Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-12-21 / 22. szám
8 KÖZÉLET Ferencváros 2009. december 21. Milyen a jó polgármester? Gegesy Ferenc Bárdos Andrással beszélgetett Bárdos András újságíróval és Bruck Gáborral, a SZÉT elnökével beszélgetett Gegesy Ferenc Izgalmas rendezvénysorozatot indított a Szabad Európa Társaság. Első alkalommal Gegesy Ferenc, kerületünk polgármestere beszélgetett Bárdos András újságíróval arról, mitől is válik hitelessé egy polgár- mester, mi tesz egy önkormányzati vezetőt „jóvá”, milyen tulajdonságokkal és milyen szemlélettel kell ehhez rendelkeznie. Az elhangzottak néha ellentmondásosnak tűntek, amin nem csodálkozhatunk, hiszen a világ maga is ellentmondásos. A rendezvénysorozat célja, hogy a hallgatóság képet kapjon arról, mit gondolnak Budapest problémáiról és lehetőségeiről azok, akik ismerik a főváros jelenét (netán múltját is - a szerk.), ugyanakkor képesek lehetnek befolyásolni a jövőjét. A beszélgetésekre meghívott polgármestereknek, várostervezőknek, szakértőknek és ismert közéleti szereplőknek lehetőségük van arra, hogy elmondják véleményüket, konkrét javaslataikat. Mit tehet egy polgármester? Meddig terjed a mozgástere? És mi múlik a lakókon? Hogyan lesz élhetőbb a város? Miben kellene változnunk és változtatnunk? Hogy állunk versenytársainkhoz képest? Merre fejlődjünk, és hogyan aknázhatnánk ki jobban lehetőségeinket, adottságainkat? Ilyen és ehhez hasonló témákról hangzanak el beszélgetések a meghívottakkal. Az első beszélgetés vendége Gegesy Ferenc, Ferencváros négyszer újraválasztott polgármestere volt, aki Bárdos Andrással és a SZÉT elnökével, Bruck Gáborral beszélgetett a fentiekről. Milyen is tehát a jó polgármester? Bárdos András szerint Budapest legnagyobb problémája az, hogy az elmúlt húsz év alatt nem sikerült a fővárosnak olyan európai státust teremtem, amely vonzza a látogatókat. Ezt az arculatot tudatosan kell megalkotni, olyan egyéniségekkel, akik jelképezhetik a várost. Gegesy Ferenc a Ráday utcát említette, amely tíz éve spontán kezdte ma ismert arculatát felölteni. Ám ahhoz, hogy a Kultucca folyamatosan fejlődhessen, kevés a spontaneitás, a továbblépéshez tudatos munkára volt szükség, a helyiséggazdálkodással, a forgalom- szabályozással, az építészeti lehetőségekkel. Ennek folytatása a Kult2ucca ötletpályázat is (lásd cikkünket a 7. oldalon). A nyertes ötletek megalapozhatják a Ráday utca jövőjét, amelyet csak a folyamatos továbbfejlődés biztosíthat. A Ráday utca sikere azonban kevés ahhoz, hogy egy polgármester sikeres lehessen. A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy a jó polgármesternek egyszerre kell művészi és technikai vénával rendelkeznie, valamint jó adag előrelátó képességgel, hiszen egy város- építészeti elképzelés akár évtizedekre meghatározhatja az ott lakók életét és a nem ott élők vonzalmát a városrész iránti Nehezíti a helyzetet, hogy a városlakók igényei a fejlődéssel változnak, és ehhez a városnak tudnia kell alkalmazkodni hosszú távon is, s eközben történelmének jellegzetességeit is meg kell őrizni, ahogy Ferencvárosban is sok régi épület újult meg és tündököl ismét hajdani fényében. A polgármester azonban nem mindenható, nem „szólhat bele” mindenbe, hiszen a törvények sok mindent lehetővé tesznek, ami „józan paraszti ésszel” esetleg nem alkalmazható. Attól, hogy egy épület terve megfelel a szabályoknak, még nem biztos, hogy illeszkedik a városképbe, vagy hosszú távon is épp az általa megtestesített funkcióra lenne szüksége a városrésznek, mégsem lehet megakadályozni a felépítését. Szó esett a városban élők felelősségéről is, arról, mennyire tudnak-akarnak vigyázni a már megteremtett értékekre. A polgármester erre példaként említette a József Attila-lakóte- lepet, amelynek „kizöldülése” nem csupán az önkormányzat érdeme. Időről időre virágmagot, palántákat igényelhetnek a lakók, amelyeket azután maguk ültetnek el és gondoznak, így vigyáznak a szomszéd ház környezetére is. Megfelelő ötletekkel és támogatással idővel e szemlélet egyre elterjedtebbé válik, ha Budapestet magunkénak érezzük, magunkat pedig Budapest részének. A beszélgetésen sok, látszólag ellentmondásos kérdés is felmerült. Vajon mi a jobb? A szigorú szabályozás, vagy a mindent megengedő magatartás? Mindkettőre találhatók jó és rossz példák is Európában. Ha egy várost élhetővé akarunk tenni, akkor nem lehet mindent tiltani, de ha nem tiltunk, akkor a város hosszú távon szükséges funkciói sérülhetnek. A polgár- mesternek tehát józan ítélőképességgel és a már említett évtizedes előrelátással kell megtalálnia a helyes középutat, amelyen a folyamatos haladást biztosítani lehet. Ez pedig nem egyszerű feladat, állandó megújulási képességet vár el attól, aki ebbe a kemény fába vágja a fejszéjét, és sikereket akar elérni. Steiner Gábor Húszéves az újjáalakult Nemzeti Torna Egylet Az ország első sportegyesülete is ferencvárosi Bensőséges ünnepség helyszíne volt december 11-én a Bakáts téri házasságkötő terem. Az ország legrégebbi sportegyesülete, a Nemzeti Torna Egylet 2009-ben ünnepli újjáalakulásának húszéves évfordulóját. „A csaknem 220 éves Ferencvárosban a csaknem 150 éves Nemzeti Torna Egylet; a pontosan 20 évvel ezelőtt újjáalakult NTE tagjait a csaknem 20 éve újjáalakult Ferencvárosban köszöntőm” - mondta üdvözlő beszédében Gegesy Ferenc polgármester, és tréfásan hozzátette, kicsit snassz, hogy Ferencvárosban van régebbi sportklub, mint a Ferencvárosi Torna Club, amely mintegy 110 éve alakult. Akik a hagyományaikra büszkék - folytatta a polgármester -, azok megpróbálják a különböző sorscsapások között is továbbvinni azokat, s mindig talpra tudnak állni. Az NTE is egy ilyen sporthagyomány. A patinás klubról nagyon sokan nem tudják, hogy az első magyarországi (és magyar!) sportklub, amelynek felélesztése azért is fontos, hogy az új, fiatal generáció folytathassa a hagyományokat. Dr. Takács Ferenc professzor, a Testnevelési Egyetem tanára, sporttörténész, filozófus és író beszélt az NTE régmúltjáról. Elmondta, hogy az első magyar sportklub alapítása már a kiegyezés előtt négy évvel, 1863-ban megtörtént, Pesti Torna Egylet néven. Sokan próbálták akadályozni létrejöttét, de ez nem sikerült. A testnevelő tanárok mindegyike - 1923-ig - itt végzett, s a létszám a felnőtt-torna iránti igényt ki is elégítette. Zsemberi Jenőné tiszteletbeli örökös elnök az újjáalakulás utáni időről beszélt, arról, hogy 1989-ben még nem bíztak abban, hogy az 1949- ben törvénytelenül és jogutód nélkül feloszlatott NTE újra megalakulhat. Az újjáalakulási törekvést ugyanolyan bátor tettnek nevezte, mint 1863-ban azt, hogy az NTE hivatalos nyelvének a magyart nevezték meg. Az emlékező beszédek után dr. Reigl Mariann, a TF egyetemi docense és Gegesy Ferenc Ferencváros önkormányzatának díszokleveleit adta át azoknak, akik húsz évvel ezelőtt az NTE újjászületésénél bábáskodtak. Steiner Gábor Ferencvárosi iskolák nyertek Erőszakmentesek és egészségtudatosak Az OFI és az OKM közös pályázatára érkezett több száz pályamű közül három ferencvárosi iskola pályázatát is kiválasztotta a bírálóbizottság, amelyeket „Erőszakmentes, egészségtudatos iskola" címmel tüntetett ki - tájékoztatta lapunkat az egyik nyertes, a Molnár Ferenc Általános Iskola vezetősége. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával hirdette meg „Erőszakmentes, egészségtudatos iskola” elismerő cím elnyerésére szóló pályázatát. Az pályázók között három olyan ferencvárosi iskola is akadt, amelyeket a. bírálók érdemesnek találtak a cím viselésére. • A pályázat célja a nevelési-oktatási intézményekben az erőszakmentes, gyermekbarát és egészség- tudatos iskolai légkör hatékony megteremtése és elterjesztése, valamint az intézményben a gyerekek agresszivitását érdemben csökkentő magatartásformák hatékony népszerűsítése. A cím azoknak az általános és középiskoláknak az elismerését szolgálja, amelyek magukra vállalják az agresszív magatartási formák visszaszorítása érdekében a társadalmi szintű paradigmaváltáshoz történő intézményes hozzájárulást, és a gyermekek egészség-magatartásának formálása érdekében vállalják, hogy megvalósítják készségalapú egészségnevelési programjukat. Az intézményi erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében pedig úgynevezett „iskolabiztonsági” stratégiát dolgoznak ki és működtetnek. December 5-én hirdette ki a címet odaítélő OFI által felállított bírálóbizottság az eredményt. Az országból több száz iskola pályázott, a IX. kerületből három iskola is nyert: a Molnár' Ferenc Általános Iskola, a Kosztolányi Dezső Általános Iskola és a Telepy Károly Testnevelés Szakosított Iskola. A díj átadására ünnepélyes keretek között, december 11-én került sor. A címet elnyerő iskolák elismerő oklevelet és plakettet vehettek át, amelyek igazolják az „Erőszakmentes, egészségtudatos iskola” cím használatának jogosságát. Steiner Gábor Diákolimpia kicsiknek Nehéz pályán mérték össze ügyességüket Gyerekzsivajtól volt hangos a Vendel utcai Sportcsarnok, a diákolimpia helyszíne december 8-án. Az influenza miatt csak négy csapat indulhatott a jogért, hogy a budapesti versenyen képviselje iskoláját, de ez a lelkesedésen mit sem csorbított. Az egységeknek - amelyek hat fiúból és hat lányból álltak - hat feladatsoron kellett bizonyítaniuk rátermettségüket. A próbák labdavezetésből, futásból, bukfencezésből és egyéb ügyességi játékokból álltak. Völgyesi Attila, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda (OKSI) munkatársa elmondta: az iskolák előre megkapták a feladatsorokat, hogy a diákok felkészülhessenek a versenyre, és bátorságot szerezzenek, mivel itt már nem tanítók, hanem testnevelő tanárok felügyelik edzettségüket, pontosságukat. Erre szükség is volt, hiszen Kiss Diánának, a Bakáts téri iskola tanárának ötletes helyszín-kialakítása valóban próbára tette a 3. és 4. osztályos diákok ügyességét. Valameny- nyi diák remekül szerepelt, a legügyesebb, így az aranyérmes a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola csapata lett, őket a Weöres Sán- dor-iskola követte, a dobogó harmadik helyét a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola diákjai foglalhatták el. A budapesti versenyen pedig a Bakáts térieknek és a weöresösöknek drukkolhatunk. Magyar Ágnes Zsófia Hoyos Imre is díszoklevelet kapott Gegesy Ferenctől
