Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. január / 1. szám
A pultn két oldala (Folytatás a 3. oldalról) Madarász Lakásépítő Szövetkezet szervezésében a Gyöngyösi út és a Babér utca között, illetve a Magyar Hajó- és Darugyár szervezésében a Faludi u. és a Szobor u. közötti területen. Az intézményhálózat is gazdagodott a Mukk Lajos utcai, a Jász utcai, a Petneházi utcai óvodákkal és a Tüzér utcai új iskolával. Ez év április 4-ére előreláthatóan átadhatjuk rendeltetésének a Radnóti Miklós utcai új tanuszodát. Két új ABC-áru- házzal gyarapodott a kerület bolthálózata. Gyors ütemben folyik a harmadik szakrendelő építése a Szegedi út és a Béke út sarkán, ezt a tervek szerint 1979-ben állíthatjuk a járóbeteg-ellátás szolgálatába. — Melyek a legfontosabb feladatok 1978-ban? — Ez az ötéves terv középső éve, a tervfeladatok ennek megfelelően növekednek. Folytatódik az új lakótelep építése az Űjlipótvárosban, ahol a lakóépületeken kívül 1978-ban egy új ABC-áruház is átadásra kerül. A Madarász Lakásépítő Szövetkezet négy új épületének befejezése nagy feladat lesz a kivitelezők számára. Szeretnénk megkezdeni két bölcsőde és egy óvoda építését. Ebben az évben reflektorfénybe kívánjuk állítani a kerület rendjének a kérdését s ebben a vonatkozásban a rendet — a Budapesti Pártbizottság útmutatásának megfelelően — nemcsak a tisztaságra, hanem komplex módon értjük. Szeretnénk, ha a kidolgozandó intézkedési terv teljesítéséhez is széles körű támogatást kapnánk a kerület lakosságától, az angyalföldi üzemek dolgozóitól. — Ezúttal újból hangsúlyozni kívánom, hogy a lakosság életkörülményeinek javítására tett erőfeszítéseinket 1978-ban is csak a jobb termelési eredmények alapozhatják meg. Ezért tartjuk különösen jelentősnek a december 2(hi Láng gépgyári munkás- gyűlésen elhangzottakat, azt, hogy az angyalföldi nagyüzemek és több más budapesti üzem dolgozói — csatlakozva a SZOT és a KISZ KB felhívásához — állást foglaltak a munkaverseny töretlen lendülettel való folytatása mellett és már meg is tették felajánlásaikat. Meggyőződésünk, hogy a nagy lendülettel folytatódó szocialista munkaverseny a népgazdasági célok és a helyi célkitűzések megvalósításának egyaránt igen értékes, hasznos tényezője lesz — mondotta befejezésül Grossmann József elvtárs. (hajdú) Feltételezhető, hogy az a kevés számú részt vevő, aki ott volt a Hazafias Népfront 1977. november 30-án megrendezett „Vevők-eladók fórumán”, a hallottakat tovább is adja. S a pult' egyik oldalán állók, a kerület lakossága így értesül — a tanácstagokon, népfrontaktívákon keresztül — az eredményekről, meghallgatja, milyen intézkedések születtek a hibák kijavítása érdekében. A pult másik oldalán, állók, a kereskedelmi dolgozók pedig ott részt vett képviselőiken keresztül kapják meg a hozzájuk intézett bírálatokat, de az elismerést is. A vitaindító -előadás, amelyet Sima Gyula, a XIII. kerületi tanács ellátási és szolgáltatási bizottságának elnöke tartott, részletes összefoglaló képet adott a kerület ellátásáról, de a napirendnek megfelelően csaknem kizárólag az élelmiszer-ellátás és vendéglátás kérdéseit ölelte fel. Tényközléseiben elsősorban a tanácstagi beszámolókon elhangzottakra, — a témából adódóan — főként a beérkezett panaszokra támaszkodott. Konkrét példákkal illusztrálva sorolta fel a gondokat: az üzletek nyitvatartása nem mindenütt alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez, sok boltban az áruk minősége is, választéka is hiányos, emellett az árukiszállításra és az üve'gvisszaváltásra is sok még a panasz. Beszélt a pult előtt és a pult mögött állók problémáiról, magatartásukról, viselkedésükről, hangsúlyozva, hogy itt is és ott is vannak még kívánnivalók, bár az sem vitás, hogy mindkét oldalon állóknak vannak enyhítő körülményei. Az életszínvonal emelkedése mennyiségi és minőségi követelményeket is támaszt az üzlethálózattal , szemben. A kiskereskedelmi hálózat alapvető feladata, hogy a lakosság mindennapi vásárlását egyszerűbbé tegye, — a vendéglátó egységeké, hogy kielégítsék a mindennapi szolgáltatás iránti igényeket. Az alapvető probléma, hogy a hálózat nem teszi lehetővé a jogos igények maradéktalan kielégítését. Ez a régi településpolitika terhes öröksége. A kerület peremén az egy négyzetméternyi boltterületre számított lakosság száma lényegesen magasabb, mint a kerület központi részein. Az új lakótelepek kereskedelmi hálózata is messze elmarad a szükségletektől. Ahol tömegével épültek, és épülnek az új lakások, a régi, amúgy is elavult kis üzletek zsúfoltsága szinte elviselhetetlen, s az ott dolgozók és az ott vásárlók idegeit egyaránt próbára teszi. Az előadó által összegyűjtött konkrét panaszok felsorolásába egyetlen dicséret kívánkozott, amely a Váci út 88. sz. alatti Közért üzlet dolgozóinak udvariasságát, példás munkáját nyugtázza. Az ellátás javulását mutatja ugyan, hogy 15 év alatt az élelmiszer és élvezeti cikkek választéka 1800-ról 5000-re emelkedett, ám a bolthálózat fejlődésének lemaradását bizonyítja, hogy a kerület legnagyobb élelmiszer-áruházában sincs egyidejűleg 2000 fajtánál több az áruválasztékból. Közismert tény, hogy az élelmiszer-ellátásban döntő szerepe van a lakóhely közelségének. Sajnálatos tény — ami ezen a fórumon is kiderült —, hogy az ellátási és szolgáltatási bizottságnak semmiféle beleszólási joga sincs a hálózat fejlesztési kérdéseibe, sőt nem egyszer még a kellő információkkal sem rendelkeznek. Majdnem bizonyos például, hogy a tanács műszaki osztályának már birtokában vannak az összes tervek, amelyek a Marx téri valamint az Élmunkás téri állomás környékének átépítés utáni képét adják. Ebben az Élmunkás téri piac is benne kell legyen, ami — lévén a kerületnek összesen két piaca — továbbra is nagy fontosságú lesz az ellátásban. Ennek ellenére a kereskedelmi osztály és az ellátási-szolgáltatási bizottság a piac kiterjedésének, helyzetének várható változásáról még nem kapott tájékoztatást. A felszólalók sok mindenről beszéltek. Zöldségboltok mérőedényeiről, hiányzó tárasúly-jelölésről, nyugdíjasoknak is, gyerekeknek is hiányzó olcsó és gyors étkezési lehetőségekről, a kenyér rossz minőségéről, az Élmunkás téren bonyolódó csempész piacról, üzérkedésről... Szót kértek és kaptak azok is, akik nem társadalmi munkában, hanem hivatalból voltak jelen. Volt aki tömören és röviden foglalta össze mondanivalóját, volt aki hosszan. A kerületi KÖZÉRT Vállalat képviselője pb maximálisan visszaélt a hallgatók kötelező türelmével és sok szempontból vitatható felszólalása után — halaszthatatlan teendőire hivatkozva — nyomban el is távozott. Az ottmaradottakban felmerült a kérdés — és joggal — vajon miért nem olyan vezető képviselte a fórumon ezt a napi ellátásban fontos szerepet betöltő vállalatot, akinek ideje és türelme lett volna másokat is végighallgatni ?... A fórum valamennyi résztvevője megegyezett abban, hogy a modern, nagy méretű, korszerű technikai berendezéssel és felszereléssel ellátott ABC áruházaké a jövő. Ezek javítják a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit és a lakosság zavartalan áruellátását. Megegyeztek abban, hogy amíg a kereskedelmi hálózat optimális lesz, addig is lehet _ több figyelemmel, körültekintő sz ervezéssel — a napi problémákon segíteni, De beszélni kell arról, amit az előadó is hangsúlyozott: „Az elárusító, aki munkáját a pult mögött végzi, hivatását teljesíti, tehát jő modorúnak, udvariasnak kell lennie. A vásárló magatartását viszont nem szabályozza semmiféle előírás, csak a saját erkölcsi normái.” P. M. 4 ANGYALFÖLD
