Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978. január / 1. szám

Hagyományainkhoz méltón ­Beszélgetés Grossmann Józseffel, a kerületi pártbizottság titkárával A december 20-i Láng gyári munkásgyűlés résztvevői Az ötödik ötéves terv harmadik esztendejének kezdetén azzal a ké­réssel kerestük fel Grossmann József elvtársat, az MSZMP XIII. kerületi Bizot|tságának titkárát: összegezze az elmúlt esztendő tapasztalatait, szóljon az előttünk álló esztendő angyalföldi vonatkozású feladatairól. — Elöljáróban szeretném leszögez­ni — mondotta Grossmann elvtárs —, hogy eddigi munkánk értékelése és a további tennivalók tekintetében Is meghatározó tényező az, hogy Bu­dapest legnagyobb munkáskerületé­ben élünk és dolgozunk. Kerületünk nagy munkásmozgalmi hagyományai s az angyalföldi dolgozóknak az el­múlt három évtizedben sokszor elis­mert helytállása alapján az élet min­den területén nagyon sokat várnak tőlünk és ez teljesen reális, jogos kö­vetelmény. — 1977 itt, Angyalföldön — és ter­mészetesen nemcsak nálunk — a nagy jelentőségű jubileumokra való készü­lés s ezek méltó megünneplése jegyé­ben zajlott le. Azt, hogy az évfordu­lókra való készülődés milyen pezsdí- tő hatással van az egész politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturális élet­re, már korábban is tapasztaltuk, de még inkább meggyőződhettünk erről a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának idején. — Ha időrendben akarom említeni a jubileumokat, előbb a munkásőrség megalakításának 20. évfordulójáról kell szólnom. Ismeretes, hogy ezen a nevezetes évfordulón Kádár János elvtárs innen, Angyalföldről köszön­tötte a jubiláló fegyveres testületet, ami természetesen nem volt véletlen —, mint ahogy az sem tekinthető vé­letlennek, hogy a mi angyalföldi mun­kásőr egységünk is egyike volt ama kisszámú egységeknek, amelyek ezen az évfordulón elnyerték a Vörös Csil­lag Érdemrend kitüntetést. Munkás­őreink azzal is emlékezetessé tették a kétévtizedes jubileumot, hogy a Gyöngyösi téren nagyon szép parkot hoztak létre, amelyet Munkásőr park­nak neveztünk eL — Hogyan értékelhető az angyal­földi dolgozóknak a jubileumi mun­kaversenyben való részvétele? — kérdeztük. — Ismeretes, hogy az angyalföldi üzemek dolgozói az elsők között csat­lakoztak a csepeliek felhívásához és értékes felajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó módon való megünneplésére. Ma már' büszkén szólhatunk arról, hogy terveik teljesí­tése során az angyalföldi vállalatok 1977-ben átlagosan 9,2 százalékkal magasabb termelési eredményt • értek el, mint 1976-ban —, várható nyere­ségűk pedig mintegy 17 százalékkal lett magasabb. Külön Is ki kell emel­nem a Medicor dolgozóit, akik 21 százalékkal — a Fémmunkás Válla­lat kollektíváját, akik 16 százalékkal és az Elzett gyáriakat, akik 12 száza­lékkal termeltek többet, mint 1976- ban. Hozzátehetem, hogy a termelés növekedése minden üzemünkben — szinte teljes egészében — a termelé­kenység emelkedésének köszönhető. Azt sem hagyhatom említetlenül, hogy az angyalföldi vállalatok nem rubel elszámolású exportja az elmúlt évben kb. 37 százalékkal nőtt. — Hogyan segítették az üzemek dolgozói a kerület fejlesztését? — Az angyalföldi vállalatok az V. ötéves terv időszakára a kerületfej­lesztéshez 60 millió forintot ajánlot­tak fel, s az elmúlt két esztendőben ennek időarányos részét teljesítették. A jubileumi munkaversenyben meg­szervezett két kommunista műszak közül az egyiknek jövedelmét az an­gyalföldi gyermekintézmények tá­mogatására ajánlották fel, ami 4,5 millió forintnak felel meg. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy az összeg nagysága mellett különösen értékes­nek tartjuk a legutóbbi 4—5 évben tapasztalt jelentős szemléletbeli válto­zást; azt, hogy a vállalatok vezetői és maguk a kollektívák ma sokkal in­kább magukénak érzik a helyi célo­kat, a kerület erőfeszítéseinek segíté­sét, mint korábban bármikor. Igaz: a kerület üzemeiben több tízezer olyan ember is dolgozik, aki itt is lakik a kerületben; a tapasztalat sze­rint azonban nemcsak az Angyalföl­dön lakó munkások és alkalmazottak állnak -sorompóba egy-egy kommu­nista műszak alkalmával, mint aho­gyan az „Egy üzem — egy gyermek- intézmény” mozgalom keretében sem csak az itt élő munkások patronálják a bölcsődéket, az óvodákat, az isko­lákat. — Az üzemi kollektívák közremű­ködésének is része van abban — foly­tatta Grossmann elvtárs —, hogy számottevően javult a kerületnek gyermekintézményekkel való ellátott­sága. 1977 őszén már minden erre igényt tartó szülő óvodás korú gyer­mekét fel tudtuk venni a kerület óvodáiba, ami igen szép eredmény. További erőfeszítésekre van szükség a bölcsődei férőhelyek számának nö­velésében és — az igények növekedé­sével számolva — új óvodákat is kell létesíteni a kerület belső részén. — Milyen további eredményeket értek el a kerület fejlesztésében? — Ha nem is a kívánt ütemben, mégis tovább haladt előre a fűtés korszerűsítése a Dráva utcától délre eső területen. Folytatódott az újlipót­városi lakótelep építése és megkez­dődött a régi „Tripolisz” szanálása, ahol a Gyöngyösi úti új lakótelep építéséhez kell a területet előkészí­teni. Űj munkáslakások épülnek a (Folytatás a 4. oldalon) ANGYALFÖLD 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom