Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-05-30 / 21. szám
Fotó: Budapest Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. május 30. MOZISAROK Gyilkosság online Jonathan Demme 1991-ben bemutatott „A bárányok hallgatnak” és David Fincher 1995-ben készült „Hetedik” című klasszikusa óta a sorozatgyilkosokkal és azok kézre kerítésével foglalkozó nyomozók világában játszódó thrillerek dömpingjét éljük. A filmstúdiók ontják az adott témával foglalkozó televíziós sorozatokat és mozifilmeket, melyek hatalmas nézettséget érnek el. Mintegy az adott téma iránti, felfokozott érdeklődésre is reflektálva készítette el Gregory Hoblit rendező a műfaj legújabb, a kíváncsi nézők idegeit végletekig borzoló darabját. Hoblit neve nem ismeretlen a minőségi krimik és thrillerek rajongói előtt. Ő rendezte a Legbelső félelem, a Frequency, a Letaszítva és a tavaly hazánkban is nagy sikerrel vetített Törés című filmet. Az új produkció középpontjában egy cyberbűnöző áll, aki rafinált és borzalmas gyilkosságait az internet és az érdeklődők „bevonásával” valós- időben,- egy teljesen **íwiyomfl»Aatatlan weboldalon, professzionális kamerák kereszttűzében, mindenki számára láthatóan követi el. Ő maga természetesen soha nem kerül a kamerák fókuszába, csupán az általa kreált különböző gyilkos szerkezetek, melyek egy azonosíthatatlan pincében, az oldalra kattintok számával egyenes arányban, kegyetlen kínzásokkal pusztítják el a szerencsétlen, látszólag teljesen véletlenszerűen elrabolt és odahurcolt, csapdába esett áldozatokat. A hatóságok és az FBI is tehetetlen. Hiába a csúcstechnika, a legjobban képzett szakemberek, az online mészárlások hétről hétre folytatódnak. A szervezeten belül működő, kifejezetten az internetes bűnözésre specializálódott szakemberekből álló csoport két tagja és egy külsős nyomozó azonban kidolgoz egy teóriát. Jennifer Marsh (Diane Lane ezúttal is hitelesen és átéléssel hozza karakterét, mint mindig) és társa, Griffin Dowd (Colin Hanks - Tom Hanks fia ezúttal komoly szerepben bizonyít), valamint Eric Box, a profi nyomozó (Billy Burke, akit már a Törésben is láthattunk) versenyt fut az idővel, bár elméleteikben kezdetben nem sokan hisznek. A triumvirátus olyan apróbb összefüggésekre bukkan, melyek alapján talán feltérképezhetik a gyilkos motivációit és az áldozatok kiválasztásának bonyolult szisztémáját. Továbbá olyan, látszólag jelentéktelen bűnjeleket is találnak, amelyek elvezethetik őket a rafinált pszichopatához. Azonban a következő áldozat percei már meg vannak számlálva, mert az oldal látogatottsága folyamatosan nő, hiába minden figyelmeztetés a hatóságok részéről, hiszen aki az oldalra kattintva megnézi az iszonyatos eseményeket, az közvetve maga is bűnrészessé válik... Hoblit igazi bravúrja (szokás szerint) a nézők adrenalinszintjének folyamatos növelése a szinte elviselhetetlenül felpörgetett befejezésig. „Ezen a történeten át ráláthatunk a körülöttünk lévő, teljesen megváltozott világra” - mondja a veterán rendező. „Az FBI- on belül pár év alatt lét- fontosságú feladat lett a cyberbűnüldözés.” Filmjében, rendhagyó módon folyamatosan tükröt is állít a nézők elé Hoblit. Hol az a szint, ahol már elfordítjuk a tekintetünket? Meddig terjed az emberi kíváncsiság, és vajon hol az a határ, ha van egyáltalán, ahol azt mondjuk, hogy: „ezt már nem!”? Howard Koch Jr. producer szerint: „Ha filmet forgatsz a cyberdetektívekről, akkor jobb, ha beható ismereteid vannak erről a világról. Nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy átlássuk a világháló egyedi technikai lehetőségeit, és felhívjuk a figyelmet a számtalan veszélyforrásra.” A „Gyilkosság online” roppant izgalmas és elgondolkodtató, jól sikerült thriller, azonban megtekintése csak erős idegzetű, felnőtt nézőknek ajánlott. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el június 9-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik amerikai nagyvárosban játszódik a film? A május 16-i szám filmes játékának megfejtése: Jerry Zucker és Jim Abrahams a ZAZ tró tagjai Nyerteseink: Horváth Ágnes és Harmath Erzsébet A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu FeFe, azaz Ferencvárosi Fesztivál Gazdag program várja a látogatókat június 13-tól Kerámiák itt és ott A Museion No. 1 és a Helytörténeti Jegercsik Csaba és Szülék Andrea a Mi jöhet még? című musicalban A hagyományos nyári fesztivált beharangozó sajtó- tájékoztatót május 21-én tartották a Vigadó téren horgonyzó Columbus hajón. Idén Is gazdag zenei kínálatból választhatnak az érdeklődők a fesztivált szervező Ferencvárosi Művelődési Központ jóvoltából. Elsőként Zubornyák Zoltán, a szervező FMK igazgatója üdvözölte a megjelenteket és az illusztris vendégeket, majd Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere mondta el rövid bevezetőjét. A szabadtéri fesztiválok különleges hangulatú rendezvények, egyre több helyen szerveznek hasonlókat, azonban a Bakáts téren megrendezett fesztivál nívós, egyéni hangot megütő előadásaival e programok sorában is különleges helyet vívott ki magának. A polgár- mester sok sikert kívánt a sorrendben XIV. fesztiválnak, amely jövőre biztosan nem a Bakáts téren lesz, mert akkor ott javában tart majd a mélygarázs építése. Gárdos Péter, a fesztivál művészeti vezetője a kulisz- szául szolgáló Bakáts tér arányosságát és egyediségét is hangsúlyozta. Kelet-Európábán elsőként itt mutatják be (jún. 20, 21, 22.) Cole Porter zenés játékát Anything Goes (Mi jöhet még?) - címmel, Iglódi István rendezésében. A musicalből a sajtótájékoztató résztvevői meghallgathatták Béres Ilona és Bodrogi Gyula kettősét, egy dalt Szulák Andrea előadásában, s nem utolsó sorban egy fergeteges szólótáncot is láthattak Jegercsik Csabától. A könnyű műfaj kedvelői június 29-én három zenekar sodró lendületű műsorát élvezhetik, fellép: a Benkó Dixieland Band, a Budapest Klezmer Band és a Boban Markovié Orchestra. Pár nappal korábban, 24-én pedig a Musical Company műsora látható, számos slágerrel népszerű zenés játékokból. A veretesebb műfajok kedvelőiről sem feledkeztek meg a szervezők: július 4-én és 6-án Verdi örökbecsű operája, az Othello kerül színre Valló Péter rendezésében, Emil Ivanov, Anatolij Fokanov és Sümegi Eszter főszereplésével, Kaposi Gergő vezényletével. Június 13-én és 15-én a Szent Ferenc templomban Rossini Kis ünnepi miséjének dallamai csendülnek fel, 14-én pedig Ella István orgonajátéka zeng a templomhajóban. A balett kedvelői a Szegedi Kortárs Balett Orff: Carmina Burana dallamaira koreografált táncjátékában gyönyörködhetnek a szabadtéri színpadon, június 27-én. A templomi koncertek este fél nyolckor, a szabadtéri előadások pedig fél kilenckor kezdődnek. Jegyek kaphatók az összes ismert jegyirodában és a helyszínen, illetve rendelhetők a neten is. A programfüzet esőnapokat is feltüntet; 'a szervezők és a közönség is reméli, hogy erre nem lesz szükség. Krivánszky Árpád A véletlen hozta magával, hogy szinte egy időben és egymáshoz közeli helyszíneken láthatta/láthatja a közönség Antal András nógrádi táj ihlette reliefjeit és Gulyás Kati retrospektív porcelánkiállítását. Az Üllői út 3. sz. alatti Museion No.l. Galériában szerdán zárták be Antal András nógrádi születésű és kötődésű művész Tájtörténet című, a japán rakutechnika európai változatával készített reliefjeit bemutató kiállítását. A raku a még izzó kerámiák gyors lehűtésével ér el látványos hatásokat. A Kecskeméti Kerámia Stúdió művészeti tanácsadójának lírai reliefjeit a nógrádi táj ihlette. Az egy, három vagy négy négyzetből felépített reliefek megidézik a táj formakincsét. Látni véljük a Karancs, más nevén a palóc Olümposz hegyes csúcsát, lágy kontrasztul a szelíd dombhajlatokat, csörgedező patakok szeszélyes futását, kergetőző felhők játékát, fák hajladozását a szélben, érő búzamezők aranyfényét, szekér- utak kacskaringóit. A Ráday Kultucca Kálvin téri végén ezúttal is érdemes volt az Üllői útra kanyarodni a Museion kiállítása kedvéért. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben viszont május végéig még megtekinthető Gulyás Kati porcelánjainak retrospektív kiállítása. A textillel is foglalkozó művésznő először textilmintáit transzponálta át mások, például a Hollóházi Porcelángyár formatervezői által megálmodott tárgyakra, majd kedvet kapott a formázáshoz is, sőt ma már saját kemencéjében égeti ki használati tárgyait. Igen, a teás-, a kávéskészlet, a váza, a kínálótál és társai használati tárgyak, melyeknél a forma, a minta e célnak rendeltetik alá. A művésznő fantáziáját, imponáló rajztudását, harmonikus színhasználatát azonban nem tudta gúzsba kötni e tárgyak használati jellege. Hétköznapi és ünnepi dísztárgyai változatos stílusokat, formákat, díszítőmotívumokat vonultatnak fel. Hófehér és törtfehér alapszínek feleselnek a kék-arany színösszeállítással, egyszerű, letisztult formák váltakoznak rafinált, áttört díszítésekkel, stilizált minták mellett sorakoznak az őskori barlangrajzokat megidéző vadászmotívumok vagy éppen a földrészek ábrázolásai. Krivánszky Árpád A művésznő „Szarvasvadász" vázasorozata Emberállatok és tárgylények Gaál József kiállítása a Galéria IX.-ben Újrahasznosított hősök Rácmolnár Sándor tárlata a Rádayban Mindig esemény egy kiállítás, főleg azzá válik, ha az alkotó a munkásságának összegzéseként egy egész életművet bemutató keresztmetszetet válogat össze. Ez történt a Galéria IX.-ben Gaál József kiállításán. Gaál József következetesen építkező művész, aki már a főiskola idején elkezdte kialakítani sajátos zárt világát. Expresszív, feszültségekkel teli képein különös formák, emberállatok és tárgylények a főszereplők, velük történnek látszólag jelentéktelen események, vagy csak éppen megjelennek a képeken rekvizitumaikkal, mint egy magánmitológia hősei. A deformált, groteszknek tűnő, maszkos, vagy máskor álarcot viselő figurák a problémák hordozói. A környezet mindig szinte teljesen üres színpadi tér, ahol ezek a gólem-figu- rák élnek, léteznek. Az egész látvány víziószerű, az álom és az ébrenlét közti halluci- nációs szakaszra emlékeztető igazi pszichorealizmus ez! A torz testek időnként a tér elemeiben folytatódnak, mint az istenek játékában, ahol a várost szimbolizáló útvesztő fölött, a kiálló pontokon támaszkodó, kéménytetőkön álló óriáslények tekéznek fölöttünk, helyenként romba döntve a várost, mert ugye nem kétséges, hogy mi élünk ott alant. A mindig hangsúlyos törzsön csak a fej a biztos, az ordító, kiáltó, szóló, vagy éppen szorosan összezárult szájjal. A meggyötört anyaföld figurája, mint egy kiterített százlábú rovartest fekszik hanyatt, összenőve a belőle kinövő, ágáló fejekkel. A türelem bolondjaiban az emberforma két, ekeként befogott, emberfejű ecsettel fest, vezeti őket mintha szántana. A fejek időnként maszkot viselnek, ilyenkor személyesíti meg a művész látomásainak mitikus világát és szörnyszülötteit. Ezek a maszkok rejtenek, jellemeznek, esetleg a kép hőse maga által választott arcot tesz fel és próbál azzá átlényegülni. Ez számos képen nyomon követhető. De a képeken szerepelnek álarcok is, élesen megkülönböztetve a maszkoktól. Itt az álarc a hamisság, a hazugság, megtévesztés és csalás szinonimája. A hamisjátékos sorozat erre a legjobb példa. A fals perspektívában lépcsőn lefelé lépő torz férfitestek szinte elfolyó keze álarcot tart, hol egyet, a sorozat másik darabjában kettőt, maga elé is, maga mögé is. Á hold udvarában három képe az egyetlen, lírainak vélhető sorozat. A talán szerelmesen összebújt (?) formák legalább is ezt sugallják. Sajnos festményekből egyet sem láthatunk, az itt kiállított munkák rézkarc, aqatinta, szitanyomat, hidegtű, tehát hagyományos grafikai technikával készült nyomatok Knox Zavarba ejtő képek ezek. Ha először látom, valami rajzos, festett naiv önkifejezésnek látszanak, csak ha tovább nézem, tűnnek elő azok a részletek, finomságok, gondolati csavarok, amelyek láttán elgondolkodik a néző: bizony tényleg, megkerülhetetlenül mai képzőművészetről van itt szó. A Ráday Galéria új kiállításán Rácmolnár Sándor munkáit, grafikákat, festményeket, textil falvédőket láthat a betérő. A kiállított munkák képi elbeszélő stílusa meghökkentő. Mivel az alkotó szerint csak az a fontos, hogy a forma erősítse a jelentést, gátlástalanul kisajátít, felhasznál, magába olvaszt minden régi és új népi, populáris témát. Ezeknek az elbeszélésmódját, a stílusát használja fel mondandója kifejezéséhez, oly módon, mint régen az anonim népművészet vagy az újabb városi folklórt magába építő „Street art”. Ezeknek a posztromantikus műveknek főhősei vannak. Houdini szabadulásaival az elementáris szabadságvágy, Kolombusz Kristóf, amikor megcsókolja az újvilág földjét, az áhítat és mítosz, Schwarzenegger mint kigyúrt populáris ikon jelenik meg a képeken. A 21. századi naiv művész | stílusában, elvetve az akadé- I mikus ábrázolás szabályait, fes- •o ti, rajzolja szinte önkéntelenül | egyszerűsítve képeit. Falvédő- < sorozatában, amelyet felesége, Hetényi Judit kivitelezett, textilből és hímezve, aktualizál. Mai márkanevekkel díszíti az asztal vagy a fal megóvására szolgál(hat)ó falvédőit. Édeskés jeleneteit népies hatású bölcsességekkel, közhelyekkel vagy álnépi rigmusokkal díszíti. Bájosan esetlen naiv, ugyanakkor magas szinten kivitelezett kézművesmunkák ezek. Nemcsak hímzéssel, vegyes festészeti technikával is készülnek pszeudo falvédők. Ezek a „Call me” sorozat darabjai, a szexhirdetésekre reflektálnak. A tartalom, az árucikké vált nő naiv toposza, a csillaggal vagy négyzettel kitakart nemi szerv. A kiállításon láthatók darabok pszeudomitológia-sorozatából is. Ezek a világ groteszk jelenségeit avatják új művészi témává. (Ilyenek a legnagyobb óriássáska, a legtöbb más- salhangzós szó vagy más extrém helyzetek a Guinness- rekordok könyvéből.) A „Dingbats” sorozat még tovább megy, itt már estik a számítógép karakterkészletéből szerkeszt saját képeket. Pikto- gram- és pszeudopiktogram- sorozatából több darab is látható. Vannak itt még Bartók Béla bogárgyűjtő szenvedélyét idéző bakelitlemezek, rávésett zenei jelekből összeálló, vajangbábuszerű figurákra emlékeztető rovarok rajzaival, másik sorozatának pedig nyúl- fejű, rakétatestű főszereplője van. Legújabb képein az íves ornamentikus jelek már önálló figurákká szerveződnek. Knox Az emberforma két ekeként befogott emberfejű ecsettel fest A szerző felvétele
