Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-12-21 / 22. szám

A szerző felvétele A szerző felvétele F erencváros 2009. december 21. KÖZÉLET 9 Diskurzus a bűnözésről Romák és nem romák beszélgetése az együttélés problémáiról Most vagy soha Újjászerveződő táborok Ferencvárosban A Diskurzus Klub vendége volt dr. Bársony János, Gönczöl Katalin és Daróczi Ágnes Három éve működik a Diskurzus Klub - ro­mák és nem romák közéleti klubja és tart rendszeres eszmecseréket a Ferencvárosi Művelődési Központban a roma kisebbség, illetve a magyar-roma együttélés problé­máiról. December 3-án, csütörtökön dél­után a „cigánybűnözés'' került sorra. A klub vendége volt Gönczöl Katalin kandidátus (1995-2001 között az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa) és dr. Bársony János kisebbség­kutató, a beszélgetés moderátora pedig Daróczi Ágnes, ismert roma polgárjogi aktivista volt. A közvéleményt borzolják az olyan cigány származásúak által elkövetett, reflektorfénybe került bűnügyek, mint az olaszliszkai lincse- lés vagy a Cozma-gyilkosság, de a szegénység­gel és munkanélküliséggel erősen sújtott keleti megyékben az emberek a kisebb súlyú, ám tö­megesen előforduló betöréseket, lopásokat is a romák számlájára írják. A szélsőséges nézetek, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés éppen e tájakon erősödtek fel, s vezettek végül tettlegességhez, sorozatgyilkossághoz a romák ellen. Létezik egy jogi megközelítés - amelyet egy­öntetűen vallanak a kutatók és a polgárjogi akti­visták-, amely szerint jogállamban nincs és nem is lehet roma (vagy magyar, sváb stb) bűnözés, csak bűnözés van, és bűnöző, akinek bűnhődnie kell(ene)! Mari néninek - akinek épp a múlt hé­ten lopták el a tyúkját az udvarából - azonban nem ilyen fennkölt a gondolkodása. Számára is elgondolkodtató lehet viszont az a kutatói meg­közelítés, amely szerint a tipikus bűnelkövető fia­tal férfi, aluliskolázott, szakképzetlen, szegény, a társadalmi hierarchia alsóbb rétegeiből való; ezek között viszont szép számmal akadnak roma szár­mazásúak. Még ekkor sem a kollektív bűnösség - elítélendő és elutasítandó - elvének hangoztatá­sára van szükség, hanem az okok felderítésére. A rendszerváltással a gazdaságnak éppen a romák korábbi foglalkoztatását biztosító ré­szei mentek tönkre, hiányzik az átképzés, az átvezetés az új gazdaságba. A keleti ország­részben sok helyütt megyei szinten is közel 20 százalékos a munkanélküliség, egyes fal­vakban pedig szinte senkinek nincs rendes állása. A lecsúszás és a reménytelenség a se­gélyből élés vagy éppen a deviancia különféle formái felé taszít, utóbbiak egyike a bűnözés. A felsorolt okok azonban nem menthetik fel a bűnelkövetőt. Hosszan lehet boncolgatni az okokat és a következményeket. A bűnözés ott támad, ahol az emberek a legvédtelenebbek. A kisember­nek nincs pénze a drága biztonsági berende­zésekre, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. A szabadság nem szült számára rendet, bi­zalma megrendült a rendszerváltásban, sőt a rend fenntartására hivatott rendőrségben is. Az egyedi értéket tekintve pitinek tűnő bűnügyek - amelyek közül a 20 ezer forint alattiakat jogszabályilag átpasszolták az esz- köztelen jegyzők hatáskörébe - jobban bánt­ják, mint a távoli, nagy összegű sikkasztások, összejátszások, korrupciós ügyek (pedig ösz- szegükből sok ezer ellopott tyúkot lehetne pótolni), mert számára húsba vágóak. A megoldatlan helyzet szinte vonzza a le­egyszerűsítő, sommás véleményeket, ame­lyek nem viszik előre a probléma megoldását. A bizonytalan többség hallgat, a választá­sok közeledtével pedig lesznek olyan pártok, amelyek a „cigánybűnözés” elleni fellépés hangoztatásával toboroznak híveket. A prob­lémát ugyan nem a polgároknak, hanem a politikusoknak kell megoldaniuk, a hasonló beszélgetések azonban elősegíthetik az eh­hez szükséges megértőbb légkört. Különösen akkor, ha nemcsak polgárjogi aktivisták, ku­tatók, szociális munkások, sajtosok vennének részt ezeken a diskurzusokon. Krivánszky Árpád Közösségben gondolkodni Bemutatkozik az írisz Családi Kör Az írisz Családi Körben karácsonyra készülődnek kicsik és nagyok egyaránt Sokan gondolják úgy, hogy az egyén nem ké­pes beleavatkozni a közösségi folyamatokba, ám szerencsére találkozhatunk ellenpéldá­val is. Egy közösség élete ugyanis csakis a közösség tagjain múlik - többek között ez a szemlélet hívta életre bő két éve a József Atti- la-lakótelepen működő írisz Családi Kört is. Aligha akad a kerületben olyan lakó, aki még nem hallott a Születés Hete helyi rendezvényeiről vagy a Babák Rózsaparkjáról. E két fogalom pedig szorosan kötődik az írisz Családi Körhöz, amely ugyan nem a klasszikus értelemben vett civilszervezet, hiszen nem egyesületi formában működik, ám remekül példázza azt, hogy közös erővel komoly dolgokat lehet véghezvinni. Mindezekről Velenaei Ágnessel, az írisz egyik alapító tagjával beszélgettünk.- Megszállottan azt gondolom, hogy a lakótelep egy közösségi tép amelyet meg kell menteni, élet­ben kell tartani. A mai húszas-harmincas korosztály is érzi, hogy a közösségért érdemes és kell is ten­ni valamit, hogy fejlődhessen. E két erő szerencsés együttállásának is köszönhető, hogy létrejöhetett az írisz Családi Kör - mesélte \felenczei Ágnes. A másik jelentős motiváló tényező a Születés Hete Fesztivál volt, amely 2003 óta az ország szá­mos pontján hozta össze a várandós anyukákat, leendő szülőket, hogy megoszthassák tapasztala­taikat, és szakértőktől juthassanak a gyermekvál­laláshoz hasznos információkhoz. Ferencvárosból hiányzott ez a rendezvény Velenczei Ágnes és partnere, Fried Zsófia munkájukkal maradékta­lanul pótolták ezt a hiányt - olyannyira, hogy a programok részeként egyedülálló parkot is avat­tak. A Babák Rózsaparlgában a környékbeli csalá­dok minden évben választhatnak egy rózsatövet kis jövevényüknek.- A bokrokat a részönkormányzat megrende­lésére ültetik a kertészek a programra jelentkező családok számára. Mi kiküldjük nekik a meghívót, amelyhez egy emlélfkártyát és a kiválasztott tő mel­lé a baba nevével ellátott rózsatáblát kapnak. Ma már csaknem száz ilyen bokorral büszkélkedhet a Pöttyös utcai bölcsőde előtti park Ezzel szintén kö­zelebb kerülnek egymáshoz az itt élő családok, hi­szen látogatják az ültetett rózsákat, s ily módon is érintkezhetnek egymással. Az Írisz célja pedig pon­tosan ez - magyarázta az alapító. Mindezek megvalósítása persze rengeteg ener­giát igényel, ám a civil szerveződés hamar partne­rekre talált: számos segítőjük, „őrangyaluk” van, emellett közösségfejlesztő mentor is segíti munká­jukat. Nekik köszönhető az is, hogy minden hónap, második hétfőjén szoptatást támogató baba-mama klubot működtetnek a Dési Művelődési Házban. Ugyancsak közös erővel érték el, hogy a babako­csival közlekedést elősegítendő, épüljön ide rámpa, amelyet nemrégiben adtak át. Az írisz tagjai decem­ber 17-én délután, a szintén saját szervezésű adven­ti készülődés előtt fogadták hivatalosan is örökbe a létesítményt.- A rámpában is remekül testet ölt az a szemlé­let, amely összeköt minket. Egy civil kezdeményezés akkor tud csak élő lenni, ha a résztvevők megtalál­ják benne saját céljukat, ötleteiket, elképzeléseiket pedig érvényre tudják juttatni. A most felnövő ge­nerációban pedig egyre erősebb a közösségért való felelősségérzet. Ha mindenki csak egy gondolatot tesz a közösbe, már sokkal előrébb vagyunk. Ez mo­tivál minket - mondta befejezésül Vfelenczei Agnes. Benke Hunor Szélesebb körű - minden résztvevőt bevo­nó - szakmai egyeztetés, több és színesebb program, költséghatékonyabb működés - többek között ezek az indokok vezettek oda, hogy az önkormányzat nyolcévi műkö­dés után január 1-jei hatállyal jogutód nél­kül megszüntette a Ferencvárosi Táborok intézményét. Jövő évtől az Oktatási, Kultu­rális és Sportirodával (OKSI) karöltve újra a polgármesteri hivatal kezébe kerül az effé­le programok szervezése. kozik - magyarázta Borsa. Az egyhetes nyá­ri táboroztatásról elmondta: a cél az, hogy a táborvezetést ne az adott iskola az adott tur­nusban végezze, hanem egy kijelölt pedagógus vagy pedagóguspár vezényelje le az egész sze­zont. Egyeztettek arról is, hogy a leilei hely­színt hogyan lehetne jobban kihasználni.- Felmerült az a gondolat, hogy az intézmé­nyek közvetlenebb módon szólhassanak bele a tábor és a programok szervezésébe. Javaslat született a kapacitás bővítésére is. Épp a napok­Az új rendszerben talán lehetőség lesz a szomszédos kerületekkel cseretáboroztatni Azzal, hogy a Ferencvárosi Táborok mint önál­ló intézmény december 30-án megszűnik, a tervek szerint több legyet is üt egy csapásra az önkormányzat. Egyrészt jelentős összeget ta­karíthat meg, másrészt az újjászervezéssel fel­pezsdülhet a táborok élete.- Bizonyos szempontból már fel is pezsdült, hiszen szakmai körökben sor került az első egyeztetésre vagy ötletbörzére - ahogy Borsa József, az OKSI vezetője fogalmazott. - Nem­régiben tartottunk egy fórumot, amelyen részt vettek az intézményvezetők és azok a pedagó­gusok, akik valamilyen szinten érintettek ab­ban, hogy miként valósuljanak meg nyáron a táborok, év közben pedig a kincsesbányai erdei iskola. Rengeteg ötlet hangzott el, ezek közül választottuk ki azokat, amelyeket mindannyi­unk szerint érdemes lenne megvalósítani. Ez persze egy hosszabb, több hónapos folyamat lesz, most elsősorban a működés folytonossá­gára koncentrálunk. Az elképzelések biztatóak. A lényeg, hogy a részt vevő intézmények - de akár a szülők és a diákönkormányzatok is - együttesen határoz­zák meg a célokat. A napközis táborokat illetően az ötletbörzén mindenki egyetértett abban, hogy a tábori na­pok programjába Ferencvárost, de akár egész Budapestet is jobban bevonhatnánk, hiszen rengeteg kiállítás, kulturális program kínál­ban egyeztettem a VIII. kerület illetékes irodá­jával arról, hogy cserélhetnénk táborhelyet: ha egy iskola „unja” a leilei tábort, akkor mehet­nének máshova, és ugyanígy fordítva. Ebbe a későbbiekben a többi környező kerületet is be­vonhatnánk, tovább színesítve a nyári táborok kínálatát - fogalmazott az irodavezető. A megszűnő Ferencvárosi Táborok súlyponti kérdése a kincsesbányai erdei iskola. A közel­jövőben szeretnének itt egy önálló programot létrehozni. Jelenleg ugyanis Kincsesbánya „csupán” egy helyszín, ahová az adott iskolák viszik a saját tantervűket. Ha viszont lenne egy saját koncepció, amelyet a későbbiekben minő­síttetni is lehetne, akkor a Kincsesbányai Er­dei Iskola mint önálló egység nemcsak hogy nagyobb állami támogatást kaphatna, hanem pályázatokon is indulhatna.- Most még felesleges a részletekbe menni, egyelőre csak az elképzelés öltött formát. Az erdei iskola szakmai programja természetesen Ferencvároshoz kötődne elsősorban. Am ennek megalkotásához szükség van az intézmények közötti legszélesebb körű egyeztetésre, hiszen saját erdei iskolai programjainkat kell egysége­sítenünk. Ez persze megint csak jó, mivel ily módon az egyes iskolák rákényszerülnek arra, hogy kooperáljanak egymással, s ez minden­képpen a színvonal emelkedését segítheti elő - mondta befejezésül Borsa József. B. H. A megújult táborokban még ennél Is vidámabb gyermekcsoportok várják, hogy elfoglalhassák helyüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom