Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-05-14 / 8. szám
4 KULTÚRA Ferencváros 2010. május 14. MOZISAROK Exferj újratöltve Pedig akár jó is kisülhetett volna a sztoriból, noha a történet alappillérét képező elemek Martin Brest rendező (immár klasszikus) Éjszakai rohanás című vígjátékára hajaznak, de mint tudjuk, nincs új a nap alatt. Ez viszont totál leégés lett. Némi dramaturgiai naptejként funkcionáló színészvezetés, illetve egy korrekt forgatókönyv nem ártott volna. így maradtak az improvizációk, már ameny- nyiben azokat látunk két órán keresztül. Mert ha nem, és mindez ebben a formában tudatos rendezői koncepcióra épült, akkor még nagyobb a baj. Alapjában véve ha egy gyengécske forgatókönyv feljavítása érdekében a stáb sokat improvizál, akkor gond talán még azokkal a megoldásokkal sincs, hiszen gyakran születnek nézhető filmkomédiák ilyen formában is. Azonban amikor ripacskodásba fordulnak a karakterformálások, akkor más a helyzet. Az adott produktum ekkor már nem attól és úgy válik nevetségessé, amitől és ahogy kellene. Ebben a konfigurációban is szórakoztató persze, amennyiben a kínos szituációkban még kínosabban bénázó színészek alakítását szórakoztatónak találjuk. A legszomorúbb az egészben, hogy látszólag minden adott volt egy viszonylag működőképes, bár kissé sablonos és közhelyes vígjátékhoz. Andy Tennant rendező neve pedig ha nem is garanciaként, de csalogatóként csenghetett a vidám filmek kedvelőinek. Tennant anno A randiguruval bizonyította be, hogy van érzéke a frappáns, fordulatos komédiákhoz. Igaz, ott a forgatókönyv is nagyon erős volt, a szereplőgárdáról már nem is beszélve, akik közül Will Smith és Kevin James vitte a prímet. A randiguru elsöprő sikere után a kissé haloványabb, de viszonylag jól sikerült A bolondok aranya következett, amelyben Matthew McConaughey és Kate Hudson párosa jó választásnak bizonyult. Jelen esetben a két főszereplőről ez nem mondató el. Gerard Butler izomagyként jól funkcionál akciófilmekben, azonban A csúf igazság című nyögvenyelős, 100 perces „romantikus filmvígjátékok közhelygyűjteményével”, illetve a jelen produkcióval egyértelművé tette, hogy komikusi vénája inkább csak hajszálér. A női főszereplő a Jóbarátokból ismert és a sok-sok folytatást megért sorozat gigantikus sikerének köszönhetően világhírűvé vált Jennifer Aniston, aki mozifilmekben is próbál komikaként bizonyítani, több-kevesebb sikerrel. Most a kevesebb, pontosabban a nagyon kevés a helyes definíció. Adott egy fejvadászként dolgozó keménylegény (Butler idétlenkedik a felskicceit figura szerepében), aki jó pénzért kerít kézre ilyen-olyan alakokat. Egy szép napon igazán kedvére való megbízást kap, egykori nejét kell megtalálnia. A szökésben lévő oknyomozó újságíró asszonyka (Aniston alulmúlja önmagát) egy nagyon gonosz bűnöző lebuktatásán ügyködik, amikor volt félje elkapja. A sztori innentől kezdve kiszámítható és érdektelen. A civakodó, egymást zrikáló, cikiző, piszkáló páros elpufogtatja a létező összes hímsoviniszta és feminista közhelyet, a félig- meddig megírt krimiszál nagyjából kibomlik, majd eltűnik, és jöhet a hepiend. Az Exférj újratöltve tipikus példája a precíz színészegyeztetés szerencsés fordulatának farvizében silány alapanyagból gyorsan összedobott fércműveknek. Ugyanakkor tanulságos és elgondolkodtató is a film, pontosabban az Amerikában eddig elért több mint hatvanmillió dolláros bevétel és a hazai sikerszéria, amelyet a meglepően magas, immár százhúszezres nézőszám jelent. Úgy tűnik, a színvonal minden gond nélkül feláldozható néhány ismert színész és a romantikus-akció-komédia mű- fajkotyvalék profitorientált oltárán. „Megríkatni és megijeszteni a legkönnyebb, megnevettetni a legnehezebb a nézőtéren ülőket” - tartja egy mondás. Tennantnak mindhárom sikerül. Siralmas és rémisztő az a kínlódás, ahogy a film próbál mulatságossá válni, és pont ettől válik nevetségessé. Cs. D PÉCS 2010INF0P0NT Februártól új szolgáltatással bővült a Ferencvárosi Művelődési Központ tevékenysége. A Haller utcai épület földszinti aulájában várjuk mindazokat, akik tájékozódni és válogatni szeretnének a Pécs Európa Kulturális Fővárosa programajánlataiból. PÉCS 2010 INF0P0NT néven működő szolgáltatásunk hétköznapokon mindennap 14.00 és 19.00 óra között tart nyitva, kedd kivételével, amikor is későbbi nyitva tartással, 15.00 és 21.00 óra között várjuk érdeklődő vendégeinket. A programokról nemcsak érdeklődni lehet, de megrendelhetik, és elővételben megkérjük és megigényeljük jegyeiket is. Várjuk szíves érdeklődésüket és megkeresésüket. Zubornyák Zoltán igazgató Ne hazudj! Rakovszky Zsuzsa: A nyolcadik - a Nemzeti Színház Felolvasószínházában Mindannyiunk sorsában drámák rejlenek (képünk illusztáció) A tízparancsolatra kiírt drámapályázatra nyolc kortárs író készítette el pályaművét. A darabok bemutatására a Nemzetiben felolvasó-színházi sorozatot indítottak, eddig Garaczi László és Háy János műveit mutatták be. Legutóbb a friss Kossuth-dí- jas Rakovszky Zsuzsa költő, író első színpadi művét, a nyolcadik parancsolatra írt darabját olvasták fel a Gobbi Hilda Stúdiószínpadon. Az előadást Marton László rendezte. Ez az előadás csak annyiban volt felolvasó-színházi, amennyiben a színészek a kezükben tartották a szövegüket, de némelyikük alig nézett bele, fejből mondta a szerepét. A színpadon valóságos játék folyt, s olybá tűnt, mintha az utolsó próbák egyikét látnánk, díszlettel, fénnyel, zenével. Lehet, hogy hamarosan igazi bemutató is lesz? Rakovszky darabja olyan emberekről - nőkről - szól, akik nem elégszenek meg azzal, hogy életük a napi praktikus teendők elvégzésére, az anyagi javak megszerzésére és elköltésére korlátozódjon. Keresnek valamit, ami életüket gazdagabbá, tartalmasabbá, értelmesebbé teheti. Divatos elméletek és ezeken alapuló gyakorlati foglalkozások, tanfolyamok, terápiák, workshopok kínálják a lehetőségeket, van táncterápia és pszichodráma, önismereti cso- portterápia és csendterápia, van dobolókör és szakrális körtánc, meditáció és talpmasszázs, szóval ezerféle lehetőség, amelyek azt az illúziót adhatják a benne részt vevőknek, hogy segítségével megtalálhatják az élet értelmét. Egy üyen szeánszra gyűlnek ösz- sze a lerobbant vidéki kastélyban a darab hősei is, az eletertelme. hu honlap olvasói-fórumozói. A foglalkozás vezetője és a kastély gondnoka, Ágnes harmincas évei végén járó nő, aki elhagyta férjét, kényelmes otthonát (Ibsen Nórájára gondolhatunk eközben). Elege lett abból, hogy életének irányát a félje jelölje ki, döntéseit a férj hozza meg, ítéleteit, véleményét a férj ítéletei és véleménye határozza meg. 'Vhgyis a maga életét próbálja megkeresni, a maga útját bejárni, és megszülni még, talán az utolsó pillanatban egy gyereket. A férj - önzésből, sértett hiúságból - utána megy, s egy brutális hazugsággal próbálja rávenni a nőt a visszatérésre. Minden úgy lesz, ahogy eddig volt, ezzel biztatja és csábítja a nőt. Vagyis semmit nem ért. Hogy Ágnesnek épp ebből lett elege. Az élet illúziójából a valóságos élet helyett. Amelyből talán újabb illúziókba menekül, de ez legalább a saját döntése, a saját élete lenne. A szerző Ágnes mellett, akinek kissé vázlatos alakját Söptei Andrea is csak halvány színekkel fesd, jellegzetes „önmegvalósító” női figurákat vonultat fel, s ábrázolja őket a tőle ismert finom iróniával és megértő rokonszenv- vel. A vendég Ónodi Eszter Évája negyvenévesen is lelkes és rajongó, Udvaros Dorottya öntelt és hiú kékharisnya, apró és pontosan kifejező gesztusokkal hárítja, valójában elégedetten nyugtázza a rajongást. Molnár Piroskának szomorúságában, egyszerűségében is méltósága van, ő már megtette a magáét: húsz évig ápolta magatehetetlen anyját. Most keresne valami újabb értelmét az életének. Kulka János maga a tőrőlmetszett, mindent kiszámító, mindent megoldó, racionálisan működő férj. A lelki gubancokkal nem sokat vacakol, nem bogozgatja a csomókat, egyszerűen kettévágja őket. Nála minden a gyors és észszerű megoldás irányába halad, akár hazugság árán is. Rakovszky Zsuzsa első színdarabja ígéretes teljesítmény. Az ígéretek beváltásához bármelyik másik szereplőjét is előveheti, mindnyájuk sorsában további drámák rejlenek. Várjuk a folytatást. Ferencz Zsuzsa A különleges technikával készült plasztikák többféle anyagúak Olajkútmutánsok Fekete László porcelánszobrairól A Museion Galéria a kerámiának, ennek az agyagban-tűzben fogant művészetnek az egyik fontos kiállítóhelye, ahol most Fekete László keramikusnak, számos hazai és nemzetközi díj nyertesének, kitüntető címek birtokosának a kiállítása látható. Már hozzászokhattunk volna, hogy a mai művészet különös anyagokat is használ, vagy különös módon közelít a hagyományos anyagokhoz. Ez úgy különös és furcsa kiállítás, hogy bár az agyag vagy a kaolin a kiállított tárgyak anyaga, a felhasználás módja, az, ami készült belőle, messze túlmutat minden olyan magyarázaton, amely az anyag felől közelíthet. A különleges technikával készült plasztikák többféle anyagúak. Ezek „ötvözetéből”, keverékéből jön létre a mű - a művész által kikísérletezett sajátos módszerrel -, amely valószínűleg egy alacsonyabb olvadáspontú porcelán lehet. Az a fölényesen nagy szakmai tudás, amelyet Fekete László birtokol, amilyen mértékben ismeri az általa használt technológiát, olyan nagy szabadságot ad neki, hogy már csak az önkifejezés témájának a megfogalmazásán kell gondolkodnia. Itt már az anyag másodlagossá válik a gondolat mögött, bár a kifejezés artisztikumához nagyban hozzájárul. Igazi saját világépítés ez, és egy abszurd, komor világ alakul ki a művész munkálkodása során, amelyben azért megcsillannak apró gyémántszeprekként a hagyományok, a különböző kultúrák mágikus elemei vagy egyszerűen a formák szépsége. Minden tragikumuk ellenére ezekben a plasztikákban mély iróniával, sőt időnként humorral közelít felvetett gondolataihoz az alkotó. Mintha egy elpusztult világ romjai közt járkálnánk, és ennek töredékeit akarná kétségbeesett igyekezettel újra összerakni. Az ember önmaga által elpusztított világa régen témája a művészetnek és az emberi gondolkodásnak. Ez is egy erről szóló olvasat. A különböző porcelántöredékek belesimulnak, részeivé válnak a kompozíciónak, monumentális, mégis, ha nem nézem a részleteket, rendkívül esztétikus szörnyetegekké válnak ezek az óriás idolok, amelyeket akár az apokalipszis utáni új vallás hívei is emelhettek volna maguknak. A szó varázsa kevésnek bizonyul | a dolgok láttatásához, de talán i Cl) a szellemes címek segítenek: 01- ,o tár és olajkút mutánsa gyertya és 8j kőolajtartókkal és bérbe adha- < tó felülettel. Olajnyaló művész. Vesztesek trófeája. Késő barokk házilagos olajlepárló kőolaj mezei nyúlás díszítéssel és hirdetési felülettel... és így tovább, irónia minden mennyiségben. De a terem különböző pontjait, még a WC-t is ellepő „svábrepülőgépek” (ezek kicsi porcelánrepülő figurák) között megtaláljuk az érzékeny, sérülékeny férfit (Ének az üres szobában), Az álomtestű lányt, az anya emlékét fájó nosztalgiával felidéző gyermeket (törött pohár a vitrinbe zárva) és a formákkal kísérletező művészt (világos és a sötét lámpaegyüttes) egyaránt, így vállalja eklektikusán, így teljes Fekete László művészete. Knox Europoetica fesztivál Április első seregszemléje a Ráday utcában A hagyományos ferencvárosi fesztiválok sorában az Europoetica az első, amely a Ráday utcában kerül megrendezésre minden év áprilisában. Számos izgalmas program várta idén is az irodalomkedvelőket, s ismét volt magyarországi ősbemutató. A nyolcadszorra megrendezett fesztivál eseménydús programja április 26-30. között kötötte le a literatúra kedvelőinek figyelmét. A Ráday Könyvesházban és a Képesházban Orbán György idén is különleges találkozókat szervezett más, főként a környező országok irodalmi folyóirataival, kiadóival s nem utolsósorban írókkal, költőkkel. Vendég volt az újvidéki Híd folyóirat, amely programhoz két fiatal újvidéki költő bemutatkozó estje is társult, s ismerkedni lehetett a moszkvai Esterházy Péter jelent meg. Ennek a folyóiratnak a román mellett magyar és német nyelvű oldalai is vannak. A belbecs mellett fontos a külcsín is; az egyik esten az érdeklődők számára a tipográfia műhelytitkai is feltárultak. Pénteken, 30-án este a Bakáts téri Szent Ferenc- templom igézőén szép belső terében magyarországi ősbemutatóra került sor: a Belgrádi Zeneakadémia vegyes kara és muzsikusai a Radnóti Miklós Razglednicáiból készített kantátát mutatták be Biljana Radovanovic vezényletével. Zenéjét Milica Paranosic szerezte, nagy költőnk veretes sorait pedig Danilo Kis fordította szerb nyelvre. Mielőtt felcsendült a kantáta, Orbán György bevezetője után méltatta a mű jelentőségét a szerb nagykövet, s A kolozsvári Korunk és Echinox folyóiratok közös estje Stella-art Művészeti Alapítvány tevékenységével is. A Kolozsvárott működő magyar Korunk és a román Echinox irodalmi-kulturális folyóirat szerkesztőgárdája együttesen mutatkozott be, szép példájaként a különböző nyelvű kultúrák nem csupán egymás mellett élésének, hanem együttműködésének is. A két szerkesztőség információkat cserél az irodalmi élet aktuális történéseiről, a már befutott vagy éppen most bemutatkozó írók, költők műveit pedig lefordítják, egymás nyelvére. Az Echinoxban legutóbb üdvözölte a közönséget Bácskai János alpolgármester is. Fodor Tamás felolvasott egy Danilo Kis-novellát, majd Takács Zsuzsa mondta el költői beszédét. Az Europoetica fesztivál méltó befejezése volt a kantáta, amely a tavalyi Radnóti-em- lékév alkalmából íródott, s a szerbiai Borban adták elő, ahová munkaszolgálatosként vezényelték a költőt. Noteszlapokra írt verseit szétosztotta társai között, egy részüket pedig a kabátja zsebében találták meg az Abda melletti tömegsír feltárásakor. Krivánszky Árpád
