Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-09-03 / 16. szám
Ferencváros 2010. szeptember 3. KULTÚRA 5 Veszélyben van a kultúra Fodor Tamás a Stúdió K helyzetéről és a kísérletezés szabadságáról Továbbra is késik a független vagy alternatív színházak állami támogatásának kifizetése. A már megítélt összeget időközben 34 százalékkal csökkentették. A támogatás hiányában veszélybe kerültek a kerületben működő független színházak is. A Stúdió „K”-ban folynak ugyan a próbák, de a társulat ingyen dolgozik. Fodor Tamás igazgató a jelenlegi kaotikus helyzet ellenére is bizakodó. Szerinte a bizonytalanság a legrosz- szabb. Mivel a 2010-re megítélt működési támogatást a mai napig nem kapták meg, úgy kell összeállítaniuk programjukat, hogy nem tudják, miből fogják megvalósítani. Ráadásul ebben az évadban nemcsak a szokásos kb. 140 színházi előadásra készülnek, hanem oktatási feladatot is vállaltak. Ennek keretében színészeik több iskolában, köztük három ferencvárosi tanintézetben színházi ismereteket, színészetet fognak oktatni, illetve előadásokat tartani.- Mivel indokolják a támogatás befagyasztását?- Azzal, hogy rossz helyzetben van az ország, illetve hogy az előző kormány így adta át. Nem hivatásom ebben igazságot tenni. De ha így lenne is, nem itt kellene takarékoskodni. A jelenlegi kormány fontosnak tekinti az oktatást és a kultúrát, de a nyilatkozatokat nem követik tettek. A független színházak eddig még hivatalos értesítést sem kaptak arról, hogy mikor juthatnak hozzá a már megítélt támogatáshoz. Szóbeszéd útján terjednek a hírek egy helyettes államtitkári nyilatkozatról, ezt azonban csak az újságírók látták, mi nem. Azt látom, hogy jelenleg az egész köz- igazgatás ilyen, főleg e-mailben terjedő nyilatkozatókbŐl álT ahelyett, hogy működne. Nincsenek döntések, felelősök, az ügyek állnak. Én pedig nem tudom megmondani a színészeimnek, mikor kapnak fizetést, a közönségnek pedig, hogy mikor jöhet a színházba. Egyelőre az biztos, hogy október 10-én megtartjuk Az aranykulcs című mesejáték bemutatóját. Ezt hitelből finanszírozzuk, a színészek ingyen próbálnak. Nem panaszkodnak, de nem ebédelnek. Ilyesmit csak a nagyon régi időkben tapasztaltam. De a bizonytalanság még a pénztelenségnél is rosszabb.- Több mint száz független társulat került az önökéhez hasonló Fodor Tamás Theiresziász, a vak jós szerepében a Téboly Thébában című darabban vagy még rosszabb helyzetbe. De mit is jelent valójában ez a függetlenség, és milyen értéket képvisel?- A szónak most kezd igazán értelme lenni. Ezek a közösségek a szó szoros értelmében szabadon szeretnének alkotni, és megtalálni a saját közönségüket. Ugyanis a közönség egy része kíváncsi arra is, ami az intézményes, államilag támogatott kőszínházak falain kívül történik. Utóbbiak közül ma egyre több a függő színház, amelyeknek a vezetőit politikai alkuk nyomán nevezik ki. Ezért ezek a színházak a hivatalos kultúrpolitika értékeit fejezik ki, míg a függetlenek fenntartják maguknak a kísérletezés szabadságát. Addig maradnak függetlenek, amíg el nem kezdenek alkalmazkodni a hivatalos kultúrpolitika értékrendjéhez, egyre markánsabban körvonalazódó tartalmi és formai elvárásaihoz.- A támogatások körüli huzavonából arra következtethetünk, hogy a hivatalos kultúrpolitika épp efelé kívánja terelni a függetleneket.- Minden kizárólagos értékeket megkövetelő hatalomnak az az érdeke, hogy ellenőrizhető, „átlátható” viszonyokat hozzon létre, hogy „kézben tartsa” a kulturális élet minden területét. Hogy intézményesítse a kultúrát, a színházat, hogy megszabja az értékrendjét, hogy öncenzúrára kényszerítse az alkotókat. Mellesleg megszüntetve ezzel a kultúrának azt a sokszínűségét, amelynek fontosságát egyébként hangoztatja.- Veszélyben van a kultúra szabadsága?- Kétségtelenül veszélyeztetve van, de ma már több lehetőség van a nyilvánosságra, mint régen. Részben az internet, részben a közösségek szabad szerveződése révén. Ez olyan nyilvánosság, amelyet már nem lehet kordában tartani. Én optimista vagyok. Minél nagyobb, minél zártabb, minél inkább központosított egy politikai berendezkedés, annál tehetetlenebbé válik. Egy birodalom ahogy erősödik, úgy lesz egyre gyengébb. Ferencz Zsuzsa Országszerte idén is megrendezik - mégpedig szeptember 18-19-én, szombat-vasárnap - a Kulturális Örökség Napokat. Számos ferencvárosi helyszín is várja az érdeklődőket, köztük olyanok is, amelyek e két nap kivételével zárva vannak a nagy- közönség előtt. József Attila szülőházával szemben, a Gát utca 2-4. alatt található a neoromán stílusban épült Kaniziusz Szent Péter-templom, amelyben már szinte nem is miséznek, így aki látni szeretné Isten e hajlékát belülről is, az látogasson el oda szombaton, 18.00-21.00 óra között. A Haller utca és Mester utca sarkán a Szent Vince-templom mindkét napon várja a látogatókat: szombaton 17.00-23.00 óra között (este fél nyolckor orgonakoncertet is hallgathatnak), vasárnap pedig 8.30 és 12.00, valamint 17.00-19.00 óra között. Az Üllői úti Örök- imádás-templom mindkét nap 19.00-23.00 óra között tárja szélesre kapuit; a programban épületséta és mindkét napon 19.00 órai kezdettel koncert szerepel. A vasárnapi ünnepélyes lesz, orgonaavató és üvegablak-átadó is egyben. A Ferencvárosi Művelődési Központ szombat este 20.00 órától vasárnap hajnali 2.00 óráig g mutatkozik be programjaival a i közönségnek: lesz itt többek kö- ,o zött interaktív képzőművészeti S játszóház, valamint megnyitják < újságunk fotósának, Steiner Gábornak a kiállítását is. Jut különleges látnivaló a régi gépek, járművek szerelmeseinek: csak szombaton 9.00-14.00 óra között tekinthetők meg a fekete lakkrétegtől csillogó, régi generátorok a BKV Ferenc Áramátalakító épületében, a Könyves Kálmán körút 7. alatt. A szomszédban (Könyves Kálmán körút 7-9.), a Ferencváros kocsiszínben régi és még régebbi villamosokat lehet kívül-belül megcsodálni, mindkét napon 9.00-15.00 óra között. E két helyszín más napokon zárva van a nagyközönség számára. A Corvinus Egyetem a Közraktár utca 4-6. sz. alatti új épületben Központi Könyvtárának titkait tárja fel a látogatók előtt szombaton 9.00-től 16.00 óráig, de lehetőség lesz mindhárom épületben sétát tenni. A volt Kemikál-telepen (Tagló utca 11-13.) az Orkesztika Alapítvány Mozdulatművészeti Stúdió vasárnap 11.00-től 18.00 óráig váija épületsétára az érdeklődőket, akik a termekben folyó táncpróbákat is megleshetik. Az Iparművészeti Múzeum mindkét napon 10.00-től 18.00 óráig várja a kíváncsiakat, akik a kiállítások mellett vezetett séta keretében (indulás 10.00 és 13.00 órakor) a pincétől a padlásig kifürkészhetik a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte pompás épület titkait. Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője 19-én, 11.00 és 14.00 órakor Belső-Ferencvá- ros nevezetességeit és szépségeit mutatja be másfél órás séta keretében. Az útvonal: Kálvin tér-Lónyay utca-Gönczi Pál utca-Csarnok tér-Közraktár utca-Kinizsi utca-üllői út-Fe- renc körút. Krivi A Ferenc Áramátalakító csillogó generátorai „Férfi és Nő” Az igazság, a szépség és a jó A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben szeptember 3-án 17.00 órától kiállító művészek a Napút Szabad Művészeti Iskola alkotói. Az iskola célja, hogy új és korszerű művészeti képzést valósítson meg Rudolf Steiner szellemtudománya alapján, továbbá az igaz, a szép és a jó között harmóniát teremtsen az emberben. Az igazság tegye láthatóvá Lucifer és Ahrimán tetteit a művészeti élet múltjában és jelenében. Adja vissza a hitet a fejlődésben. A szépség ereje adja meg a bátorságot a Teremtő művének folytatásához, adja vissza a hitet az alkotó erők valóságában. A jó ereje hozza meg az önzetlenség áldozatát, hogy életet adjon alkotó közösségeknek. Adja vissza a hitet az emberi méltóságban. A Csek Veronika, Kulcsár Edina, Döbröntei Zoltán és Kiss Viktor festményeiből rendezett tárlat szeptember 15-ig látogatható. Viselhető plasztikák A Museion Galéria rendhagyó kiállítással zárta a nyarat Lesz dzsessz Átalakult, de megmaradt a dzsesszfesztivál Még az állandóan újat, trendit kereső, bemutatni akaró tudósítók is meghökkenve figyelték a legutóbbi kecskeméti kerámiaszimpóziumon résztvevő tíz vendégművész munkáiból összeállított kiállítást, amelynek Viselhető plasztikák volt a címe. A hat amerikai és a három magyar alkotó, valamint az izlandi Hildur Yr Jónsdóttir- akinek most itt önálló kiállításrésze is van - rendhagyó darabokat, ékszereket varázsolt újrahasznosított hulladékokból. Ha mindenáron ragaszkodni akarunk a hagyományos megnevezésekhez, tulajdonképpen női ékszerek, nyakláncok, karkötők, függők ezek, s mindegyik darabon megtalálható a közös anyag, a porcelán vagy valamiféle kerámia, mázas vagy mázatlan kivitelben. Ám a tálalás meglepő. A sós víz által szürkére áztatott deszkák, rozoga kábelhengerek, kagylóhalmok és | más, a tengert idéző uszadékok I között fedezzük fel a kiállítás tár- .'S gyait, szinte odadobott leletként S hevernek maguk is, hulladékból < ékszerré nemesülve. A művészek kezében a rozsdás vaslánc, kopott kötéldarabok, spárgák, drótok, hulladék bőrcsíkok, textilbetétes gumidarab, szigetelőszalag, műanyag olvadék és a porcelán minden formában a meghirdetett program alkotóelemeivé válnak. Ezekből a hulladékokból jönnek létre a viselhető plasztikák. „A váratlanság és az anyagok közti útkeresés megőrzi a kíváncsiságom és az alkotás örömét. Az alkotási folyamat ritmusának gyorsasága miatt nem teljesen látom a végeredményt, ami a munkamódszerem meghatározó része.” így vall a falon olvasható felirattal magáról, a művek születéséről Hildur Yr Jónsdóttir. A művek? Hát azok bizony kissé nehezen ugyan, de valóban felvehető, viselhető, talán kissé szokatlan és extrém plasztikák. Rozsdás vasláncon lógatott, máz nélküli porcelánból, talán marokban formált gombócok. A halászhálók hálótartó golyóira emlékeztető formák, textilbetétes gumilapból kivágott, egymásba húzott gyűrűk. Kézzel font kis hálókba foglalt porcelánkavicsok. Nyersszínű kötél, csomózva, sok boggal. Durva, kopott kötéldarabok elsőre szigetelőszalagnak tűnő (de később kiderül, hogy csak olvasztott műanyagról van szó) rögzítéssel. Egymáshoz drótozott, letört cseppkődarabokra emlékeztető porcelánokkal, dróttal befont kerámiakavicsokkal, tucatnyi kis porcelánharang, filccsíkok kötegén lógatva, különböző átmérőjű porcelánkarikák bordó zsinórkötegre fűzve, és csomózások, bogok, egymáshoz ragasztott kis porcelángolyók, kis csomagocskák vékony bőrcsíkokra felfűzve. Hát, sajnálom, ha lemaradtak esetleg ezekről a valóban fantáziát mozgató ékszerekről. De reménykedhetünk. Valamikor, egy extrém divatbemutatón, fantasztikus új ruhafantáziák között valószínűleg újra találkozhatnak velük. Knox Szeptember 8-tól ismét a dzsesszé a főszerep Ferencvárosban, annak ellenére, hogy az eddigi főtámogató M0L, mint idén oly sok mindenből, a Budapest Jazz Fesztiválból is kihátrált. Gőz László és csapata azonban továbbra is helytáll, a magyarok mellett a modern európai dzsessz képviselői és amerikai muzsikusok is láthatók lesznek. Idén JazzForum Budapest néven indul a Budapest Jazz Fesztivál, amely nyolc éve várja a műfaj rajongóit, hogy öt napot közösen töltsenek e zene bűvöletében. A névváltozás oka, hogy a MÓL nem vállalata az idei fesztivál főszponzori szerepét, amelyet most a Hello HD kiemelt támogatása váltott fel. A fesztivál koncepciója azonban nem változott, a dzsessz irányzatainak bemutatásával kíván átfogó képet adni a műfaj képviselőiről. A programban fellelhető zenei stílusok között a szélesebb közönséget vonzó mainstream stílus éppúgy megjelenik, mint a bennfenteseknek szóló kísérletezőbb hangvétel. Szintén hagyomány, hogy a neves muzsikusok mellett a fiatal tehetségek is megmutathatják oroszlánkörmeiket, a .zagyokéval” megegyező szinten. Az idei JazzFbrum harminc koncertet számlál. Ezeknek többsége külföldi vendégzenészek és magyar barátaik közös produkciója. A fesztivál legfőbb célja az együtt zenéléseken keresztül megmutatni, hol is tart ma a dzsessz Magyarországon, hogyan illeszkedik a nemzetközi trendekbe, illetve ezeken belül hogyan szólalhat meg a magyar dzsessz mégis egyedien. A fesztivál nyitó- és zárókoncertjeit a hagyományoknak megfelelően a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, illetve a Fesztivál- színházban rendezik meg. Csütörtökön, pénteken és szombaton két-két fellépő lesz látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Az itt hallható produkciók főképp a dzsessz jövőjéről szólnak, így izgalmas kezdeményezéseknek lehetnek tanúi azok, akik jegyet váltanak az előadásokra. A kora esti koncerteket mindhárom napon további kettő követi a Budapest Jazz Clubban, (folytatás a 7. oldalon) Ezek a plasztikák egytől egyig hulladékokból vagy annak tűnő anyagokból készültek Kulturális Örökség Napok Egy napra kinyílnak a kapuk ott, ahol máskor soha
