Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-09-12 / 36. szám
4 Ferencváros 2008. szeptember 12. A HÉT TÉMÁJA: Eladó vagy kiadó lakások épülnek a kerületben? Befektetni már nem érdemes ingatlanba (folytatás az 1. oldalról) S ekkor még egy fillér adót sem fizetett senki az egymillióból, így mindjárt világossá válik: ma már nem is olyan jó üzlet az ingatlan. Az elmondottak alapján a lakás középtávú értéknövekedésével se lehet számolni. A kérdést kicsit másképpen látja egy új - Közép-Európában még alig ismert - ingatlanpiaci szereplő, amely kifejezetten bérlakásos társasházak építésére specializálódott. Magyar- országon egyelőre csak a XIII. és a IX. kerületben találhatunk ilyen típusú, úgynevezett apartmanházakat. A ferencvárosi nyár eleje óta fogadja bérlőit a Vaskapu utcából megnyitott utcában: a Likőrben. Szokatlannak tűnhet az elképzelés, amely egyébként a nyugat-európai ingatlankultúrából származik. Ott ugyanis bevett szokás, hogy az emberek jobbára nem vesznek saját lakást, csak bérlik azokat, ily módon megteremtve a mobilitás feltételeit. Felénk azonban más a helyzet: a lakások 95 százaléka magántulajdonban van.- A nemrégiben átadott házban 55 apartmant alakítottunk ki, bérlőink között elsősorban fiatal, egyedülálló üzletembereket találunk. Bízunk benne, hogy néhány éven belül Magyarországon is teret nyer a nyugat-európai modell - mondta a ferencvárosi beruházó marketingkoordinátora. A bizakodásnak kétségkívül lehet alapja, ám ennek egyik feltétele, hogy jelentősen növekedjenek az átlagkeresetek, hiszen - az egyelőre nem túl nagy presztízsű környéken - egy 50 négyzetméteres lakás havi bérleti díja meghaladja a 110 ezer forintot is. Ez az árszínvonal pedig - hiába az exkluzív kivitel, az igény szerinti felszereltség - egyelőre aligha lehet versenyképes a kiadó lakások piacán. Végül ejtsünk szót a József At- tila-lakótelepről is, ahol 200-300 ezer forint között mozognak a négyzetméterárak. Egy nemrégiben készült felmérés szerint kereslet is mutatkozik irántuk, ugyanis a kisebb tőkével rendelkezőknek még mindig a panel jelenti az egyetlen megoldást, s; A József Attila-lakótelep pedig 1 megfelel a legfőbb elvárásoknak: .'S jellemzően négyemeletesek a há- a zak, nagy terek ölelik körül őket, és a közlekedés is kiváló.. ■ Ferencvárosban jellemzően másfél-kétszobás lakásokat alakítanak ki, ami meghatározza a keresletet is Panelprogram kérdőjelekkel Van rá pénz, csak nehezen elérhető (folytatás az 1. oldalról) A József Attila-lakótelepen most első ízben készülnek ilyen pályázatok, igaz, az idei előtt mindössze egyszer írt ki ilyet a kormány, két évvel ezelőtt. Bár nem minden lakótelepi épületről futnak be információk az egyesülethez, száznál is több lakótelepi épület közel harminc százalékában azonban az egyesülettel kapcsolatban álló közös képviselők látják el a rájuk bízott feladatokat, ezért tapasztalataik jellemzőnek tekinthetők. Palotás Józsefié vezető szerint az önkormányzati támogatás hiánya sokakat eleve elriaszt a pályázástól, mások menet közben futamodnak meg, amikor az előkészítés folyamán lassan „kiderül az igazság”. Lassan, mert a 2008-as, februárban kiírt panelpályázatra benyújtandó dokumentációk most kerültek nagyjából nyolcvanszázalékos készültségi fokra, pedig a szeptember 30-i benyújtási határidő rohamosan közeledik. Ám a benyújtáshoz szükséges dokumentumok elkészítése és a kiegészítő teendők rengeteg időt - és pénzt - igényelnek, nem beszélve arról az időről, amíg az egy épületben élő, gyakran több tucat lakó egyetértésre jut a pályázással kapcsolatban. Emiatt az egyesület holdudvarába tartozó, harmincöt-negyven épületből csupán tucatnyiban merült fel a pályázás ödete, de végül mindössze háromban bólintott rá a többség a benyújtásra, és végül csak kettőben jutott a pályázat a mostani készültségi fokra. Azaz a panel társasházak tíz-tizenöt százalékában volt meg a pályázási hajlam és az ehhez szükséges anyagi lehetőség is. Ennyi épület lakói (tulajdonosai) érezték úgy, vállalni tudják a szükséges önerőt, pedig a három fő tételből, amelyek kiteszik a másfél milliós, áüagos lakásonkénti felújítási pénzigényt, csak a fűtés- és nyílászáró-felújításban állapodtak meg, a ház külső szigetelését egy esetleges későbbi pályázatra halasztották, ami természetesen az állami támogatás összegét is csökkenti a mostani pályázat esetében. Az előzetes számítások pedig meggyőzőek. A lakótelep mostani két pályázója egy hatvan- és egy harmincöt lakásos társasház. Ezekben a részleges felújítás lakásonként mintegy nyolcszázezer forintba kerül, amelyet az állami támogatás mellett támogatott bankhitelből valósítanak meg. Sokan megriadnak, amikor először szembesülnek a húsz-harmincezer forintos törlesztőrészlettel, ám a projekttől a fűtési költség huszonötharmincszázalékos csökkenése várható, s ezt a megtakarítást is figyelembe véve a hiteltörlesztés már csak három-ötezer forinttal növeli a közös költséget. Sokaknak, főként a kisnyugdíjasoknak és az alacsony keresetűeknek azonban a legkisebb költségnövekedés is súlyos érvágást jelent, ami számos esetben megtorpedózza a korszerűsítési terveket. Ezért merült fel az ötlet, hogy az ön- kormányzat - ha nem is tudja minden pályázathoz biztosítani az egyharmados támogatást - szociális alapon segítsen nekik. Az egyesület épp a napokban készül egy ilyen tartalmú előterjesztést eljuttatni az önkormányzathoz - mondta Palotásné. Magyarországon iparosított technológiával épült házakból nyolcszázezernél is több van. Válamennyi felújítása szakértők szerint ezerötszázmilliárd forintot igényelne, ami a mostani, megemelt éves tízmilliárd forintos pályázható kerettel számolva is százötven éves projektet jelentene. Az energiaárak biztosan emelkednek, az pedig kérdéses, hogy a következő években milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre a panelek rendbetételére, így érdemes a felkínált lehetőséggel addig élni, amíg megtehetjük. Steiner Gábor Startol „Az iskola rendőre” program Megelőzés, védelem, imázsépítés Az ORFK szeptembertől meghirdette „Az iskola rendőre” programot, amelynek ferencvárosi megvalósításáról Kubis Ákos főtörzsőrmestert, a program kerületi koordinátorát kérdeztük. A rendőrségnek, azon belül a kerületi kapitányságnak eddig is fontos feladata volt a balesetek, bűnesetek szempontjából legvédtelenebbek és legtapasztalatlanabbak, a gyerekek megóvása a rájuk leselkedő veszélyektől. A most meghirdetett program szorosabbra fűzi a rendőrség és a tanintézmények - elsősorban az általános iskolák - kapcsolatát, ezután minden iskolának lesz egy külön rendőre, aki kapcsolatot tart Munkában az iskola rendőre a Mester utcában az iskola vezetésével, a diákokkal és a szülőkkel. A minél közvetlenebb kapcsolat érdekében a ferencvárosi iskolarendőrök a körzeti megbízottak soraiból kerülnek ki, s ahol lehet, olyan rendőrt bíznak meg a feladattal, akinek gyermeke az adott iskolában tanul - mondta a főtörzsőrmester. A gyermekeket meg kell tanítani a helyes közlekedésre, ennek érdekében tájékoztató füzeteket is kapnak majd, s az iskola rendőre az osztályfőnöki óra keretében a legszükségesebb KRESZ-ismeretekre oktató és a balesetmentes közlekedésre nevelő előadást is tart nekik. A gyerekek érdeklődése a legjobban játékos programok, vetélkedők formájában kelthető fel, ezért a rendőrség minden évben forgalombiztonsági vetélkedőket, kerékpáros kupákat is szervez számukra. Az iskola rendőre a gyakorlatban is segít: a forgalmasabb helyeken található, különösen veszélyeztetett iskolák, például a Mester utca 67. szám alatti iskola közelében - különösen az iskolakezdéskor - irányítja majd az autók forgalmát a gyerekek biztonságos közlekedése érdekében. Az iskola rendőrei különös hangsúlyt fektetnek majd a manapság egyre inkább elharapózó iskolán belüli erőszak visszaszorítására. A már hosszabb ideje folyó DADA- program keretében igyekeznek eltántorítani a fiatalokat a drogok és az alkohol fogyasztásától, s megóvni őket például az AIDS-fertőzéstől. Az is a program célja, hogy pozitív képet építsen a rendőrökről a tanulók szemében. Nem félni kell, hanem gond esetén segítséget kérni a rendőrtől. Minél gyorsabban érkezik az információ, annál sikeresebb lehet a rendőrség munkája. Ha például eltulajdonítják egy diák mobiltelefonját, akkor annál nagyobb a valószínűsége, hogy megtalálják, minél gyorsabban értesül az esetről a rendőr. Krivánszky Árpád ■ A HÉT KÉRDÉSE Ön hogyan próbálja meg kordában tartani fűtésszámláját? Luczek Péter kereskedelmi munkatárs Nappal a feleségem és én is dolgozunk, a gyerekek pedig iskolában vannak, így a fűtést, amikor csak lehet, a minimuma állíthatjuk. Igaz, ez azzal a kellemetlenséggel jár, hogy este némi időre van szükség, amíg a hőmérséklet kellemesebbé válik. És ez csak nem túl hideg időben járható út. Péterffy Gábor menedzser Lakótelepen élünk, de van hőmennyiségmérő felszerelve a fűtőtestekre, így ha alacsonyabb hőmérsékletet tartunk, alacsonyabb a számla összege, csak jobban fel kell öltözni. Végül is ezt a megoldást sokan választják a világon, például Japánban sem nagyon fűtenek - bár ez gyenge vigasz. Szanda Lászlóné orvosasszisztens Szeretjük a meleget, így inkább más dolgokon próbálunk meg spórolni, mint a fűtésen. „Szerencsére” olyan nehézkes már autóval közlekedni a városban, hogy köny- nyű lemondani róla, és villamossal járni. Az üzemanyag is van olyan drága, mint a fűtés, így inkább ezen takarékoskodunk. Nyíriné Kovács Enikő adminisztrátor Még nem tudom, mit fogunk tenni. Ez az évi négy áremelés nagyon durva. Nem is értem, milyen emberek, akik ennyire érzéketlenül hoznak ilyen döntéseket. Mintha nem lennének tisztában azzal, mennyi a kereset Magyarországon. Vagy csak nem érdekli őket, hány embert tesznek tönkre? JUT ESZEMBE... Dadaizmus E számunk egyik cikkében olvasom, hogy az ORFK meghirdette „Az iskola rendőre” akciót: az általános iskolákban szolgálatot teljesítő egyenruhás többek közt a már hosszabb ideje folyó DADA (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) -program keretében prevenciós szándékkal mesél majd a lurkóknak arról is, hogy a drog bizony rossz dolog. Emlékszem, ötödikes koromban elmaradt egy osztályfőnöki óra. Helyette két rendőr érkezett, hogy felvilágosítson minket a témában: gyanús küllemű, idősebb „bácsik” képével riogattak, akik naphosszat az iskola körül somfordáinak, hogy nekünk, ártatlan gyerekeknek eladjanak majd mindenféle szereket. Arra is figyelmeztettek, hogy ezeket először ingyen kínálják majd, aztán ha rászokunk - mert ezekre rá lehet -, akkor pénzt szednek, egyre többet, úgyhogy inkább ne drogozzunk, mert a drog rossz. Értjük? Nem értettük. Gyanús küllemű „bácsik” akkoriban egyáltalán nem somfordáltak az általános iskolák körül, és gyanítom, a legtöbb helyen ezt most sem teszik. Mi pedig - hangsúlyozom - még csak ötödikesek voltunk akkor, s az ominózus osztályfőnöki óráig fogalmunk sem volt a drogokról. Itt aztán megtudtuk, hogy van olyan, amelyik erős szagú és zöld, a másik csak egy darabka papír, a harmadik meg úgy néz ki, mint a liszt. Az iskolában hallottunk az egészről először. És én változatlanul nem értem most sem. Gondoltam, a programot azóta elfelejtették, világossá vált: a drogprevenció sokkal, de sokkal összetettebb annál, minthogy megoldható lenne ötödikes gyerekek riogatásával olyasvalamitől, amiről addig fogalmuk sem volt. Ettől ugyanis nem lesz jobb semmi. A program kidolgozója nyilván kedves szójátéknak szánta a rövidítést, nekem azonban a DADA-ról nem a „dajka” jelentés ötiik fel elsőként. Sokkal inkább a dadaizmus, az első világháború idején divatos művészeti áramlat. Követőinek sem sikerült véget vetniük a vérontásnak azzal, hogy az általuk amúgy nagyon is jól látott, zűrzavaros világot megpróbálták leképezni nem kevésbé zűrzavaros alkotásaikkal. Ugyanígy a mai kor „DADA-istáinak” is be kellene látniuk: eredményt akkor érhetnek el, ha inkább azt tudatosítják a gyerekekben, miért érdemes egészségesen élniük, ahelyett, hogy elmondják, mi az, ami egészségtelen. Persze ez már jóval nehezebb feladat. Benke Hunor szerkesztő
