Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-09-03 / 16. szám
4 KULTÚRA Ferencváros 2010. szeptember 3. MOZISAROK Salt ügynök Brad Pitt oldalbordája jó színésznő. Új filmjében is igazolja ezt a megállapítást. Igaz, kimagasló színészi teljesítménye a Salt ügynök silány forgatókönyve és a szebb napokat látott és lényegesen jobb filmeket is rendezett Phillip Noyce munkájának tükrében nem meglepő. Phillip Noyce a viszonylag megbízható iparosok közé tartozik. Hollywoodi belépője a szülőhazájában, Ausztráliában forgatott Halálos nyugalom című, mára már feledésbe merült, jól sikerült kamaradráma- thriller-kohézió volt. Noyce legemlékezetesebb és legjobban sikerült rendezései a Harrison Ford főszereplésével készült Jack Ryan-széria két darabja, a Férfias játékok és a Végveszélyben. (Igaz, az alapanyagként szolgáló Tom Clancy-regények is kiválóak voltak.) Az Elemi ösztön sikerét meglovagolni igyekvő Sliver, Sharon Stone kimódolt meztelenkedése ellenére, rossz volt, a film kapcsán egyedül Zsigmond Vilmos operatőri megoldásai értékelhetők. Az angyal szintén teljes kudarc, Val Kilmer a létező legrosszabb választásnak bizonyult a címszerepre. A csontember Denzel Washingtonnal szintén vakvágányra futott a sorozatgyilkos-krimik kategóriában. Noyce ezután a dráma műfajára váltott, és jól döntött. A harmincas években játszódó Hosszú az út hazáig szívszorító film az ausztrál őslakosok megpróbáltatásairól, majd pedig A csendes amerikai című Graham Greene-regényből született bravúros filmadaptáció, a Tűzveszély megrendítő látleletként sokkolt a dél-afrikai apartheid anomáliáiról. Most Noyce az akcióthriller kategóriában tört babérokra, de mellényúlt. Nincs szó fiaskóról, mert a film 110 millió dolláros költségvetése már az USA-ban megtérült, tehát anyagi szempontból bőséges haszon prognosztizálható. Az alapvető probléma, hogy a Salt ügynökben egyetlen eredeti ötlet vagy gondolat sincs. Mindent láttunk már máshol, esetleg kicsit máshogy. A vétkes Kurt Wimmer, aki az utóbbi egy évtizedben ontja magából a középszerű thriller-forgatókönyveket, amelyekből jó színészekkel felturbózott tucatáruk születnek. Az aktuális sztori középpontjában egy Cl A-specialista, Evelyn Salt (Angelina Jolié) áll, aki gyanúba keveredik egy orosz kém-dezertőr kihallgatása során. A férfi azt állítja, hogy Evelyn Salt egy merényletre készülő orosz „alvóügynök”. A hazugságvizsgáló készülék nem jelez, Salt ezért menekülésre fogja a dolgot. (Az orosz dezertőr szerepében a legendás lengyel színész, Daniel Olbrychski igazi meglepetés. Valószínűleg jókora dollárköteg takarta a forgatókönyvet, amikor aláírta a szerződést.) Salt vesszőfutása bővelkedik látványosabbnál látványosabb akciójelene- tekbeíij »amelyek többsége a Bourne-filmek stílusában fogant. A kaszkadőrök előtt le a kalappal. Salt persze mindent túlél, zuhanásokat, ütközéseket, senki és semmi nem állhat az útjába, aki megpróbálja, az törött csontokkal tér magához a balesetin, mert az igazság és a valódi merénylő személyének kiderítése, de főleg a merénylet megakadályozása és saját ártatlanságának bebizonyítása a legfontosabb számára. A sztoriba beágyazott nagy fordulat (merthogy van) szintén nem hat az újdonság varázsával. A mandzsúriai jelöltben már láttunk ilyet, Wimmer persze biztos nem, és csak véletlen egybeesésről van szó. Végső soron aki egy feszes akciójelenetekkel zsúfolt mozira vágyik, a nagyon dögös Angelina Jolie-val a főszerepben, ne hagyja ki a filmet. Akik pedig szeretnek azon tűnődni, hogy az éppen pergő jelenethez nagyon hasonló vajon melyik filmből lehet ismerős, nos, ők szintén nem fognak unatkozni. Cs. D. PÉCS 2010INF0P0NT Új szolgáltatással bővült a Ferencvárosi Művelődési Központ tevékenysége. A Haller utcai épület földszinti aulájában várjuk mindazokat, akik tájékozódni és válogatni szeretnének a Pécs Európa Kulturális Fővárosa programajánlataiból. PÉCS 2010 INF0P0NT néven működő szolgáltatásunk hétköznapokon mindennap 14.00 és 19.00 óra között tart nyitva, kedd kivételével, amikor is későbbi nyitva tartással, 15.00 és 21.00 óra között várjuk érdeklődő vendégeinket. A programokról nemcsak érdeklődni lehet, de megrendelhetik, és elővételben megkérjük és megigényeljük jegyeiket is. Várjuk szíves érdeklődésüket és megkeresésüket. Zubornyák Zoltán igazgató Mesélő házak - Kosárka sétány 6. Dabóczy Mihály szobrászművész Múzeumban, valamint az 1980- ban, halálának évében a Fényes Adolf-teremben rendezett kiállításai emlékezetesek. A számos szobor, plasztika és érem között sokfélét találunk. A Sárospataki Kollégium számára bronzreliefeket mintáz (1941). Marosvásárhelyre egész alakos kőszobrot farag, gödemesterházi trachitból formázza meg Körösi Csorna Sándor alakját. Miskolcra, a Gábor Áron-szakközépiskolába készített mellszobrának anyagát az iskola diákjainak fémgyűjtése biztosította. De alkotott a debreceni Csokonai Színház homlokzatára egész alakos mészkő épületdísz szobrot (1960), fekvő nőt Csongrádra (1963), ülő nőt Salgótarjánba (1967), tanuló párt a lengyeli kastély parkjába. Az épülő szocialista város, Kazincbarcika szocreál házainak, műkő balkondíszeinek jó részét is ő készítette, de nevéhez fűződik az autóbusz-pályaudvar „absztrakt” perondísze is. Az utókor számára legjelentősebb alkotásává mégis az 1935-ben megmintázott Bámészkodó fiú című munkája lett. Ez a szobor először csak patinázott gipszből készült, amelyet 43 év után végre (de még a művész életében) bronzba öntöttek. Budapesten, a József Attila-lakótelep Toronyház utcai parkjában állították fel. Számomra ebben a plasztikában sikerült túllépnie a hagyományos görög szépségeszményen. Knox A valaha volt Mária Valéria-telep helyén épült József Attila-lakótelepen, a Kosárka sétány 6.-ban élt az erdélyi származású Dabóczy Mihály. A ház története nem túl izgalmas, ám híres lakója miatt feltétlenül érdemes arra, hogy megemlékezésünk részévé váljon. Dabóczy Mihály már jóval Trianon után, 1930-ban, 25 évesen, immár érett férfikorban lett a Magyar Képzőművészeti Főiskola, az európai hírű Kisfaludi Stróbl Zsigmond növendéke, majd később az intézmény tanársegédje. Igazi klasszikus szobrász, hagyományokat és akadémikus gondolkodást tár- gyiasító alkotóvá válik. 1938- 39-es olaszországi tartózkodása meghatározó jelentőségű számára. Érdekes, hogy az olasz fu- turizmus vagy a szürrealizmus, amely itt már javában működik (Umberto Boccioni, a legnagyobb futurista szobrász ekkor már húsz éve halott), meg sem érinti. A modernista hatások más irányból jönnek számára, és csak évtizedek múlva jelennek meg absztrakt és szürrealista motívumok munkásságában. Teljesen természetes egy Stróbl- tanítványtól, hogy a klasszikus művészet iránti rajongás, az úgynevezett „római iskola” szemlélete nyomja rá bélyegét ekkori munkáira. Számos művész próbálta ebben az időben ezt az utat járni, s a hagyományok tiszteletben tartásával, mégis újragondolásával megújítani a művészetet. Szellemi szabadság 115 éves az Eötvös Kollégium Báró Eötvös Loránd fizikus 1895- ben egyetemi diákotthont alapított tehetséges, nehéz anyagi helyzetben élő, főleg vidéki tanulók számára. Édesapja, báró Eötvös József író és oktatási miniszter emlékére hozta létre az intézményt. A legendássá vált Eötvös Kollégium az első tizenöt évében Ferencvárosban működött. Az egykori Csillag (ma Gönczy Pál) utca 2. számú házban kezdte meg működését az Eötvös Kollégium. Innen költözött tizenöt év múlva, éppen száz éve mai helyére, a Ménesi út 11-13.-ba, az Alpár Ignác tervezte szép épületbe. Az Eötvös Kollégium fogalom. Hírnevét a magas színvonalú, értékközpontú és szabad légkörben zajló oktató- és kutatómunka, valamint egykori diákjai alapozták meg. A magyar kultuAz emléktábla a legendás korszak igazgatóját, Bartoniek Gézát is megemlíti A kollégiumot francia mintára hozták létre, amely a századvég porosz rendszerű magyar iskolarendszerében a szabadabb francia szellemiséget honosította meg. Az első 55 évben főiskolai rangú tanárképző kollégiumként működött, ahol a szegényebb, elsősorban vidéki kitűnő tanulók magas színvonalú képzése folyt. Már az első tizenöt évben, tehát a Csillag utcai időszakban 135 vidéki középiskolának adott az intézmény kiválóan képzett középiskolai tanárt. Az Eötvös Kollégium a következő évtizedekben is magas színvonalú szellemi műhely volt, ahol a diákok szokatlan szabadságot élveztek. A kollégiumnak híres, körültekintően összeállított hatalmas könyvtára volt, amely korlátlanul áll 3 a tanárok és a diákok rendel- 1 kezésére, segítette a közösen 5 végzett kutatómunkát, a szak- § mai elmélyülést, alkotást. Az < évtizedek során kialakultak a kollégium hagyományos értékei, a kritikus látásmód, a vitázó kedv és a sajátos önirónia és kajánság, amivel diákjai a valóságot szemlélték. Később azután éppen ez a szabad, a kor hivatalos értékrendjétől eltérő, annak fittyet hányó szellemiség lehetett az oka, hogy a kollégiumot 1950- ben megszüntették. Értékeit széthordták, híres könyvtárát azonban a Magyar Tudományos Akadémián sikerült megőrizni. A kollégium 1991 óta ismét saját hagyományai szerint, a minőségi munka jegyében működik. Az Eötvös Kollégium ma az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karára felvett legjobb diákokból válogatja tagjait, évente százat. Az Eötvös Kollégium legendás korszakának életét számos irodalmi alkotás örökíti meg, többek között Laczkó Géza, Sőtér István, Szász Imre és Fodor András művei. (F. Zs.) Sámántánc Sípos Endre kiállítása az Art 9 Galériában A galéria falán síkplasztikák, különös, alaplapra felerősített tárgyrészletek, ismeretlen formák töredékeinek együttese és vegyes technikával megfestett festmények sorakoznak. Sípos Endre képzőművész kiállítását látjuk az Art 9 Galéria mostani kiállításán. alkotó művész organikus formákból indul ki. Ezeket a talált formákat rendezi össze, egészíti ki számára rendkívül értékes családi ereklyetöredékekkel, emléknyomokkal, tárgyszilánkokkal, amelyeknek bevonásával tárgykollázsai különös, Sípos Endre - a művésztanár és filozófus - alkotásaival a háttérben A filozófus és művésztanár, a művészetelméleti kérdések szakírója mostani kiállításán eddigi munkáiból egy válogatást mutat be, munkásságának valamiféle keresztmetszetét, amivel talán összegezni kívánja eddigi gondolatainak tanulságait. „Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni. / Ott kell annak megtanulni, / hogyan kell a dudát fújni” - idézzük meg József Attila Medvetánc című kötetének jelmondatát, a pásztortánc- részletet, kissé talán eszmei mondanivalóként is, amelyben a művészi alkotómunkáról, az alkotás kínjairól fogalmaz meg örök érvényű tanulságokat. A létrehozás gyötrelmei örömteli kínok, amelyek eltörpülnek a születő gondolat, a ráébredés gyönyörűsége mellett. Afelisme- rések itt most síkplasztikákban és az ezek nyomán megfestett képekben fogalmazódnak meg. A természet bűvöletében személyes titkokkal és emlékekkel terhelt műegyüttessé válnak. A kialakított formák önálló életre kelnek, a „talált tárgy” hasonlóságát képzeletével egészíti ki, „belelátja” a véletlen formákba a művet. Sípos Endre nem modern művész akar lenni, hanem a mítoszok és mesék világa felé fordul, misztérium és rituális szertartások közegében érzi otthon magát, az ősök szellemének megidézésével és életre keltésével foglalkozik, műveiben titkos helyeket hoz létre, ahol - ha felkészülten érkezünk - találkozhatunk akár Istennel is. Kicsit varázslat ez, a művész varázslata, amelyben a démo- nikus erők kisugárzása és az alkotó tapasztalatai együttesen hatnak, talán gyógyítanak is, miként a régi korok sámánjai. Megidézik a változást, s megerősítenek a közös sors vállalásában. Knox Dabóczy Bámészkodó fiú szobra túllépett a hagyományos görög szépségeszményen Jelentős alkotások születtek így szerte a világban. A világháború befejezése után a kialakuló diktatúrának a heroizmust hirdető propagandára, könnyen érthető, realista művészetre volt szüksége. Az új rendszer szolgálatába szegődött alkotó a mostanában „sematizmusnak” nevezett korszak egyik jelentős, állami megrendeléseket megvalósító művészévé válik. Közel ötven köztéri felállított szobrát ismerjük, de számos kisplasztikát és érmet is készített. Önálló kiállításai közül az 1939-es római, az 1940-ben a Nemzeti Szalonban rendezett, majd már a szocializmusban, 1956-ban az Ernst rális és tudományos élet olyan kiválóságai voltak büszke diákjai, mint Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Sőtér István, Gombocz Zoltán, Balázs Béla, Laczkó Géza, Kuncz Aladár és sokan mások.
