Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1977. január / 1. szám

Társadalmi munka Télen sincs uborkaszezon... „ELÉGTÉTEL A SZABAD SZOMBATÉRT" „ÓVODÁS” MŰSZAK Nyáron, amikor a színházi évadnak vége, kezdődik az uborkaszezon. Sokak szerint a társadalmi munka is idény­jellegű. Valóban, ott télen van uborkaszezon? — Nem teszünk különbséget téli és nyári társadalmi mun­ka között. Most hirtelen nem tudnék olyanról beszélni, amit csak télen végzünk — szabó- dik Sugár Tibor, a XIII. ke­rületi tanács társadalmi mun­ka bizottságának alelnöke — a téli időszak főleg a szerve­zés és a munkák feltárásának időszaka. Ez a legfőbb felada­tunk. Ezért hoztuk létre a bi­zottságot 1973-ban. Tizenegy tagunk van: ebből hatan ta­nácstagok, de van köztük IKV-s, kertészmérnök és a KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront, a kerületi rendőr- kapitányság is képviselteti ma­gát. nénk felújítani a tavaszra, hogy mire beköszönt a jó idő, készen várja a természetked­velőket. A Róbert Károly kör­úti csatornázás is az 1977-es terveinkben szerepel. A téli időszakban szeretnénk azt is megoldani, hogy a forgalma­sabb utakon az utak takarí­tásában segítsük, hogy a köz­lekedést biztonságosabbá te­gyük. Azt nem tagadom, hogy a munkák zöme tavasszal .és nyáron van, de azért télen is dolgozunk. Persze nem az a fontos, hogy télen, vagy nyáron, ha­nem, hogy olyan társadalmi munkákat szervezzünk, ame­lyek gazdasági és társadalmi szempontból maradandó érté­ket hoznak létre. Akkor nem lesz uborkaszezon sem télen, sem nyáron... — fejezte be Sugár Tibor. Sz. M. „Kommunista szombat” — olvasható a SZIM Budapesti Köszörűgépgyára udvarán a felhívás, mely így folytatódik. „Célja a kerületi gyermekin­tézmények fejlesztéséhez való hozzájárulás...” A műszak reggel 7 órakor kezdődött. A dolgozók egy része a munka­padnál, mások az irodában, vagy ideiglenesen kijelölt te­rületen láttak munkához, hogy délután egy óráig teljesítsék a kommunista szombat vállalá­sát. íme néhány vélemény ar­ról: ki, miért volt hajlandó feláldozni szabadnapját. — Nem kellett agitálni sen­kit sem, hogy jöjjön — mond­ja Molnár Géza, a gondnokság dolgozója — a kerület gyer­mekeiért még nagyobb áldo­zatra is képesek lennénk ... Tudjuk, hány és hány szülő­nek gond a picik óvodai és bölcsődei elhelyezése, ha mó­Amikor azt mondtam, hogy nincs különbség a téli és a nyári társadalmi munka kö­zött, akkor azt úgy értettem, hogy a lehetőségekhez mérten éppúgy dolgozunk télen is, mint nyáron. Tény viszont, hogy a hideg az eső és a hó nem serkenti különösebben a munkakedvet. A játszótereken télen nem lehet dolgozni, pe­dig ott van a legtöbb munka. Télen a lakosság végzi a legtöbb munkát. Még év ele­jén a tanácstagok megszerve­zik a részvételt, s a kerületiek felajánlásokat tesznek. A la­kóházak környezetének tisz­tántartása és a belső karban­tartás oldható meg leginkább a téli időszakban. Ilyenkor hozzák rendbe az ajtókat, ab­lakokat, kapukat. Az IKV minden anyagot biztosít, sőt dolgozói igen komoly társa­dalmi munkát végeznek ma­guk is. Főleg télen aktuális, az „Egy iskola, egy gyermekintézmény, egy üzem” mozgalom is. Bár a munka folyamatos, de súly­pontja a téli időszakra tevő­dik. Januárban pedig elkezdő­dik az ifjúsági munkabrigádok szervezése, melyhez a legna­gyobb segítséget a kerületi KISZ-bizottság adja. Ezek a brigádok készen állnak a sür­gős társadalmi munkáknál. Ügyelni fogunk arra, hogy a csoportok különböző szakmák képviselőiből tevődjenek ösz- sze. A Rákos-patak mellett hú­zódik a kocogópálya. Szeret­Angyalföldi arcok Hegoczki Ferenc felvétele Sütő László igazgató — mint anyagmozgató dunk van, természetes, hogy segítünk. Ä nagyszereidében dolgozik Wonschila Károlyné végtisztí­tó. Amikor a férjének elmondta, hogy a szabad szombatot a gyárban tölti, nem örült. De amikor megtudta, hogy a mű­szakot milyen céllal szervez­ték, azonnal másként véleke­dett. „Az más... így én is elmennék...” mondta. A négyszeres aranyérmes Vörös Zászló brigád vezetője Kiss Bálint esztergályos: — Heten vagyunk, ketten hiányoznak igazoltan. Nem egy kommunista műszakon vet­tünk már részt, de eddig még soha senkiben nem vetődött fel, hogy nagy áldozat lemon­dani á pihenésről. Tudjuk, egy-egy műszak megszervezése közösségi érdek, s mi, akik brigádokban élünk, az elsők között kell hogy vállaljuk a munkát. Ha majd valakitől meghalljuk: „Az én gyerekem is óvodás lett a kerületben” az bőséges elégtétel a szabad szombatért. Szilágyi János géplakatos, 17 esztendős, most szabadult, a köszörűgéogyár az első mun­kahelye. Komolyan, öntudato­san mondja — Itt születtem, itt a kerületben jártam iskolá­ba. Ha nem kérnek, akkor is jöttem volna. Szürke János esztergályos, szakszervezeti bizalmi, világo­san, egyszerűen fogalmazza meg, miért különbözik ez a műszak a többi munkáshét­köznaptól. — A kommunista szombat nem kötelező, az jön be, aki úgy érzi, a mások ügyéért is tenni akar. Aki itt van, s vál­lalta a munkát, az nem keres kibúvókat, nem vár segítséget, szívvel-lélekkel helytáll... Vasvári Éva 8 ANGYALFÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom