Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2011-01-07 / 1. szám
Ferencváros 2011. január 7. KÖZÉLET 3 Helyi érdekű bilincsek Keményebb fellépés a szabálytalanul parkolókkal szemben Szilveszteri testületi ülés A parkolás és az idegenforgalmi adó volt a téma Az új szabályok a kerületi közterületek rendjét szolgálják (folytatás az 1. oldalról) Ezzel elsősorban a helyiek érdekeit szolgáljuk, hiszen aki jogsértést követ el - szabálytalanul parkol, vagy nem fizet -, az lényegében az itt élőknek okoz kárt, tőlük veszi el a helyet. Míg egy büntetést adott esetben bevág a kesztyűtartóba, és másnap ugyanúgy legyint egyet, addig ha kap egy kerékbilincset, legközelebb kétszer is meggondolja, hogy mennyire hágja át a szabályokat - fogalmazott. Mint azt egyéb forrásból megtudtuk, a bilincselés gazdasági szempontból sem elhanyagolható: az V. kerületnek például évente csaknem 400 milliós bevétele származik belőle. Mindazonáltal persze továbbra is képtelen helyzetet teremt, hogy adott esetben az út egyik oldalán ugyanazért a szabálysértésért jár a bilincs, míg a másikon csak a „mikuláscsomag”, de ahhoz, hogy végre Budapest egész területén egységes parkolási szisztéma működjön, a fővárosnak kell határozottabban fellépnie. Addig is, Ferencvárosban rövid időn belül rend lehet a közterületeken. Benke Hunor Vízkereszt A karácsonyi ünnepek vége Öröklésjogi alapok Az öröklés témája előbb-utóbb mindenkit érint. A magyar öröklésjogban az öröklés rendjét vagy a törvény szerinti öröklési sorrend, vagy az elhunyt végakarata határozza meg. Fontos tudni, hogy ezek közül az utóbbinak van elsőbbsége, azaz elsősorban az örökhagyó akarata az irányadó. Ez azt jelenti, hogy ha az örökhagyó végintézkedett, akkor a végakarata határozza meg az öröklés mikéntjét. Ha azonban nem került sor végintézkedésre, vagy a végintézkedés nem fedi le a teljes örökséget, akkor kap szerepet a törvényes öröklési rend. Tehát ha az örökhagyó végintézkedett az ingatlantulajdonáról, de egyéb vagyontárgyairól nem, akkor az ingadan tekintetében a végintézkedése lesz az irányadó, míg többi vagyontárgyának tekintetében a törvényes öröklés szabályai. A végintézkedés tipikus esete a végrendelet, de végintézkedésnek minősül az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás is. Ha a végrendelkezés megtételére közjegyző vagy bíróság előtt kerül sor, akkor az közvégrendeletnek minősül. Ezzel teljesen egyenértékű az írásbeli magánvégrendelet. Azonban a korlátoVízkereszt a december 26-án kezdődő tizenkét napos karácsonyi ünnep utolsó napja, a farsang kezdete, és ezen a napon szokás leszedni a díszeket a karácsonyfáról is. Régen a levelüket gyorsan elhullató lucfenyőket állíthattuk csak fel karácsonykor, bizony ideje is volt már ilyenkor a bontásnak. Ma már azonban sokszor sajnáljuk a szép, strapabíró és főleg nagyon drágán vásárolt fáinkat ilyen hamar ki- ebrudalni, és néha bizony még februárban-márciusban is találkozunk a járda szélére fektetett karácsonyfákkal. Meg kell még említeni a görög epifánia szót is, amelynek jelentése: megjelenés. Ez a napkeleti bölcsek látogatásának a nyugati egyházakban ünnepelt napjára utal. Vízkeresztkor Jézus megke- resztelésének emlékére a templomokban vizet szentelnek, némely helyeken a papok fakereszteket zottan cselekvőképes személyek csak közvégrendeletet tehetnek, ugyanez igaz általában a vak, az írástudatlan, illetve az olvasásra vagy aláírásra képtelen állapotban lévő személyekre is. Kivételes esetben azonban szóbeli végrendelettel is lehet rendezni az öröklést. írásbeli magánvégrendelet tipikus esete, amikor a végrendelkező elejétől a végéig kézzel írja meg a végrendeletet. Ilyenkor nincs szükség tanúkra. Ha a végrendeletet más személy írja le, vagy géppel készítik el, akkor - egy esetet kivéve - szükség van két tanú aláírására is. Az ügyvéd által készített végrendelet is írásbeli magánvégrendeletnek minősül, ezért ehhez is szükség van a két tanú aláírására. Az írásbeli magánvégrendeletnél nagyon fontos, hogy szerepeljen rajta keltének helye és ideje, továbbá a végrendelkező aláírása. Ha a végrendelet több lapból áll, akkor minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a végrendelkezőnek és az esetleges tanúknak minden lapot alá kell írnia. A végrendelet témájával részletesebben majd a jövőben foglalkozunk. Mint már a bevezetőből kiderült, az öröklés rendjét elsősordobálnak a vízre, a hívek pedig beugranak érte. Egyes népi hagyományok szerint üyenkor az állatokat szenteltvízzel itatták meg, hogy elkerüljék a betegségeket. Van, ahol az emberek magukra és a ház földjére is szenteltvizet locsolnak a rontás ellen, és hogy áldás legyen a házon, a A 16. században alakult ki az a I szokás, hogy a napkeleti bölcsek .'S nevének kezdőbetűjét - G + M + | B - is felvésték a vízzel megszen- < telt házak falára. Nyugat-Európában az egyik legismertebb vízkereszt- és há- romkirályünnepet Olaszországban tartják, ez a Befana. Befana, az öreg ,jóboszorkány” január 5-ről 6-ra virradó éjjel érkezik ide, és édességeket dug a gyerekek harisnyájába. A római Piazza Navonán ilyenkor nagy kirakodóvásárt rendeznek. A karácsonyi vásárok egyébként január 5-én és 6-án érnek véget Olaszországban. (F. Zs.) ban a végintézkedés határozza meg. Ennek ellenére az esetek jelentős többségében nem készül végrendelet, így a törvényes öröklés szabályai lesznek irányadók. A törvényes öröklés a hozzátartozói kapcsolatot veszi alapul. E szerint elsősorban az örökhagyó legközelebbi vér szerinti, illetve örökbe fogadott leszármazói örökölnek. A legközelebbi leszármazók a gyermekek, őket követik az unokák. Ha az örökhagyónak gyermekei és unokái is vannak, akkor - mint legközelebbi leszármazó - a gyermekek örökölnek utána. A leszármazó (k) öröklése mellett merülhet fel a házastárs özvegyi joga, amely egy speciális haszonélvezeti jog. Ha az elhunyt személynek nincs leszár- mazója, akkor házastársa örököl. Leszármazó és házastárs hiányában pedig az elhunyt szülei örökölnek. A törvényes öröklés további sorrendjével és részletesebb szabályaival később foglalkozunk majd. A jogi rovattal kapcsolatos észrevételeiket, témafelveté- s seiket, kérjük, küldjék a szer- I kesztőség postai címére vagy a .'S ferencvarosujsag@ferencvarosi- 8 muvkp.hu e-mail címre. < Dr. Finta Gábor Az elmúlt év utolsó napján tartotta évzáró ülését Ferencváros kép- viselő-testülete. Döntés született a helyi idegenforgalmi adé bevezetéséről és a kerületi parkolási kft. tőkeemeléséről. Az idegenforgalmi adót egy 1990-ben született - a helyi adókról szóló - törvény alapján 1995-ben rendelettel vezette be a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése, Budapest egész területén. A kerületek a forrás- megosztás alapján részesültek ebből a bevételből. Az elmúlt évben az Ország- gyűlés egy másik törvénnyel módosította az 1990-es törvényt, így jelenleg a Fővárosi Közgyűlés csak akkor szedheti be az idegenfogalmi adót, ha ehhez az adott kerület képvi- selő-testülete hozzájárul, azaz átengedi a beszedés jogát. Ellenkező esetben 2011. január 1-jétől a kerületi önkormányzat jogosult az idegenforgalmi adót bevezetni, és az ebből származó bevételek kizárólag a kerületet illetik meg. A törvény szerint a kerületi önkormányzat által bevezethető helyi adókat (építményadó, magányszemélyek vagy vállalkozók kommunális adója, telekadó, idegenforgalmi adó) a kerület helyett a Fővárosi Önkormányzat csak akkor vezetheti be rendelettel, ha ahhoz az érintett kerület képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja minden adóévben. Ferencváros önkormányzata az építményadó, a telekadó és az idegenforgalmi adó tekintetében érintett, így a testületnek ezek tekintetében kellett nyüatkoznia. Ennek értelmében a kerület kép- viselő-testülete december 31-én úgy döntött, az építmény- és telekadót saját hatáskörében kezeli, és nem egyezett bele abba, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezesse be azt rendelettel. Ugyanezen az ülésen tárgyalták az idegenforgalmi adóról szóló rendeletet, amelyet a testület meg is alkotott. A rendelet értelmében minden olyan magánszemélyt idegen- forgalmi adókötelezettség terhel, aki nem állandó lakosként a ferencvárosi önkormányzat illetékességi területén, kereskedelmi vagy fizető-vendéglátó szálláshelyen legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó mértéke vendégéjszakánként 300 Ft, amelyet a szolgáltatás ellenértékével együtt kell beszedni, és erről nyilvántartást, valamint adóbevallást kell készíteni. Január 1-jétől a kerületi kezelésű utakon a parkoltatást a ferencvárosi önkormányzat tulajdonában lévő Ferencvárosi Parkolási Kft. végzi. Korábban ez a feladat a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft. hatáskörébe tartozott, a kihelyezett parkolójegy-automaták is az ő tulajdonában voltak. A képviselő-testület és a BÖP Kft. taggyűlésének december 15-i döntése értelmében a cég az automatákat az önkormányzat haszonbér-követelése ellenében a ferencvárosi ön- kormányzat tulajdonába adta. A december 31-i testületi döntés értelmében a készülékek a Ferencvárosi Parkolási Kft. tulajdonába kerültek, hogy ezeket a kft. 2011. január 1-től jogszerűen üzemeltethesse, és a parkoltatás feladatát elláthassa. Steiner Gábor A december 31-i testületi ülésen az idegenforgalmi adó bevezetéséről is döntöttek író diákok A képesség mindenkiben megvan Abody Rita írósulija 2009 februárjában indult, és a tapasztalatok szerint a kiskamasz, aki egyszer ráérzett a kreatív írás ízére, nem gyorsan múló szórakozásnak tekinti azt. A Pennát létrehozó írónő tanítványai között akad, aki már regényének kiadásához is közel került. „Oly módon szeretnénk egyszerre élvezetes és kifejező, önkifejező és szuggesztív szövegeket létrehozni a gyerekekkel, hogy ne tanításnak, hanem élvezetes játéknak, saját személyes világuk és életterük kiterjesztésének éljék meg a produktumok létrehozását” - mondta Abody Rita a Penna írósuli közel két évvel ezelőtti születésekor. A 10-15 éves felső tagozatos és kisgimna- zista gyerekeknek szánt irodalmi műhely a kezdetek óta bizonyította életképességét, hiszen azok, akik megpróbálkoztak az írással, többnyire állandó tagjai maradtak a közel húszfős csoportnak. Lelkesedésükre jellemző, hogy a felolvasóestekre, amelyeknek többek között a Ferencvárosi Művelődési Központ is rendszeresen otthont ad, vidékről is szívesen felutaznak a gyerekek, csakúgy, mint a nem hagyományos értelemben vett „tanítási órákra”. Abody Rita harmincéves íróiszerkesztői tapasztalatát kamatoztatja, amikor a gyerekeknek kreatív írást tanít. „Magyarországon - több más országgal ellentétben, ahol a kreatív írás a tanrendben is szerepel - nincs az iskolákban hasonló tantárgy - mondja -, az irodalmat csak történetileg tanulják a diákok, akikben pedig általában megvan az írás képessége, csak épp ki kell belőlük hozni.” Ez pedig olyan jól sikerült, hogy több helyen is rendszeresen tartanak a közönség részéről érdeklődéssel kísért felolvasóesteket, és az írópalánták között akad olyan is, akinek számára elérhető közelségbe került, hogy a közeljövőben kiadják egy regényét. Az írósuli volt már vendég a Kossuth rádióban és a Nők Lapjában is, amely az induláshoz és az elért sikerekhez is nagymértékben hozzájárult. A munka két fő pillérre épül. A gyerekek közösen is alkotnak, de házi feladatként saját írásokat is készítenek, amelyeket a foglalkozásokon elemeznek. Ahogy az írónő elmondta, igen élénken reagálnak egymás műveire, és a pozitív kritikák segítségével tökéletesítik azután saját írásaikat. Ä foglalkozások szabadok, nem iskolai elvárásokat támasztanak, inkább arra törekszenek, hogy a gyerekek saját gondolataikat, érzéseiket mondják ki, és ezeket képesek legyenek artikulált formába önteni. így mindenki magát adhatja, ami nagyon megkönnyíti az egyéni és a közös munkát, a folyamatos fejlődést is, ami szinte foglalkozásonként is jól érzékelhető. Természetesen nem születik mindenki írózseninek, de egy bizonyos pontig mindenki eljuthat, ami elegendő lehet egy mű kiadásához is, pedig a gyerekek háttere, az a környezet, amelyben nevelkednek, időnként nagyon is eltérő. Steiner Gábor Az írósuli két éve működik, lehetőséget teremtve a gyerekeknek az alkotásra A karácsonyi ünnepkört lezáró vízkeresztről vagy háromkirályok ünnepéről általában január 6-án emlékezik meg a keresztény egyház, de sok helyen az ezt követő vasárnapon - idén tehát 9-én -ünnepük. A nyugati egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, akiket a hagyomány szerint a Gáspár; Menyhért és Boldizsár névvel illetnek. Ezek a nevek nem szerepelnek a Bibliában, s annak sincsen nyoma, hogy királyok látogatták volna meg Bedehemben az újszülött Jézust. Az viszont biztos, hogy mindhármuknak január 6-án van a névnapja, bár a kezemben lévő hivatalos naptár csak a Boldizsár nevet tünteti fel ezen a napon. A vízkereszt elnevezés a keleti egyháztól származik, ahol ezen a napon Jézusnak Keresztelő Szent János általi, a Jordán folyóban történt megkeresztelését ünnepük. A régi Julianus-naptár szerint az ünnep január 19-re esik. HÁZI JOGTÁR
