Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1977. január / 1. szám

A metró Angyalföldre ér A XIII. kerületi Tanács Műszaki Kommunális Bizottsága 1976. december húszadikán a metróhálózat építkezési problé­máit megtárgyalta, megvitatna, hogyan könnyíthetnék meg a kerület lakóinak közlekedési gondjait az építkezés ideje alatt. Egy sor érdekes javaslat hangzott el, elsősorban az építés- tervezés és a forgalomelterelés időszakával kapcsolatossal!. A budapesti metróhálózat észak—déli vonala a teljes ki­alakítás után a főváros leg­hosszabb és legkiemelkedőbb vonala lesz. A több mint 20 kilométer hosszú Kőbánya— Kispest vasútállomástól a Belvároson át Rákospalota központig terjedő — vonal 24 állomást köt majd össze. Dr. Rózsa László főmérnö­köt és a Fővárosi Tanács köz­lekedési főosztályán dolgozó Kálmán . Gábor főmérnököt kérdeztük: mit tudnak a ke­rület lakóinak a metróépítke­zésről elmondani? Mennyiben változtatja meg az építkezés a kerület közlekedési arculatát? Milyen kellemetlenségekkel kell számolniuk az angyalföl­dieknek? Dr. Rózsa László, az UVA­TER V főmérnöke: — Az építkezés gyakorlati­lag megkezdődött. A múlt év közepén lemólyítették az in­dító aknát a Nyugati pálya­udvarnál. Épül a szellőzőala- gút, s a közeljövőben hozzá­fognak a Marx térre felve­zető négy mozgólépcső alsó kamrájának és a Katona Jó­zsef utcához felvezető mozgó­lépcső aknájának elkészítésé­hez. Kálmán Gáborr — A hármas számú vonal 2/b szakaszának egy része érinti a XIII. kerületet. Ez a szakasz a Deák Ferenc tértől a Marx tér—Élmunkás térig húzódik majd. Az Élmunkás tértől a Váci út nyomvonalán Rákos­palotáig, majd Újpesten az Ár­pád úton kanyarodik az a sza­kasz, amely 1985-ig készül el. Dr. Rózsa László: — A hármas számú vonal északi irányú továbbépítése után a Deák Ferenc tér és Élmunkás tér között épül meg egy üzembe helyezhető szakasz; melyen a közlekedési, forgal­mi felmérések szerint mint­egy félmillió lesz a napi két­irányú utasforgalom. A buda­pesti metró legnagyobb for­galmát a Marx tér—Kálvin tér közötti szakaszon várjuk. A Deák Ferenc tér után a Bajcsy-Zsiilinszky úton (az Arany János utcánál) épül az első metróállomás. A követ­kező a Marx téri állomás, mely Budapest egyik legfon­tosabb csomópontja lesz, a Váci út, Bajcsy-Zsilinszky út, Nagykörút keresztezésében. Az állomáshoz a tér alatt két mozgólépcső-alagút, a déli ré­szen nagyméretű gyalogos- aluljáró épül. A tér északi végén, a Katona József utca torkolatánál kis folyosószerű aluljáró teremt kapcsolatot a felszínnel. A metróállomás jó kapcsolatot biztosít a Nyu­gati pályaudvar, a nagykör­úti tömegközlekedés és a met­ró között. A villamos-járda­szigetekhez és autóbuszmeg­állókhoz a gyalogos-aluljáró­ból lépcső vezet majd. A terv figyelembe veszi a Marx té­ren épülő nagyáruház vásár­lóközönségének igényeit is: az áruház a gyalogos-aluljá­róból is megközelíthető lesz. Kálmán Gábor: — Általában a metróállo­mások két kijárattal épülnek és minden egyes állomáshoz aluljáró is csatlakozik. Az aluljárókban üzleteket talál az utazóközönség. Az épülő aluljáróknál minden esetben megvizsgáljuk: hol van lehe­tőség a lejtős feljárók építé­sére. Mozgólépcső ezeknél a feljáróknál sehol nem lesz. Dr. Rózsa László: — Az Élmunkás téren épül az északi szakasz ideiglenes végállomása. Itt a legjelentő­sebb az utasterhelés a Váci úti és Lehel úti villamosok forgalma miatt, s ezeknek a villamosoknak itt tervezzük a végállomását. Kálmán Gábor: —. Gondjaink voltak, hogy mit tegyünk a villamosközle­kedéssel. A legegyszerűbb és legcélszerűbb az, hogy az Él­munkás térről indítsuk a vil­lamosokat. Az építkezés ide­je alatt a forgalmat autóbu­szokkal bonyolítják. Dr. Rózsa László: — A Deák Ferenc tértől az Élmunkás térig húzódó sza­kasz 1982 végéig a további szakasz pedig 1985-ig készül el. Üzembe helyezésük jelen­tősen megváltoztatja a felszí­ni tömegközlekedést Budapes­ten. Kálmán Gábor: — Addig azonban az uta­zóközönség türelmére és meg­értésére számítunk. Az épít­kezést ez év második felében kezdjük el, és bár az Élmun­kás téren már az első félév­ben lesznek munkálatok, ez a munka még nem befolyá­solja lényegesen a forgalmat. A második félévben kezdőd­nek el azok a munkálatok, amelyek miatt jelentős for­galomelterelésekre kell számí­tani. A két jelentősebb , te­relő vonal: Bajcsy-Zsilinszky út—Rudas László utca—Dózsa György út—Váci út, illetve Bajcsy-Zsilinszky út—Alkot­mány utca—Szemere utca—He­gedűs Gyula utca—Bessenyei György utca—Váci út. Az el­tereléssel egyidőben szűnik meg a villamosközlekedés az Él­munkás tér és a Marx tér kö­zött is. Dr. Rózsa László: — A villamosvonaüak fel­számolásával egyidőben eze­ket az ■ útvonalakat a korsze­rű gépkocsiforgalom igényei szerint építik át. Ezzel egy­időben készül el a Deák Fe­renc téri állomás második ki­járata. A Népköztársaság útja —Bajcsy-Zsilinszky út sarkán épülő gyalogos-aluljáróból a Deák Ferenc téri második ki­járaton át mozgólépcsőn jut­nak az utasok a felszínre. A tér a legjelentősebb metró­csomópont lesz. Kálmán Gábor: — A másik centrum a Marx téri állomás. Ezen a helyen több mint kétmilliárd forint értékű munkát kell el­végezni, mintegy három év alatt. Terveinkben szerepel, hogy mire a metróvonal elké­szül, az Árpád-hídnál külön szintű csomópontot alakítsunk ki. A Váci út, mint a ket­tes számú főútvonal bevezető szakasza külön szintben ke­resztezi majd a Róbert Ká­roly körutat. Itt kétszer két­sávos közúti aluljáró készül. Dr. Rózsa László: — A hármas számú vonal északi szárnya az Élmunkús tértől a Váci út alatt halad az Újpesti vasúti hídig, maid két ágra válik. Az egyik ág Rákospalota központjáig, a másik a káposztásmegyeri la­kótelepig vezet. A szakasz három ütemben épül meg: az elsőben az Élmunkús tértől az Árpád-hidig, a másodikban az Arpád-hídtól Rákospalo­táig, a harmadikban pedig az elágazási ponttól Káposz- megyerig. Az északi szárnyon épülő állomások megfelelnek a tömegközlekedés valameny- nyi követelményének, így le­hetővé válik a villamosközle­kedés felszámolása a Váci út teljes hosszában. . A metróvonal kiépítése az építkezés ideje alatt a kerü­let lakóinak átmeneti nehéz­ségeket okozhat — az utasok megértésére és türelmére szá­mítanak az építők és terve­zők. S néha, talán még a se­gítségükre is. Szalai Mária Metróállomás — ahogy a tervező látja 9 ANGYALFÖLD Az „új” Élmunkás tér terve

Next

/
Oldalképek
Tartalom