Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2011-03-04 / 5. szám
8 KÖZZÉTÉTEL Ferencváros 2011. március 4. Budapest főváros kormányhivatala ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY Ügyiratszám: 50BP-491/1/2011 Ügyintéző: Bánhegyesi Béla Telefon: 485-6904 Tárgy: Bud apest IX. Napfény u. 10. szám alatti ingatlan építési engedélyezési eljárás ügye Fellebbező: Keresztesi Barbara 1098 Budapest, Napfény u. 6. III. Iph. IV/15 Építtető: SPÁR Magyarország Kereslkedelmi Kft. (2060 Bicske, Spar út 0326/1 hrsz ) Tárgyi ingatlan: Budapest IX kerület, Napfény u. 10. szám, 38236/284 hrsz. Tervező: Fazekas Gyula E2/11-0120, T1/11-0026. Elsőfokú építésügyi hatóság: Budapest Főváros IX Kerület Ferencváros Önkormányzatának Jegyzője Elsőfokú határozat: Kp/1900/2010/VI11. A fellebbező által benyújtott jogorvoslati kérelem alapján Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörében eljárva a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként meghozom az alábbi HATÁROZATOT: Az elsőfokú határozatot - a jogorvoslati kérelemben foglaltakat elutasítva - helybenhagyom. A másodfokú eljárás során fellebbező az illetéket lerótta, az illetéken kívül egyéb eljárási költséget nem állapítok meg. A határozat a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat bírósági felülvizsgálatát az ügyfelek jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhetik. A keresetet az első fokon eljárt hatóságnál, a Fővárosi Bírósághoz (1027 Budapest, Csalogány u. 47-49.) címezve lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni határozatom közlésétől számított 15 napon belül. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya; a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztése kérhető. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A bíróság a keresetet peres eljárásban, nyilvános tárgyaláson bírálja el A perindító felperes kérheti a per tárgyaláson kívüli elbírálását. A bírósági eljárás illetékköteles. Pervesztés esetén a felperes köteles a Hivatal költségeit megtéríteni. INDOKOLÁS Építtető 2008. április 22-én építési engedély iránti kérelemmel fordult a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú építésügyi hatósághoz a tárgyi ingatlanra, a meglévő áruház épület átalakítására. 1056 Budapest, Váci u 62 64 - 1364 Bp Pf 234 - Telefon: +36 (1) 485-6934 - Fax: +36 (1) 235-1748 E-mail: epitesugy.budapest@bfkh.hu - Honlap: www.bfkh.hu Az elsőfokú építésügyi hatóság a kérelmet törvényes határidőn belül elbírálta és-az építési engedélyt - kikötésekkel - a Kp/20599/18/2008/VIII. számú határozatával 2008 szeptember 11-én megadta Az első fokon megadott építési engedély elleni fellebbezés elbírálása során 2008 december 12-én a P-51- 6030/1/2008 számú határozatommal az elsőfokú' határozatot megsemmisítettem és' új eljárás lefolytatását rendeltem el, mert nem volt megfelelő az építési jogosultság igazolása, nem a tárgyi ingatlanra vonatkozott a tervező nyilatkozata, nem igazolta a tervdokumentáció zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek betartását, nem volt teljes körű a szakhatóságok bevonása, nem volt rendezett a 7 db többlet parkolóhely megváltása Az elsőfokú építésügyi hatóság a Kp/6083/11/2009/VII1. számú határozatával a kérelmet elutasította, mert a közlekedési szakhatóság az építési engedély megadásához nem járult hozzá A tárgyi Kp/1900/2010/VIII. számú határozatával az eljáró hatóság a Kp/6083/11/2009/VIII. számú, 2009 10 13-án kelt határozatát visszavonta és az építési engedélyt, a meglévő épület átalakítására, (külső és belső korszerűsítés, az üzletlánc arculatának megfelelő homlokzat és színezés, reklám- és látványelemek, tetőszigetelés, a tetőn zajcsillapító fallal körülvett épületgépészeti berendezések elhelyezése) megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az új eljárást elrendelő másodfokú határozatban kifogásolt parkolóhely illetve a kamionok részére kijelölt várakozási hely megoldás ellen sem a közút kezelője, sem az útügyi hatóság kifogást nem emelt. Az ugyancsak hiányolt helyszíni szemlét 2009.02.09-én megtartotta. A Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály Közlekedési Hatósági Alosztály az építési engedély megadásához, közlekedési szempontból, feltételek kikötése mellett, hozzájárult. A kérelem vizsgálata során, valamint a helyszíni szemlén megállapította, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel az általános valamint az adott területre vonatkozó szabályozás követelményeinek Az engedély megadásához valamennyi szakhatóság hozzájárult Kérelmező az építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta A tervező a tervezői jogosultságát igazolta. Hatáskörét és illetékességét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006.(XII 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése állapítja meg. A 2010. január 19-én meghozott döntéssel szemben, törvényes határidőn belül Fellebbező jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben az alábbiakat sérelmezi. A Napfény u. 10. szám alatti SPAR Áruház egy 60-as években keletkezett kereskedelmi célú épületben működik és úszótelken áll. Érthető módon az építés idején nem vehették figyelembe a XXI század fogyasztói és értékesítési szokásait, azonban a jelenlegi átépítés során figyelembe kell venni a város lakóinak igényeit is. Kifogásolja, hogy az áru rakodás továbbra is közterületről folyik és a SPÁR, Ígérete ellenére, nem oldotta meg ezt a problémát. Az eladótér növelése, a raktár tér csökkentése sűrítette az árufeltöltés gyakoriságát, és ezzel megnövelte a lakókat zavaró teherforgalmat. Kifogásolja, hogy a tervdokumentáció nem tartalmaz hatástanulmányt, vagy közlekedési vizsgálatot az eladótér növeléséből származó többlet parkolókról, habár ezt az OTÉK 42. § (10) bekezdése előírja. A közigazgatási és Városfejlesztési Iroda csoportvezetőjével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a 19/2003.(IV 4.) ferencvárosi helyi rendelet alapján helyszíni felmérés és hatástanulmány nélkül adta ki a csatolt nyilatkozatot a nem létező parkolóhelyek megváltására. Az EU-s jogharmonizáción átesett OTÉK- ban szabályozott alapterület alapján meghatározott parkoló számot nem véletlenül írták elő. Az elmúlt 20 évben Nyugat Európa államai és a bennük működő önkormányzati szervek azon dolgoztak, hogy az állampolgárok egészséges környezethez és pihenéshez való jogát megóvják, ezért a nagy forgalmú szupermarketeket a város szélére szorítsák A környék lakóházaihoz tartozó parkolóhelyek száma nem elég arra, hogy befogadja a környéken működő boltok generálta forgalmat A helyszín a további majdnem 300 m2 vásárlói területtel járó forgalom növekedést nem bírja el Panaszuk nem most keletkezett. Folyamatosan egyezkednek a SPAR Magyarországgal, a helyi hivatalt is tájékoztatták a fennálló viszonyokról. A Jövő Nemzedékének Ombudsmanja is megállapította, hogy a jelenlegi körülmények között üzemelő SPAR sérti a környék lakóinak egészséghez és pihenéshez való jogát. Kéri megvizsgálni, hogy a helyi rendelet alapján kiadott nyilatkozatnál szakszerűen járt-e el Ferencváros Hivatala, illetve, hogy egy óriás bolt működtetésének és terjeszkedésének a lakók egészségéhez, pihenéséhez való jogának megsértésével is van-e létjogosultsága a XXI századi Magyarországon A fellebbezés nem alapos. A jogorvoslati eljárás során, a fellebbezés tartalmához nem kötve (Két 104 §/3/), a rendelkezésre álló elözményes iratok alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A fellebbezés lényege az, hogy a belvárosi környezetben 50 évvel ezelőtt épült üzletnek egy áruházlánc általi működtetését Fellebbező nem tartja elfogadhatónak. Szerinte a szupermarketeket Nyugat Európában a város peremén, a sűrűn lakott területektől távol helyezik el. Az utóbbi változatra Magyarországon is bőven lehet példát találni Budapest környékén is és egyéb magyar városok lakóterületén kívül is. Az Étv 18 §-a szerint: (1) Építési munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad A tárgyi kérelmet a P-51-6036/1/2008. számú határozatommal 2008 december 12-én elbíráltam és akkor a kérelem hiányosságaiként az építési jogosultságot, a tervezői nyilatkozatot, a zaj és rezgés elleni védelem területén a szakhatóság megkeresésének elmaradását, a helyszíni szemle-, valamint a parkolóhelyek megváltásának hiányát állapítottam meg. A jelenlegi elbírálás során az előző állásfoglalásom köt, attól lényegesen eltérő újabb problémát már nem állapíthatok meg. A tárgyi épületen tervezett külső átalakítás városképi érdekeket nem sért, illetve az ilyen jellegű probléma elkerülése céljából a tervező megkérte a főépítész állásfoglalását. A belső átalakítás következménye, hogy az eladótér 133 m2-es növelése miatt 7 db plusz parkolóhelyet kell biztosítani. Mivel az ingatlanon nem lehet további parkolóhelyeket kialakítani, ezért építtető a polgármester úrral kötött megállapodás alapján a Parkoló Alapba történő befizetéssel, pénzbeli megváltással teljesíti a parkolóhely létesítési kötelezettségét A gépjármű-várakozóhely megváltása tárgyában építtető és a polgármester között, a 19/2003 (IV 4 ) számú önkormányzati rendelet 6 § (1) bekezdésében foglaltak szerint létrejött megállapodás jogszerűségét nem vizsgálhatom. A parkolóhelyek megváltását illetően téves a fellebbezésnek az OTÉK 42 § (10) bekezdésére történt hivatkozása, mert ez a jogszabályhely a parkolási rendelet alkotóira vonatkozik, az abban foglaltakat az önkormányzati rendelet megalkotása során kell betartani. Az építési jogosultságát építtető hitelt érdemlően igazolta. Az elsőfokú építésügyi hatóság a kérelem újabb elbírálása előtt tartott helyszíni szemlét. A lefolytatott új eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság a közlekedési szempontok vizsgálata céljából megkereste a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály Közlekedési Hatósági Alosztályát és beszerezte a szakhatóságnak az építési engedély megadásához hozzájáruló szakvéleményét Megkereste az elsőfokú építésügyi hátóság az ügyben zaj és rezgésvédelmi szempontból hatáskörrel rendelkező szakhatóságot is, a Ferencvárosi Önkormányzat környezetvédelmi munkatársát és beszerezte annak Kp/23053/2009. számú szakvéleményét. A P-51-6036/1/2008.számú határozatommal 2008. december 12-én rendeltem el az új eljárás lefolytatását, ezért azt, az előzővel azonosan a 37/2007.(XII. 13) ÖTM rendelet alapján kellett lefolytatni. A kérelmet elbíráló elsőfokú építésügyi hatóságnak, az ÖTM rendelet 29. § (2) bekezdése alapján, arról kellett meggyőződnie, hogy a kérelem és mellékletei a követelményeknek megfelelnek-e, az Étv. 36 §-ban foglaltak biztosítottak-e, a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek. Az elsőfokú hatóság teljes körű bizonyítást folytatott le és a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte; ezen alapuló meggyőződését a rögzített tényállásról osztja hivatalunk, a másodfokú eljárásban további bizonyítási eljárást nem volt indokolt folytatni, az építési engedély a fenti jogszabályhelyek alapján megadható volt. A fellebbezésben felhozott indokokat az alábbiak miatt nem tudtam elfogadni: Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartását kell vizsgálnia a kérelmet elbíráló hatóságnak. A fellebbezés akkor érdemi, ha a kérelemnek konkrét építésügyi jogszabályhelyet sértő voltát bizonyítja. Fellebbező tárgyi fellebbezésében egyetlen jogszabályhely, az OTÉK 42. § (10) bekezdése szerepel, amelyik a helyi parkolási rendelet jogalkotói számára tartalmaz előírásokat Mivel a tárgyi kérelem egy meglévő épület belső és homlokzati átalakításának engedélyezésére irányul, ezért csak erre a szűk területre vonatkozó jogszabályhelyek sérelme lehet az ügyben érdemi szempont. A parkolási a rakodási, a zaj- és rezgésvédelmi problémák megítélése a szakhatóságok hatáskörébe tartozik. Az ügyben az elsőfokú építésügyi hatóság valamennyi szakhatóság hozzájárulását beszerezte, a fellebbezés egyetlen szakhatósági állásfoglalás tartalmát sem kérdőjelezte meg. Fentiekre tekintettel az elsőfokú határozatot és az azt megelőző eljárást a Két. 104 § (3) bekezdése szerint megvizsgálva megállapítottam, hogy az első fokú építésügyi hatóság által lefolytatott eljárás és döntés jogszerű, az eljárt elsőfokú építésügyi hatóság sem anyagi, sem - az ügy érdemére kiható - eljárásjogi hibát nem vétett, ezért a 105. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét a Két 109. § (1) bekezdése biztosítja A 15 napos kereset benyújtási határidőt a 2010. évi XC. törvény 75 § (11) bekezdésével megállapított Étv 53/C § (2) bekezdése határozza meg. Az eljárás során alkalmazott fontosabb jogszabályhelyek: Étv 18 § (1) OTÉK 42. § (10) bekezdése, 37/2007. (XI113.) ÖTM rendelet 29. § (2) bekezdése, 19/2003 (IV 4 ) számú önkormányzati rendelet 6 § (1) bekezdése. A Hivatal döntési hatásköre és illetékessége a Két. 107.§ (2) bekezdésén, a Két 21.§ (1) bekezdés b) pontján, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. Törvény (Khtv.) 20. § g) pontján, 10. § (1) bekezdésén, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII.21.) Korm rendelet (Khkorm ) 1 § (1) bekezdésén, 24 § (3) bekezdésén. 8 § a) pontján és az építésügyi és az épitésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésén alapul, A Khtv. 23. § (2) bekezdése szerint a fővárosi kormányhivatal a fővárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja. Budapest, 2011. február 02. A kiadmány hiteléül: -IÉI dr. Pesti Imre Kormánymegbízott felhatalmazásával Puskásné Németh Edit s. k. főosztályvezető-helyettes ( i
