Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-09-12 / 36. szám

Fotó: Budapest Film F erencváros 2008. szeptember 12. KULTÚRA 5 MOZISAROK Dán és a szerelem 30 éve sikeres a Kalyi Jag együttes A MűPában tartották a jubileumi koncertet Steve Carell a Zsenikém után ismét főszerepben! Az egyre népszerűbb komikus ezúttal egy szívmelengető, romanti­kus családi filmben tér vissza a filmvászonra. A tréfames­ter rajongóinak azonban nem kell aggódniuk, kedvencük a kezdetben kissé komolyabb hangvételűnek látszó törté­net ellenére sem tagadja meg önmagát. Carell ezúttal Dánt, a meg­özvegyült apát alakítja, aki egyedül neveli három lányát. Dán foglalkozását tekintve amúgy sikeres és kedvelt új­ságíró, aki népszerű rovatá­ban ilyen-olyan, elsősorban lelki és/vagy családi problé­mákra ad praktikus tanácso­kat. Iránymutatásai beválnak, az olvasók elégedettek, Dán karrierje pedig kezd beindul­ni. Mindeközben valójában éppen Dán az, akinek mielőb­bi segítségre, testi-lelki társra, illetve támaszra lenne szük­sége. Ugyanis Dán esetében a magánélet, mint olyan, is­meretlen fogalom, serdülő, gyorsan érő lányaival pedig állandóak a konfliktusai, ame­lyek jobbára túlféltésből, mar­káns atyai szigorból fakadnak. Pedig Dán jót akar - csak ép­pen rossz módszerekkel. Egy napon aztán bekö­vetkezik az a bizonyos vil­lámcsapás. Dán egy vidéki hétvégén tartott, népes csalá­di összejövetel során a kisvá­ros vegyes-könyvesboltjában megismerkedik az elbűvölő Marie-vel (Juliette Binoche), aki éppen az olvasnivalók kö­zött válogat. A szimpátia köl­csönös, szinte azon nyomban egymásba szeretnek, telefon­számot is cserélnek, majd el­búcsúznak, mert Marie-nek fontos dolga van. A bevásárlást követően Dán boldogan tér vissza a rengeteg rokontól zajos, ha­talmas házba, és ekkor kez­dődik el a kissé tesze-tosza, jópofa főhős igazi kálváriája. Időközben ugyanis Marie is megérkezik ugyanoda, mert mint kiderül, ő bizony Dán fivérének, a szoknyavadász és kissé tapló Mitch (Dane Cook) barátnője. A fatális vé­letlen teljesen lebénítja Dánt és Marie-t, néhány órával ko­rábbi találkozásukról (elke­rülendő a családi botrányt) persze senkinek sem szólnak, és ekkor kapcsol utazósebes­ségbe a film. Dán becsület­beli és morális kérdésként is kezeli a váratlan szituációt, miközben lelki teherként ne­hezedik rá a Marie iránt fel­lángolt szerelme. Helyzetkomikum, temér­dek félreértés és frappáns párbeszédek sziporkáznak minden mennyiségben. Rá­adásul a hét végi összejövetel egyik titkos céljaként a család össze akarja hozni Dánt egy korábbi, roppant dekoratív évfolyamtársával. A kifejezet­ten csinos hölgy megjelené­se csak tovább bonyolítja a kalamajkát, mert ő viszont Mitchnek tetszik, igaz, Dánt sem hagyja teljesen hidegen. Ekkor Marie akcióba lép, és ettől a pillanattól kezdve már az a legfőbb kérdés, hogy az egyre kaotikusabbá és mu­latságosabbá váló, titkokkal zsúfolt románcútvesztőből hogyan fognak kievickélni a szimpatikus szereplők. A film igazi humorforrá­sai (a fentieken túl) a reme­kül megírt mellékszereplők, akik kedvesen bár, de folya­matosan cikizik, piszkálják egymást, egy amolyan igazi, zajos, középosztálybeli, ame­rikai családként, akik hosszú idő után ismét összegyűl­ve végre ismét eltölthetnek egy hosszú hétvégét szeret­teikkel. A forgatókönyvíró Pierce Gardner így vall erről és Dán karakteréről: „Tizen­nyolc éven keresztül jártam Rehoboth Beachre a felesé­gemmel, az ő négy testvéré­vel, a szüleivel és az összes rokonnal. Körülbelül 23-27 ember jött össze ilyen alkal­makkor. Van valami lenyűgö­ző annak a dinamikájában, amikor ezek az emberek ösz- szegyűlnek egy házban - mindig is írni akartam erről. ...Dánt leginkább az teszi ér­dekessé, hogy amikor végre újra érezni kezd valamit, ez az ember, akinek erős etikai elvei és komoly felelősség- érzete van, hirtelen mindent elront, amilyen gyorsan csak lehet. Es ennek egyszerű az oka: a szerelem mindenkit ki­fordít önmagából. A világ leg­nagyobb emberétől kezdve a hentesen, a péken át egészen Dánig, senki sem menekülhet, ha lesújt a szerelem.” Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el szeptember 22-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók kö­zött kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas két­szer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejt­sék el feltüntetni telefonszá­mukat vagy egyéb elérhe­tőségüket) E heti kérdésünk: Melyik filmben nyújtott ala­kításáért kapott Oscar-díjat Juliette Binoche? Az augusztus 29-i szám filmes játékának megfejtése: Michelle Williamst a Túl a barátságon mellékszereplőjeként jelöl­ték Oszkár-díjra. Nyerteseink: Bodnár Beáta és Kondorossy Kálmán A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu A Kalyi Jag az Európa-díjtól a Kisebbségekért-díjig már számtalan hazai és nemzetkö­zi elismerést besöpört. A világ szinte minden táján ismert és elismert roma zenekar szeptem­ber 5-én ünnepelte fennállásá­nak 30. évfordulóját. A számtalan díjjal elismert együttes már véglgturnézta az egész világot A magyarországi világzene-moz­galomban kiemelkedő szerepe van a roma népzenének, s így az azt elsőként újraértelmező Kalyi Jagnak. A „Fekete Tűz” ci- £ gányfolklór-együttes 1978-ban '! alakult Budapesten Szatmár .'S megyei, Nagyecsed és a főváros 8 között ingázó, cigány munkásfia- < tatokból. Az azóta eltelt harminc év alatt pedig már bejárták a vi­lágot. Sikerükhöz hozzájárult, hogy összegyűjtötték nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hanem a világ szinte összes ci­gánydallamát - eközben azonban sikerült megőrizniük otthonról hozott előadói stílusuk legfon­tosabb elemeit, továbbfejlesztve színpadképes produkcióvá. A cigány hallgatóság hagyomá­nyai legszebb darabjait ismeri fel az előadásokban, a nem cigány közönség pedig a hagyomány sokszínűségére, életteliségére csodálkozik rá. A tudományos kutatással is kapcsolatban áll­nak, rendszeres látogatói a Ma­gyar Tüdományos Akadémia Zenetudományi Intézetének. A Kalyi Jag sajátos előadói stí­lust alakított ki, amely félreis­merhetetlenül különbözteti meg őket a többi cigány együttestől. A kiváló vokális adottságokon kívül magas színvonalú hangszerjá­ték és egységes kidolgozottságé dalok jellemzik őket. Termé­szetesen zenéjükbe populáris elemeket is beépítenek, de ezek csak a hangzás színesítésére hi­vatottak, nem kerülnek túlsúlyba a népi elemek rovására. A lassú, lírai dalok mellett számtalan per­gő táncdallamot adnak elő, ame­lyek kíséretének fontos elemei a szájjal képzett bőgőhang és a hagyományos ütőhangszerpótló eszközök: a kanál és a vizeskan­na. Csaknem minden dallamot elláttak hangszeres kísérettel, két daluk azonban teljesen ha­gyományos módon szólal meg. Az egyik egy erősen improvizatív jellegű táncdal, amely tisztelgés rég elhunyt, egykori énekesnő­jük, Rostás Jánosné emléke előtt, a másik egy botoló nóta, amely a cigány botos táncok zenei kísére­téül szolgál. A számtalan kitüntetéssel el­ismert zenekar végigturnézta a világot. Hosszü évek óta roma művészeti egyesületet és szakis­kolát működtet, az együttest ve­zető Varga Gusztáv pedig Roma legenda címmel rockoperát is írt. A szeptember 5-én tartott, jubileumi koncerten a legújabb Kalyi Jag-produkció, a Lángoló tűz mellett ebből a rockoperá­ból hallhattunk részleteket - és az együttes örökzöldjeiből is szá­mos darabot műsorra tűztek. A Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangver­senyteremben tartott előadás előtt Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte az egybegyűl­teket, és méltatta a zenekart. Papp Orsi Budapesti Mahler Ünnep a Művészetek Palotájában A Fesztiválzenekar ezúttal is felejthetetlen koncertet adott Rangos zenei eseménnyel indult az idei évad a Művészetek Palo­tájában: szeptember 6. és 11. között idén negyedszerre rendez­ték meg a Budapesti Mahler Ün­nepet. A fesztivált Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója indította útjára 2005-ben. Gustav Mahlert (1860-1911) a múlt századvég kiemelkedő ze­nei alakját, karmestert, zeneszer­zőt, operaigazgatót (három évig a budapesti Operaházat is vezet­te) a zenei romantika utolsó nagy alakjának tekintik. Nagyszabású zenekari művei sok rajongót von­zanak ma is, kultusza az egész vi­lágon eleven. A Budapesti Mahler Ünnep életre hívójának, Fischer Ivánnak egyik célja az volt, hogy Buda­pesten is rendszeresen fellépje­nek a zeneszerző műveinek leg­kiemelkedőbb külföldi előadói. Az idei sztárvendég a világhírű bariton, Matthias Goeme volt, aki a Gyermekgyászdalok-at adta elő a Fesztivál Színházban. A Mah- ler-ünnep másik célja, hogy le­hetőséget teremtsen új művek elkészítésére és bemutatására. Gustav Mahler a budapesti Operaházat is igazgatta Ezúttal két magyar szerző da­rabjának ősbemutatójára került sor - Cserniczky Miklós: Scherzo all’ongerese és Dubrovay László: Magyar rapszódia. A négy koncertből álló ren­dezvényen három Mahler-művet hallhattunk: a III. (d-moll) szim­fóniát, a Dal a Földről című, nagy hatású művet és a már említett Gyermekgyászdalokat. A zeneka­ri műveket a Budapesti Fesztivál- zenekar adta elő Fischer Iván ve­zényletével. Nekem a vasárnap délutáni koncertre volt szerencsém bejut­ni, s meghallgatni a két új ma­gyar művet, valamint Mahler III. szimfóniáját. A hatalmas, másfél órás, hat tételből álló zenekari művet altszóló (Birgit Remmert) és kórus (a Magyar Rádió Női Kara és Gyermekkara) egészíti ki. „Olyan nagy művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik - én magam is szinte csak hangszer vagyok, amelyen a Mindenség játszik” - írta menyasszonyának Mah­ler az 1893-1896 között kelet­kezett III. szimfóniáról, amelyet ha meghallgatunk, igazat kell adnunk a szerzőnek. Mintha va­lóban az egész világ szólna a szí­vünkhöz, olyan magával ragadó, elbűvölő zene ez. Gyengéd, édes dallamok, lelket felkavaró lükte­tés, csipkefinomságú, szinte el­haló ének- és hangszerszólókkal (Ács Ákos játszotta klarinéton), áradó érzelemkitörésekkel. Aki még sosem hallott Mahler-mu- zsikát, a III. szimfónia biztosan alkalmas rá, hogy közel kerül­jön a szerző zenei világához, és megszeresse azt. Ebben kétségkívül szerepe van Fischer Iván varázslatos egyéni­ségének is. Fischernek nagy a ra­jongótábora, nem véletlenül, hi­szen rendkívüli meggyőző erővel képes magával ragadni a közön­séget az általa közvetített zenei világba, elhitetni velünk, hogy ezt a világot nem lehet nem sze­retni. Régi és új rajongói ezért is hálásak lehetnek neki ezért a Mahler-ünnepért. A koncertek mellett a fesztivál ideje alatt tudományos üléseket is tartottak, és szeptember 28-áig a Művészetek Palotája előcsarno­kában még látható az a kiállítás, melyet a párizsi Gustav Mahler Zenei Archívum anyagából ren­deztek. Ferencz Zsuzsa Hogy csinálják? Amszterdami vendégek A technikai fejlődés lehetővé tette a grafikai módszerek fejlődését A Galéria IX-ben, a Magyar Gra­fikusok és Litográfusok stúdió­jának galériájában, vendégként most az ötvenéves jubileumát ünneplő Amszterdami Grafikai Stúdió művészei állítanak ki. Az Amszterdami Grafikai Stúdió 1958-ban alakult meg. A helyi ter­vezőművészek és grafikusok egy, akkor újdonságként ható alkotó- közösséget hoztak létre munká­juk megkönnyítésére, technikáik továbbfejlesztésére. Az alapítás óta eltelt ötven év alatt természe­tesen sokat fejlődött, változott a stúdió. Az itt alkalmazott grafi­kai technikák bővültek. Az idő­közben bekövetkezett technikai fejlődés lehetővé tette a hagyo­mányos eljárások mellett olyan új eszközök felhasználását, mint a fotó, a fénymásoló vagy a szá­mítógép. Közben kialakult a stú­dió körül egy művészkör, az ebbe tartozó profi alkotók nem csak tanácsokat tudnak adni, de tény­leges segítséget is nyújtanak az alkalmilag itt dolgozó hazai és külföldi művészeknek. Egy idő után a stúdió alapít­vánnyá szerveződött, hogy to­vább bővíthessék lehetőségeiket, így vált lehetővé, hogy az Amsz­terdami Grafikai Stúdió ma már mesterkurzusokat és műhelyeket | is szervez. Az évek során kiala- 1 <D kult az együttműködés a hazai .'S és külföldi stúdiókkal, és a köz- S ben felhalmozódott tapasztalat < már kiállítások és előadások cse­réjét is lehetővé teszi, de munka- programjukat, módszereiket és tapasztalataikat is szívesen átad­ják más érdeklődőknek. így most a magyarországi bemutatkozásra nem csak különféle grafikai mű­veket hoztak, de ittlétük során lehetőség nyílik a tapasztalatcse­rére is a vendéglátó magyar mű­vészekkel. Ez azonban csak az együtt­működés kezdete, hiszen itt művészeti gondolatok áramlá­sáról, a holland és magyar mű­vészek cserekiállításairól van szó, a mostani vendéglátók rö­videsen az amszterdami AGA (Amszterdami Grafikai Stúdió) galériájában viszonozzák majd ezt a tartalmas művészeti be­mutatót. Az Amszterdami Grafi­kai Stúdió kiállítása szeptember 5-étől a hónap közepéig tekint­hető meg a Ráday utcában, a Galéria IX-ben. Knox

Next

/
Oldalképek
Tartalom