szinte elviselhe­tetlen, s az ott dolgozók és az ott vá­sárlók idegeit egyaránt próbára teszi. Az előadó által összegyűjtött konkrét panaszok felsorolásába egyetlen dicséret kívánkozott, amely a Váci út 88. sz. alatti Közért üzlet dolgozóinak udvarias­ságát, példás munkáját nyugtázza. Az ellátás javulását mutatja ugyan, hogy 15 év alatt az élelmiszer és élveze­ti cikkek választéka 1800-ról 5000-re emelkedett, ám a bolthálózat fejlődésé­nek lemaradását bizonyítja, hogy a ke­rület legnagyobb élelmiszer-áruházában sincs egyidejűleg 2000 fajtánál több az áruválasztékból. Közismert tény, hogy az élelmiszer-ellátásban döntő szerepe van a lakóhely közelségének. Sajnálatos tény — ami ezen a fóru­mon is kiderült —, hogy az ellátási és szolgáltatási bizottságnak semmiféle be­leszólási joga sincs a hálózat fejlesztési kérdéseibe, sőt nem egyszer még a kellő információkkal sem rendelkeznek. Majd­nem bizonyos például, hogy a tanács műszaki osztályának már birtokában vannak az összes tervek, amelyek a Marx téri valamint az Élmunkás téri állomás környékének átépítés utáni ké­pét adják. Ebben az Élmunkás téri piac is benne kell legyen, ami — lévén a kerületnek összesen két piaca — tovább­ra is nagy fontosságú lesz az ellátásban. Ennek ellenére a kereskedelmi osztály és az ellátási-szolgáltatási bizottság a piac kiterjedésének, helyzetének várha­tó változásáról még nem kapott tájékoz­tatást. A felszólalók sok mindenről beszéltek. Zöldségboltok mérőedényeiről, hiányzó tárasúly-jelölésről, nyugdíjasoknak is, gyerekeknek is hiányzó olcsó és gyors étkezési lehetőségekről, a kenyér rossz minőségéről, az Élmunkás téren bonyo­lódó csempész piacról, üzérkedésről... Szót kértek és kaptak azok is, akik nem társadalmi munkában, hanem hi­vatalból voltak jelen. Volt aki tömören és röviden foglalta össze mondanivaló­ját, volt aki hosszan. A kerületi KÖ­ZÉRT Vállalat képviselője pb maximáli­san visszaélt a hallgatók kötelező türel­mével és sok szempontból vitatható fel­szólalása után — halaszthatatlan teen­dőire hivatkozva — nyomban el is tá­vozott. Az ottmaradottakban felmerült a kérdés — és joggal — vajon miért nem olyan vezető képviselte a fórumon ezt a napi ellátásban fontos szerepet be­töltő vállalatot, akinek ideje és türelme lett volna másokat is végighallgatni ?... A fórum valamennyi résztvevője meg­egyezett abban, hogy a modern, nagy méretű, korszerű technikai berendezéssel és felszereléssel ellátott ABC áruházaké a jövő. Ezek javítják a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit és a la­kosság zavartalan áruellátását. Meg­egyeztek abban, hogy amíg a kereske­delmi hálózat optimális lesz, addig is le­het _ több figyelemmel, körültekintő sz ervezéssel — a napi problémákon se­gíteni, De beszélni kell arról, amit az előadó is hangsúlyozott: „Az elárusító, aki munkáját a pult mögött végzi, hiva­tását teljesíti, tehát jő modorúnak, ud­variasnak kell lennie. A vásárló maga­tartását viszont nem szabályozza sem­miféle előírás, csak a saját erkölcsi normái.” P. M. 4 ANGYALFÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom