Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-05-30 / 21. szám
Ferencváros 2008. május 30. 5 ■ A HÉT TÉMÁJA: Veszélyben a Ferencvárosi Tanoda? Bizonytalan a felzárkózást segítő intézmény jövője (folytatás az 1. oldalról)- Jelenleg is mintegy harminc gyerekkel foglalkozunk, közülük naponta körülbelül 10-15-en jönnek hozzánk délután kettőtől. A játékos csoportfoglalkozások után az iskolai feladatok megoldásában segítünk, fél öttől hatig pedig megnyitjuk a szomszédos közösségi házat, ahová már a családtagokat - szülőket, testvéreket - is várjuk - mondta Kozma Orsolya, a Tanoda projektvezetője. A Ferencvárosi Tanoda tehát annak ellenére működik, hogy az idei évre nem hirdettek a hasonló intézmények számára HEFOP-os pályázatot. Ez azonban - kis túlzással - csak a szerencse műve. A három éve nyílt, mintegy 80 tanoda túlnyomó többsége ugyanis bejárta kapuit, többek között az a józsefvárosi intézmény is, amelynek módszereiből annak dején több újonnan alakuló ta- aoda merített ötleteket- Egy amerikai milliomos- íak, valamint a ferencvárosi inkormányzatnak köszönhet- ük, hogy nem jutottunk erre a sorsra. Előbbi a nemzetközi IOINT szervezeten keresztül dlencmillió, míg utóbbi ötmil- ió forinttal támogatott minket- ismertette az intézmény idei forrásait a projektvezető. - Ennek ellenére szeptembertől több elemet ki kell vennünk a programból, mivel a következő év első hónapjaiban is ebből a tizennégy millió forintból kell gondoskodnunk a működésről- tette hozzá. A szolgáltatás minősége tehát mindenképpen romlik, s még így sem biztos, hogy akár egy év múlva is nyitva találjuk az intézmény ajtaját. Ahhoz ugyanis, hogy továbbra is stabilan működjenek, kiszámítható normatív állami támogatásra lenne szükség, ám a HEFOP, ami ebben az évben le is zárul, csak projekteket finanszíroz, illetve finanszí- f rozott. Mint azt a tanodaprog- > ramot is koordináló Humán .o Erőforrás Programok Irányító 8 Hatóságától megtudtuk, sem- < mi különös nincs abban, hogy nehéz helyzetbe kerültek a ferencvárosihoz hasonló intézmények.- Az operatív programokon belül meghirdetett pályázatokra azok a civil szervezetek jelentkezhetnek, amelyek tevékenységét végső soron az unió támogatni kívánja. Arról egy percig sem volt szó, hogy a tanodaprogramra minden Két éve még senki sem gondolta, hogy mára nehéz helyzetbe kerül a Tűzoltó utcai intézmény évben lesz forrás, a 2008-as akciótervben egész egyszerűen nem szerepeltek ilyen pályázatok. A tanodákat létrehozó és működtető civil szervezeteknek ezt tudniuk kellett - mondta Nemes Szilárd sajtó- referens. Egy halvány reménye azért mégis akad a Ferencvárosi Tanodának. A HEFOP-ot ugyanis egy másik, Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) névre keresztelt támogatási rendszer váltja, s jelenleg úgy tűnik, hogy ősszel a tanoda-program folytatására is lehet majd pályázni.- A tanodái modell kidolgozásában, amely alapján pályázhatunk majd, részt vett az egyesület elnöke, Fehérvári Szilvia is, így remélhetőleg sikeresek leszünk a TÁMOP kiírásán - bizakodott Kozma Orsolya. - Addig is a HEFOP maradványpénzeiből szeretnénk támogatást nyerni egy balatonmáriafürdői, egyhetes táborra.. ■ A hét végén pedagógusnap Nem lehet minden gond megoldását az iskoláktól várni i társadalmi változások nyomán a pedagógusok ma óriási kihívások előtt állnak Nyári diákmunka Szövetkezeten keresztül érdemes folytatás az 1. oldalról) Ám egyáltalán nem mind- :gy, hogy ez hogyan történik. Jgy-e, mint például Ferencvárosban, ahol az intézmény- vezetők tavaly már az év dejétől készültek az óraszámemelésre és az abból következő létszámcsökkentésre, ezért i nyugdíjba vonulók helyett tem vettek fel új munkatársat, s így szeptemberben nindössze 12 tanártól kellett negválnunk. Nekik más munkakört ajánlottunk, ínnél azonban fontosabb, rogy a társadalmi változások nyomán a pedagógusok ma óriási kihívások előtt állnak. Amikor a hivatásukra készüllek, még merőben más volt a környezet, és más vezérelte a gyermekcsoportokat. Mond- uk úgy, hogy helyén voltak a dolgok. Ma sokkal gyorsabbak a változások, és nem biztos, rogy amit a tanárok megtanultak, az ugyanúgy alkalmazható a napi gyakorlatban is.- Például a manapság elharapódzó iskolai erőszak kezelésébe gondol?- Pontosan. Idén új, hogy az erőszak marginálisan ugyan, de megjelent az oktatási intézmények falai között is. Durvaság eddig is előfordult, de szélsőség maradt, most azonban valami egészen másról van szó, hiszen jól szituált családból származó gyerekek halálra verik társukat. Aki pedig azt gondolja, hogy ez kezelhető pusztán pedagógiai vagy jogi eszközökkel, az súlyosan téved. Ez egy torz, erőszakot sugárzó kultúra, magatartás része, ami csak az egész társadalom, a szülők, a szociális intézményrendszer, a civilek és például az egyházak, a politika összefogásával küzdhető le. Ma sajnos megpróbálnak mindent ráterhelni az iskolára, olyasmiket, ami nem a feladata. Majd az iskola megoldja a bűnözést, pótolja a családot, s letöri az agressziót. Ez tévedés, a pedagógusok mindennek csak az elszenvedői, még ha óriási is a felelősségük a gyerekek értékrendjének formálásában.- Beszéljünk akkor arról, ami valóban az iskola feladata. A képviselő-testület nemrég fogadta el az oktatási intézkedési tervet. Ennek mi a lényege?- Két hívógondolatra épül, az egyik szerkezeti, a másik tartalmi. Az első arról szól, hogy folyamatosan elemezni kell a lakosság különböző szempontú és összetételű alakulását, s a nevelési intézményrendszert ennek megfelelően kell alakítani. Jelenleg Ferencvárosban szükség van a meglévő intézményrendszerre, magyarán: nem zárunk be egyetlen intézményt sem. A tartalmi rész viszont azt mondja ki, hogy minden gyerek a személyiségének legjobban megfelelő képzést kapja.- Nevelési intézményrendszert ^ említett, s nem iskolát. Tuda- •■g tosan? s - Igen. Benne vannak ugyan- I isazóvodákis.Kutatásokigazol- -o ják ugyanis, hogy az a gyerek, aki járt óvodába - s hasonlóképpen, aki az iskolában egész napos oktatásban vesz részt -, sokkal jobb eredményeket ér el, könnyebben jut el az érettségiig. A parlamentben éppen most folyik a végszavazás az oktatási törvény módosításáról, ami a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába írattatását is ösztönözné 20 ezer forint értékű támogatással.- Összefoglalná röviden a törvénymódosítás legfontosabb újdonságait?- Ez elsősorban két új elemet hoz a rendszerbe. Az egyik a pályakezdő és a minőségi oktatást végző pedagógusok támogatása, a másik pedig a diákok esélyegyenlőségének növelése. Előremutató, hogy intézményi szinten írja elő a társadalmi különbségek csökkentését, hiszen nem lehet eredményes az az oktatási rendszer, ami lehetővé teszi, hogy kihalásszák a jókat, és magukra hagyják a valamilyen okból gyengébben teljesítőket. Én a jövőben minden olyan intézkedést, törvénymódosítást ország- gyűlési képviselőként és alpolgármesterként is támo- f gatok, amely a gyermekek f közötti esélykülönbségeket 5 csökkenti. 8 (/)- Köszönöm a beszélgetést. Kocsis Kristóf (folytatás az 1. oldalról)- Az ilyen munkákra nem jelentik be a diákokat, s papírok nélkül semmiféle biztosítékuk nincs, hogy valóban megkapják megérdemelt jussukat. Sokszor előfordul, hogy az ígértnél jóval kevesebbet fizetnek, a pórul járt diákok pedig még csak nem is reklamálhatnak. Ilyesmi egy iskolaszövetkezetnél még akkor sem fordulhat elő, ha esetleg a foglalkoztató cég időközben csődbe jut. A diákok minden esetben a szövetkezettel állnak szerződéses viszonyban, s a legtöbb iroda rendszerint garanciát vállal az ilyen esetekre. - magyarázta Kott Zoltán. Mindazonáltal a munkaadók is egyre jobban kedvelik a szövetkezetek nyújtotta lehetőségeket, hiszen szinte biztosak lehetnek abban, hogy megbízható munkaerőt közvetítenek számukra, ráadásul a legtöbb esetben mentesülnek a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése alól is. A fizetések természetesen a munka típusától függnek, de a minimálbért - négyszáz forintot óránként - mindenki megkapja. A legtöbb munka azonban 450-500 forintos órabérnél kezdődik, ám a nyelv-, vagy szaktudást igénylő állások betöltői sokszor ezer forintot, vagy annál többet is megkereshetnek óránkét. A fizetésből - havi 63 000 forintig - adózni sem kell, s az ezt meghaladó fizetésből is csak a személyi jövedelemadót vonja le a szövetkezet.- A munka kiválasztásánál az egyik leglényegesebb szempont, hogy mindenki a képességeinek megfelelő állásra jelentkezzen. A regisztráció során a legtöbb szövetkezet igyekszik felmérni, hogy kinek milyen munkát ajánlhat, ám ennek ellenére is előfordul néha, hogy menet közben derül ki: az illető mégsem alkalmas a feladat elvégzésére. Ennek persze - a kellemetlenségtől eltekintve - komolyabb következményei nincsenek, ám nyáron, a többszörös túljelentkezés miatt sokkal nehezebb újabb állást találni - hívta fel a diákok figyelmét az igazgatósági tag. A jelentkezési feltételek szinte minden szövetkezetnél megegyeznek. Tizenhat éves kor alatt - törvényi szabályozás miatt - egyáltalán nem lehet munkát vállalni, azonban a legtöbb munkaadó csak 18 év feletti diákokat keres. A nyári szünet előtt érdemes két-három iskolalátogatási igazolást is beszerezni az adott intézménytől, hiszen a szövetkezetekbe csak nappali tagozatos tanulók, illetve hallgatók léphetnek be. További feltétel az adókártya és a bankszámlaszám megléte, mivel a diákok ma már csak átutalással juthatnak hozzá nyári keresetükhöz. A szövetkezet faliújságán naponta jelennek meg új hirdetések 1 A HÉT KÉRDÉSE Dolgoznak nyáron a gyermekei? Koszai Andrásné értékesítési tréner Két egyetemista fiam van, s ők minden évben dolgoztak, már középiskolában is. Ezt a férjem és én is szorgalmaztuk, de mivel a fiúk otthon mindig azt látták, hogy dolgoznak a családtagok, nem is volt kérdés számukra, hogy egy hónapot érdemes-e, kell-e a nyári szünetből munkára szánni. Daukis Andrea főiskolai hallgató Tanárképzőre járok és nyaranta akár több hónapot is eltöltők gyerekekkel, különböző táborokban. Igaz, ez nem a hagyományos zsebpénz-kereső diákmunka és bizonyos mértékig kötelező is, ahogy mondjuk egy műszaki főiskolán a szakmai gyakorlat egy gyárban, de szeretem csinálni. Dobosné Mihály Éva vállalkozó A lányom minden évben végigdolgozza a nyarat, kivéve a két nyaralással töltött hetet, amit nagyrészt ebből a keresetéből finanszíroz. Mindig ugyanott dolgozik, már szinte várják vissza nyaranta, olyan jól végzi a munkáját, amit nagyon szeret is, hiszen ezt is tanulja - formatervezést. Szaller Ferenc villamosmérnök A fiam folyamatosan dolgozik az egyetem mellett. Programokat fejleszt egy szoftveres cégnek. Ráadásul jól keres vele és a munkahelye is biztosítva van, ha megkapta a diplomáját. Ez neki nem is annyira munka, mint inkább szórakozás, már középiskolában is állandóan programokat írt. JUT ESZEMBE... Negatív „The hungarian people are so negative”, azaz „a magyarok olyan negatívak” - kaptam el két turista beszélgetését a múlt héten a villamoson. Nem derült ki, hogy miből vonták le a következtetést, de az azért nem semmi, ha egy külföldi néhány hetes, esetleg csak pár napos itt-tartózkodás után ilyen véleménnyel van a gondolkodásunkról. De miért is vagyunk mi negatívak? Miért kapom olykor magam is azon, hogy eleve nem bízom egy jó ötlet sikerében? Talán túl sok a kudarc látható jele az utcán. Itt van mindjárt egy szü- lővárosom-béli eset, az érdi sportcsarnoké. A sportkomplexumot 200 millióért részben uniós, részben önkormányzati forrásból még 2006-ban emelték. Szép is, modem is, uszoda is van benne, nagyobb versenyek rendezésére alkalmas sportpálya - egyszóval minden, amit csak egy ilyen létesítménytől elvárhat az ember. Mégis üresen áll két éve, a bekötőutat betontömbök torlaszolják el, csak távolról vágyakozhatunk szolgáltatásaira. Hírlik, az üzemeltetésére már nem futja a büdzséből. Aztán tudok horribilis pénzért létrehozott térfigyelőkamerarendszerről, amelynek képeit nem figyeli senki, s érkeznek hírek nagyberuházásról, amelynek az eredeti kétszeresére duzzadt a költségvetése, s esetleg kétségessé válik a befejezése. De említhetem az e számunk egyik cikkében szereplő Ferencvárosi Tanoda esetét is. Egy olyan program kapcsán jöhettek létre az efféle intézmények tucatjai az országban, ami egyáltalán nem garantálta a hosszú távú működést. Ha kerül egy kis pénz, gyorsan belefogunk valami jóba, aztán majd csak lesz valahogy. Csak akad valaki, aki nem bírja nézni, hogy romlik le egy félbemaradt beruházás, jobb sorsra érdemes gondolat. S utólag kitalálja, hogyan lehet gazdaságosan üzemeltetni. Mert nem a hosszú távú működés, hanem maga az épület volt a cél. A jelek szerint még tanulnunk kell, hogy az egyszeri támogatásokat olyan ötletek megvalósításába érdemes fektetni, amelyek aztán megállnak a lábukon, vagy legalábbis biztosított a fenntartásuk, különben ezek a pénzek nem lesznek többek puszta alamizsnánál. Ha úgy tetszik, e pénzeknek a fenntartható fejlődést kell szolgálniuk, különben befejezetlen torzók szegélyezik az utat, s joggal válunk negatívvá. Benke Hunor szerkesztő
