Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2011-03-04 / 5. szám
Ferencváros 2011. március 4. KÖZÉLET 9 Kemény lépések várhatók Egy feszült társasházi közgyűlés naplója (folytatás az 1. oldalról) Ezen a ponton lépett a történetbe az önkormányzat, az egyesületnek ugyanis sikerült elérnie, hogy a szakértő munkáját a hivatal fizesse.- Az önkormányzat nemcsak akkor figyel a lakosságra, amikor választás van, vagy adót kell fizetni, hanem a gondokban is osztozik - hangsúlyozza a kárszakértő, hozzátéve, hogy véleménye szerint a polgármesternek mielőbb össze kéne hívnia a közös képviselők fórumát, ahol egyebek mellett az ilyen esetekre is fel lehetne készülni, információkat lehetne cserélni. Mindez persze az összegyűlt lakókat, akiknek a feje fölül az építkezés megkezdésekor majdhogynem szigetelés nélkül bontották le a mennyezetet, akik több mint két éve már nem tudnak visszaköltözni saját lakásukba, nem igazán hatja meg. Annál is inkább, mivel a beruházó a tönkretett lakásokat ugyan felújíttatta, ám Deutsch kérdésére, hogy ki elégedett ezzel a munkával, senki sem jelentkezik. A következő napirendnél már egy-egy felháborodott indulat is utat tör magának a közgyűlés szabályozott rendjébe. Az csupán az érem egyik oldala, hogy a tetőtérben kialakított kilenc lakás mindegyikében laknak már, noha nincs egy hónapja, hogy a használatbavételi engedélyt a hatóságtól megkérte a beruházó. A legtöbben ezt szeretnék megtámadni, elhangzik, hogy az utcára potyog fentről a vakolat, hogy a silány kivitelezés miatt a harmadik emeleti lakásokban a beázások - a helyreállítás óta is - folyamatosak. Deutsch igyekszik megnyugtatni őket: amennyiben nem születik megállapodás a felek között, megtámadják a használatbavételi engedélyt.- Felhívjuk a hatóság figyelmét - mondja újra jegyzőkönyvbe -, hogy a jogellenes állapotot azonnal szüntesse meg, az engedély nélküli lakókat költöztesse ki. Az építésügyi hatóságnak a törvényt nem csupán betartatnia, hanem betartania is kell - teszi hozzá, majd tájékoztatja a lakókat arról, hogy amennyiben mégis kiadják a használatbavételi engedélyt, fellebbezésre január elsejétől már nem 30 munkanap, hanem csak 15 naptári nap áll rendelkezésükre. - A hatóság dolga lenne a tájékoztatás is - jegyzi meg, majd a közös képviselőhöz fordul; az ugyanis, hogy a ház idáig jutott, valamelyest az ő felelőssége is. A kérdésre azonban, hogy mi volt a koncepciója az építkezés megkezdése óta, hogy miként szándékozta lerendezni ezeket az ellentéteket, Bézsenyiné csak általános megfejtéseket közöl.- A közgyűlés gyakori összehívása, amelyekre a beruházó képviselői is mindig kaptak meghívót, a tetőtérbizottság felállítása, mind ezt a célt szolgálta. Hamar szembesültünk azzal a problémával, hogy az építkezés során folyamatosak a beázások, akkor azonban bajos lett volna nekimenni a beruházónak, hiszen akár úgy is hagyhatott volna mindent, bontott állapotban. Legvégső esetben bírósághoz fordulunk, de a ház azért bízott meg téged - néz fel Deutschra -, hogy átvedd az ügyet. A közgyűlés vége felé felmerül még, hogy a kárszakértő csak az ingatlanokban esett károkkal foglalkozik, sokan vannak azonban, akiknek az ingóságaiban is tetemes - akár milliós nagyságrendű - kár keletkezett. A beruházó képviselői továbbra is széttárt karokkal, de persze a legnagyobb jó szándékkal hallgatják végig a kérdéseket, panaszokat - megegyezés nincs, az ügy halad előre. A jelek szerint a bíróság felé. Benke Hunor Mesélő házak - a Zsil u. 7. Az első mérnöknő Magyarországon ■o-ro O•< Az ötemeletes ház magasságával és megjelenésével jól illeszkedik az utcaképbe Pécsi Eszter építészmérnök, statikus volt az első nő, aki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. Mérnöki oklevelét 1920. március 8-án - tehát a nőnapon - állították ki. Pécsi Eszter világszerte elismert statikusként ragyogó pályát futott be itthon és külföldön. Kerületünkben az ő tervei alapján épült 1940-ben a Zsil utca 7. számú ház. Pécsi Eszter cseppet sem szokványos 20. századi női életutat járt be attól kezdve, hogy 1898. március 8-án - a születése is erre a napra esett! - Kecskeméten meglátta a napvilágot. Nő létére nemcsak hogy felsőfokú iskolába iratkozott, ráadásul műszaki pályát választott. Pedig idehaza akkor még a lányok előtt zárva volt a műszaki tudományok budapesti temploma, a Királyi József Műegyetem. Az ambiciózus fiatal lány így a berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléban kezdte meg tanulmányait 1915-ben. Amikor 1919-ben a pesti Műegyetem is megnyitotta kapuit a nők előtt, hazatért, és a nők között elsőként 1920-ban mérnöki diplomát szerzett. Egy rendkívül gazdag, tevékeny sikeres élet nyitánya volt ez. Pécsi Eszter statikus tervezőként dolgozott, 1930-ban már saját tervező- irodája volt. O készítette többek között a margitszigeti fedett uszoda szerkezeti terveit, az építész Hajós Alfréd volt. Ő volt a statikus tervezője Budapest első vasszerkezetű magasházának, a Fiumei úti baleseti kórháznak, a Kútvölgyi úti kórháznak és sok más modern villának. 1921-ben ment férjhez az akkor húszéves Fischer Józsefhez, aki később a modem magyar építészet egyik meghatározó alakja lett. A Bauhaus hatását mutató épületeinek statikai terveit Pécsi Eszter készítette. Két fiuk született, ők is építészek lettek, ahogyan a nagyszülők hagyatékát gondosan őrző és dokumentáló unokájuk is. A töretlenül haladó pályát félbeszakította a háború; a házaspár budai házában menedéket találtak az üldözöttek: Schaár Erzsébet, Vilt Tibor; Major Tamás és mások. 1948 után a saját irodát be kellett zárni, Pécsi Eszter állami alkalmazott lett. Férje, Fischer József ekkor már elkötelezett szociáldemokrataként politikusi pályára lépett, tagja volt a Nagy Imre-kor- mánynak. Pécsi Esztert emiatt (is) 1957-ben elbocsátották az állásából. Ekkor elhagyta az országot, Bécsbe ment, ahol megtervezte az első belvárosi emeletes parkolóházat a Neue Markton. 1958-ban New Yorkba költözött. Ötvenkilenc évesen új életet kezdett, és új karriert épített, hazájától távol, egy új, idegen vüágban. Th- dása, tehetsége, munkabírása megsokszorozhatta lelkierejét. Az ilyen embereket Amerika azonnal befogadta, mert tudta, hogy ők teszik naggyá és erőssé. Együtt dolgozott a vüáght'rű építésszel, Breuer Mar- cellel a New York-i egyetem több épületén. Ő készítette az első vasbeton vázas felhőkarcoló, a Hotel America szerkezeti terveit, új alapozási módszert dolgozott ki a toronyházak számára. Munkáival háromszor nyerte el „Az év legjobb statikai terve” címet. Fischer József 1964-ben követte őt Amerikába, és amikor Pécsi Eszter 1970-ben agyvérzés következtében megbénult, ő ápolta a mémöknő 1975-ben bekövetkezett haláláig. Pécsi Eszter és Fischer József emlékét kettős emléktábla őrzi a Szent István park egyik házának falán. Az első magyar mémöknőre azonban mi, ferencvárosiak is szívesen lennénk büszkék. Lehetne emléktáblája a mi kerületünkben is, a Zsil utca 7.-en, annak a háznak a falán, amelyet ő tervezett. Az ötemeletes ház magasságával és megjelenésével illeszkedik az utca térfalába. A negyvenes évek építészeti divátjának megfelelően ez egy szikár dísztelen, kizárólag a lakóházfunkciónak megfelelni igyekvő épület. A lábazat mészkőlapokból készült, a bejárat a homlokfaltól másfél méterre (balról ívesen, jobbról merőlegesen) behúzott kapualjban foglal helyet, amely megoldást különösen esős időben becsülnek a lakók. A lépcsőházban lengőajtó őrzi a belső folyosók melegét, amelyekből szintenként 3-3 lakás nyílik. Az emeleteken szinte teljes szélességében egyszerű ráccsal szerelt erkély húzódik végig, s rács választja el az egyes lakásokhoz tartozó erkélyrészeket is. Az egyszerű, dísztelen vakolatú lakóházhoz apró belső kert is tartozik. Ferencz Zsuzsa Krivánszky Árpád Szívügyeink 2. Megelőzhetőek-e a szív-ér rendszeri betegségek? A megelőzés első és legfontosabb szempontja a kutakodás a családban. A főorvos tapasztalata az, hogy a rendelésén megjelenők többsége - iskolai végzettségtől függetlenül- nincs tisztában a családban előfordult betegségekkel. Pedig kiemelt jelentőségű, ha a családban egyenes ágon a fentebb sorolt betegségek előfordultak, főképp fiatalabb életkorban (férfiaknál 60, nőknél 65 év alatt), mert ez örökölhető hajlamot jelenthet, és még következetesebb odafigyelést igényel. Fontos a magas vérnyomás és a cukorbetegség jelenléte is a családban, mert az e betegségek által okozott érfalkárosodás vezethet agyvérzéshez, szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez. Az utódokban is megjelenhetnek ezek a betegségek, ha a genetikai hajlam nem megfelelő életmóddal társul. Itt jutunk el a befolyásolható rizikófaktorokhoz. Szokás a szív-ér rendszeri betegségeket civilizációs betegségnek nevezni, mert az életmódunkból fakad - amelyen viszont lehet változtatni. A dohányzás a legkeményebb rizikófaktor, ugyanis érrendszerünket belülről egy endotélnek nevezett „védőhártya” borítja be, ahogyan a teflonbevonat az edényeket. Ha ez megsérül, megszűnik a védettség, beivódik ide a zsír, lerakódik a mész (mint ahogy az étel „odakozmál” a sérült fazékrészhez), kialakulnak az ér- elmeszesedéses plakkok. Ezek- akár a súlyosan pattanásos arcbőr - ki tudnak fakadni, a sérülés helyén azonnal véralva- dék alakul ki, és máris ott van a szívinfarktus vagy az agyi infarktus. Nem a-nikotin vagy a-- kátrány, hanem a füstből a véráramba jutó szén-monoxid a felelős az endotél sérüléséért, e szempontból tehát a füstszűrös vagy a nem füstszűrös cigaretta egyformán veszélyes! Nagyon fontos tehát leszokni a dohányzásról, de még jobb, ha eleve rá sem gyújtunk. A szülők felelőssége, hogy felmérve gyermekeik genetikai rizikóját - de ettől függetlenül is -, próbálják meg lebeszélni a kamaszokat, bakfisokat a dohányzásról, bármilyen nehéz is az. A dohányzással egyenértékű rizikófaktor a vérzsír (elsősorban koleszterin) mennyisége. Nemcsak az összmennyiséget kell vizsgálni, hanem összetevők szerint is, s erre a mai automatizált laborok képesek. Agresszív érfalkárosító az LDL-koleszterin (alacsony denzitású lipoprotein). Ha valakinek nincs más rizikófaktora, az LDL-koleszterin (nem összkoleszterin!) mennyisége akkor jó, ha 3,5 mmol/liter alatt van. Ha valakinek volt már infarktusa vagy más érrendszeri betegsége, neki csak extrém alacsony, 1,8 alatti szint ad védettséget; ez csak gyógyszerrel érhető el. Ha genetikai rizikó merül fel, már a húszas^ életévektől érdemes ötévenként ellenőriztetni az LDL-koleszterin szintjét, s ehhez a laborba a családorvos adhat beutalót. A következő kockázati tényező a 2-es típusú, nem fiatalkorban szerzett cukorbetegség, amely gyakran együtt jelentkezik az elhízással. A normális éhgyomori vércukorszint akár otthoni vércukorszint-mérő- vel is kontrollálható. Ha volt a családban cukorbetegség, s halmozott rizikófaktorok vannak jelen (pl. dohányzás és magas koleszterinszint), érdemes cukorterheléses vizsgálatot is végeztetni. 70 gramm szőlőcukrot tartalmazó oldat elfogyasztása után két órával mérnek vércukAkl nem engedheti meg magának a kondlteremet, az futhat akár a háztömb körül Is rőt, s ha az 11,8 felett van, cukorbetegség áll fenn akkor is, ha az éhgyomori vércukorszint nem utalt erre. Az elhízás a következő rizikófaktor, azonban itt sem csak az abszolút érték, hanem a súlyfelesleg eloszlása is fontos. A „körte” formájú elhízás - széles csípő, nagy fenék, amely inkább a hölgyekre jellemző - kevésbé veszélyes, mint a pocakkal járó, „alma” formájú. Kétféle mérőszám létezik: az egyik a testtömegindex, amikor a mérlegen mért testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével (pl.: 84 kg/(l,76 méter x 1,76 méter) = 27,1). Ha ez 25 és 30 között van, már túlsúlyról beszélünk, 30 felett pedig kóros elhízásról. Ha megmérjük a haskörfogatot is a csípőlapát széle és az alsó borda között félúton, és férfiak esetében 94, nőknél 80 centi feletti értéket kapunk, az már a zsigeri elhízás jele (nem a hasfal zsírosodik el, hanem a zsigerek, azaz a belső szervek környéke a hasüregben). Ez újabb veszély- forrása az érkatasztrófáknak, a testsúlytól függetlenül. A magas vérnyomás a következő kockázati tényező, s ma már ennek megállapításához sem kell orvos, csak egy megbízható, gyógyszertárban vett felkaros vérnyomásmérő. A normál szisztolés - amikor a szív pumpálja a vért - vérnyomás 130 higanymilliméter vagy az alatti, amikor pedig a szív nyugalomban van, s csak a vér érfalakra nehezedő nyomása érvényesül, akkor pedig 85 hgmm vagy az alatti a kedvező érték. A 130-140 közötti felső, 85- 90 közötti alsó érték a „magas normális” vérnyomás. Figyelmeztető jel, ha már fiatalkorban megközelítjük ezen „magas normális” értékeket, mert ez jelezheti, hogy később hajlamunk lesz a magas vérnyomásra. Természetesen a magas normális értéket még gyógyszeresen kezelni nem kell, de életmódunk hozzáigazításával sokat tehetünk, hogy később ne alakuljon ki magas vérnyomás betegség. Megbetegítő hatású, de befolyásolható rizikófaktor a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is. A helyes táplálkozásnak könyvtárnyi irodalma van. Röviden: a „mediterrán” táplálkozás volna helyes, sok zöldséggel, gyümölccsel s olyan szénhidrátok fogyasztásával, amelyeknek a lebontása, a szervezet számára nehezebben, lassabban megy, például rostos ételek, babfélék, hüvelyesek. Kenyérből pedig válasszuk a teljes kiőrlésű gabonából készültet. A túl sok só a vérnyomást emeli, kerüljük a sós ételeket (ropi, chips, sózott földimogyoró stb.), és tudatosan csökkentsük ételeink sótartalmát. Érdekes még, hogy az alkoholt nem fogyasztók között gyakoribb e betegségek előfordulása, míg férfiaknál napi legfeljebb két, nőknél legfeljebb egy deci száraz vörösbornak bizonyított a védőhatása (nem helyettesíthető pálinkával, sörrel!). Az intenzív testmozgás, amikor a pulzusunk tartósan 120- 130 felett van percenként, érvédő hatású: javul a véráramlás, csökken a koleszterin, fokozott a kalóriafelhasználás, csökken a testsúly. Korábban heti háromszor húsz percet, ma már legalább ötször harminc percet javasolnak a „szívdokik”. Ma már a családi háttér felderítésével, a haskörfogat, a vérnyomás, a vércukorszint mérésével, a testtömegindex számításával akár otthon is „szűrhetjük” magunkat. Kettő vagy ennél több rizikófaktor felfedése esetén forduljunk családorvosunkhoz. Szakrendelőben elvégeztethető a nyaki artériák ultrahangos vizsgálata is, amelyet a háziorvos megszervezhet számunkra. Ez kimutatja az érelmeszesedés jelenlétét az agyat ellátó ereknél, de ez már orvosi segítséget is igényel, a betegséget megelőző gyógyszerek megállapítása miatt. Kedvezőtlen szűrési eredményeknél pedig muszáj változtatni életmódunkon, megfogadván az orvos tanácsait. (Előző cikkünkben pontatlanok voltak az évszámok: az intézet 1957-ben jött létre, és 1976 óta működik jelenlegi épületében.) Krivánszky Árpád
