Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-07-25 / 29. szám

Ferencváros 2008. július 25. 5 A HÉT TÉMÁJA: Mentés két keréken Idén már 32 halál a Dunán A legfelszereltebb mentőrobogó Havi 38-cal kevesebb áldozat Bevált a közlekedési szabályok szigorítása A közlekedés aktuális kérdése­it összefoglaló dokumentumot juttatott el szerkesztőségünkbe a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság, a benne foglaltakat célsze­rű megfontolni, mielőtt nyaralni indulunk. A dokumentum elöljáróban megállapítja, hogy Európa útja­in évente 1,3 millió baleset tör­ténik, amelynek következtében negyvenezren életüket vesztik. A szomorú statisztikai adatok az EU legfelső politikai szintjét is lépésre késztették, a bizottság 2001-ben kiadta az úgynevezett Fehér Könyvet, amely 2010-ig a balesetben meghaltak számának felére csökkentését tűzi ki célul. Mindezt a szabálykövető maga­tartás ösztönzésével, a jármű­park biztonságosabbá tételével és a közúti infrastruktúra fej­lesztésével kívánják elérni. A hazai közlekedéspolitikai programot 2004-ben fogadta el az Országgyűlés, ebben az EU- énál enyhébb feltételek szere­pelnek, 2010-ig csak 30, 2015-ig viszont már 50 százalékkal csök­kentenénk a halálos áldozatok számát - ezt az unió is elfogadta. Az ezredfordulót megelőző évtizedben tulajdonképpen Ma­gyarországon már teljesültek az uniós elvárások, hiszen ez idő alatt a személysérüléses balese­tek száma 37, az ezek következ­tében elhunytak száma pedig 51 százalékkal csökkent, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a gépkocsik mennyisége ugrássze­rűen nőtt. Az ezredfordulót követően azonban romlottak a mutatók, és a kedvezőtlen tendencia csak múlt évben látszik megtörni. Ta­valy például összesen 1,4 millió alkoholszondás ellenőrzést vé­geztek, melynek során a vezetők 3,2 százaléka ittasnak bizonyult. Ez főként azért szomorú, mert minden nyolcadik személysérü­léses balesetet ittasan okozták. Aggodalomra ad okot az is, hogy Magyarországon a lakott területen belül mindössze 45, Az új jogszabályok életbe lépése óta már 580 millió forintnyi bírságot szabtak ki országúton 50, és autópályán is csupán 65 százalékos a bizton­sági öv használata. Ennek veszé­lyeit jelzi, hogy a balesetekben meghaltak 73 százaléka nem csatolta be a biztonsági övét. A kitűzött cél teljesítésére ez év elején meglehetősen drákói szigorításokat vezettek be az utakon. A szabályozásban meg­jelent az objektív felelősség elve, így a továbbiakban nem bújhat­nak ki a büntetés alól például a lefotózott gyorshajtók. A jogsza­bály hatálybalépése óta már 580 millió forintnyi bírságot szabtak ki a hatóságok ilyen módon. Je­lentősen szigorították az előé­leti pontrendszert is, emelve az egyes cselekményekhez tartozó pontok számát, és 2-ről 3-ra nö­velve az elévülési időt. Növeke­dett a helyszíni bírság összege is, és bevezették az úgynevezett „zéró toleranciát”, azaz elveszik a jogosítványt attól, aki alkohol­tól befolyásoltan ül volán mögé. Az eredmény nem is maradt el, az év első négy hónapjában 8,55 százalékkal kevesebb köz­lekedési balesetet regisztráltak, s 152-vel kevesebben vesztették életüket, mint az előző év ha­sonló időszakában. Az év ele­jén az ittasan okozott balesetek száma is csaknem harmadával csökkent. Az írás felsorolja a leggyako­ribb baleseti okokat is. Az élen a gyorshajtás áll (28%), amit az el­sőbbségadás elmulasztása követ (23%), a harmadik „helyezett” baleseti ok pedig a kanyarodási szabályok megsértése (14%). Ügyeljünk minderre, nehogy rémálommá váljon a gondtalan­nak ígérkező nyaralás! (-) Mayer Ágost és Siklósi Gábor a Főnix SOS udvarán a robogóval helyre akkor is mentőt hív­nak, ha ez nem indokolt. Nem kell ahhoz három ember, hogy egy elvágott kezet bekötöz­zenek, és megmondják, me­lyik kórházba kell menni. Az emberek java nem tudja, mi­kor kell mentőt hívni, és mi­kor az ügyeletet. Sokszor kényelmesek, és eszükbe sem jut, hogy maguktól menjenek be a szakrendelőbe vagy az ellátóhelyre. A motor pedig nem vihet el senkit.- A feladatok ellátásához jól kell tudni vezetni a járművet. Milyen szinten motoroznak?- Mayer Ágostra és Matykó Ákosra rá merem bízni a gépet, mert „régi motorosok” min­den értelemben. Szakmájuk csúcsán vannak. A gyermek- élesztéstől a vénabiztosításon át a traumás betegek ellátásá­ig mindent tudnak.- Meddig mehet el a motoros mentő az ellátásban, mire ka­pottfelhatalmazást?- A jogszabály szerint a si­keres mentés érdekében a tőle elvárható legmagasabb szin­tű segítségnyújtást kell meg­adnia. Minden olyan eszközt használhat, ami a motoron van, ezt pedig úgy szereltük rek bemennek saját lábukon a kórházba azokkal a panaszok­kal, amelyhez nálunk men­tőt hívnak. Itthon lényegesen emberbarátibb a szolgáltatás, náluk viszont gazdaságos, és azt hiszem, hogy az a jobban működő rendszer, mert a mi feladatunk az életmentés.- Milyenek az eddigi tapaszta­lataik?- Még nem igazán ismernek minket az emberek, hiszen csak három hónapja műkö­dünk. Nagyon furcsán néznek ránk, amikor meglátnak, mert ebben a motorosruhában úgy festünk, mint egy terminátor.- Mennyire veszélyeztetett az ápoló, aki motorra ül?- Nagyon, mert a motor sem könnyű, a felszerelés is nagy, és az utcán közlekedők sem segítik a munkánkat, mert ha meghallják a szirénát, azon­nal mentőautót keresnek, nem számítanak a motorosra, emi­att kockázatos a száguldás. És valljuk be, akármilyen jól motorozunk, mi mentőápolók vagyunk, még akkor is, ha le­tettük a pályaalkalmassági vizsgát, amely kellett ahhoz, hogy motorra ülhessünk. Solténszky Kornélia föl, mint a kiemelt mentőautót szokás, így a mentősök a jog­szabály engedte lehetőségek legmagasabb szintjét érhetik el munka közben.- Mi a hatékonyságuk titka?- Egyrészt az idő, mert a se­gítség pillanatok alatt érkezik. Ez nagyon fontos a beteg to­vábbi sorsának alakulásában. Másrészt a motoros ápoló el tudja dönteni, hogy szükség van-e rohamkocsira, mentő­re, vagy elegendő egy szállító­autó is - és ez az igazi siker, mert ezzel rengeteget spóro­lunk a mentőszolgálatnak. A riasztások hetven százaléká­ban ugyanis szükségtelen a mentő. A külföldi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy azok az újraélesztett betegek, akik időben kapnak megfelelő se­gítséget, lényegesen kevesebb ideig szorulnak kórházi, inten­zív betegellátásra, mint akiket későn mentettek meg. Hogy ezt az ellátási összeget meg­spórolják, motoros mentőket alkalmaznak, sőt Londonban még kerékpáros mentők is vannak.- Jól tudom, hogy a mentés szempontjából mégis Magyar- ország Európa leglefedettebb országa?- Igen, ez igaz, de itthon nem tudják az emberek, hogy mihez kell mentőt hívni. Az országban tízmillió ember él, Londont tizenkét millióan lak­ják, és feleannyi mentőautó­juk van, mint nekünk országos szinten, mégis el tudják látni a feladatukat, mert ott az embe­Nagyszabású ellenőrzési akciót tart a vízirendőrség Vízirendészeti ellenőrzés! Kérem a hajó papírjait! (folytatás az 1. oldalról) Tóth alezredes elmondta azt is, hogy nemrégiben változott a jogszabály, mely szerint úszás­tudástól függetlenül minden 16 éven alulinak mentőmel­lényt kell viselnie a vízi jár­művekben, e korhatáron felül pedig az úszni nem tudóknak; ezt is fokozottan ellenőrzik. A közutakon bevezetett zéró to­leranciát kiterjesztik a vízi jár­művek vezetőire is, nekik sem szabad egyetlen csepp alko­holt sem fogyasztaniuk. Érthető a szigor, mert éven­te 60-80 haláleset történik a Duna főágában és mellék­ágaiban. A kíshajóbalesetek mellett a tiltott helyen való fürdőzés is szedi áldozatait, idén már ötöt. Úszni tudók vir­tusból vállalkoznak a Duna és mellékágainak átúszására, de nem számítanak a sodrásra, a rendellenes vízmozgásokra, az örvényekre, a víz hirtelen hő­mérséklet-változásaira, elfogy az erejük, és a víz áldozatai­vá válnak. Budapest területén minde­nütt tilos a fürdés a Dunában, nem csak a főágban, hanem az 58 kilométer hosszúságú Rác­kevei (Soroksári)-Duna-ágban is, ahol négy vízirendőr ügyel a biztonságra két járőrhajó­val. A főágnál kevésbé kiszá­míthatatlan Ráckevei-ágban is volt már idén tiltott fürdő­zés-miatti haláleset: júniusban két ember fulladt a vízbe So­roksáron a Molnár-szigetnél, tavaly szeptemberben pedig a Francia-, más néven Bolgár­kertész-öböl magasságában, Ferencváros és Pesterzsébet határán borult fel egy kishajó. Hét embert sikerült kimente­ni - egyikük kiszabadításához a roncsvágót is be kellett vet­ni -, a nyolcadik utast sajnos már holtan emelték ki a vízből a tűzoltóság búvárai. A Ráckevei-Duna teljes sza­kaszán 15 kilométer/órás sebességkorlátozás van ér­vényben - mondta el Tóth al­ezredes. A környéken lakók nyugalma érdekében nemrég traffipaxos ellenőrzést is tar­tottak, amely roppant pozitív visszhangra talált az önkor­mányzatok és a pihenők, nya­ralók körében. ■ (folytatás az 1. oldalról) A mi motorunk a leghatéko­nyabb a belvárosban használ­tak között, mert ez az egyedüli kéklámpás. Ez a motor - fel­szereltségének köszönhetően- kiemelt mentőegység, ter­mészetesen hordágy nélkül.- Mit jelent, hogy kiemelt egy­ség?- Van defibrillátorunk (új­raélesztő készülék), amely­nek csatlakozója kompatibilis a mentőautóéval. Van speciá­lis légútbiztosító, úgynevezett laryngiális maszkunk, amely lehetővé teszi, hogy egyedül is újraéleszthessük a beteget, ami segítség nélkül nehéz feladat. Vannak különböző végtagrög­zítő eszközeink, gyógyszerek a hétköznapiaktól az életmentő­kig, vannak speciális eszköze­ink, mint például a tűbelövő, amellyel egyenesen a csont­velőbe lehet lőni a tűt, és nem kell vénát keresni, ezzel na­gyon sok időt lehet nyerni addig, amíg megérkezik a ro­hamkocsi.- Kik dolgozhatnak a moto­ron?- Hárman dolgozunk ezen a motoron. Magam választot­tam meg a kollégáimat, olyan kiemelt ápolókat, akikre rábíz­nám magamat is. Nem tartjuk indokoltnak a mentőtisztek szolgálatát, mert az elsőren­dű cél, hogy a sérült mielőbb segítséget kapjon, ameddig meg nem érkezik a végső ellá­tást biztosító mentőtiszt vagy orvos. A másik érv, hogy Ma­gyarországon nagyon sok ■ A HÉT KÉRDÉSE Ön fürdött már tiltott helyen? Domokos Balázs író Amikor Szegeden egyetemre jártam, el kellett ütni valami­vel az előadások alatti időt, akkor sokat jártunk a társaim­mal a Tiszára fürödni. Igazság szerint nem emlékszem, hogy akkor és ott tilos volt-e füröd­ni, de annyi biztos, hogy nem a fizetős strandokon múlattuk délelőttönként az időt. Pejkó Lászlóné pr-munkatárs Még gyerekkoromban az egyik barátnőm majdnem beleful­ladt a Dunába, és ezt nem tudom elfelejteni. Azóta félek a víztől, nem is szorgalmazom, hogy vízpartra menjünk, mert a gyerekeimet is nagyon féltem, pedig ők szeretik a vizet, és az iskolában is viszik őket úszni. De mindig frászban vagyok... Molnár Béla fogtechnikus Bevallom, igen. Tudok olyan helyet, ahol mindig is több tucat ember strandolt, és egy­szer csak tiltott hely lett. Min­denki azt gondolta, az egész csak azért van, hogy a fizetős strandra menjünk. A régi he­lyen nincs sem őr, sem kerítés, így elég nehéz elhinni, hogy a veszély miatt tiltották be. Bodó Sándor mérnök Hét közben, aki dolgozik, an­nak nincs ideje strandolásra, hétvégén pedig a Velencei-tóra járunk, állandó helyre. Ha meg nyaralni megyünk, keressek di­rekt olyan helyet, hogy szabály­talankodhassak? Szerintem jól meg lehet lenni ilyesmi nélkül, hacsak nem az ostoba virtus­kodás a cél. JUT ESZEMBE... Motoros virtus Ülök a Ferenc téri kávéház teraszán, csendes, napfé­nyes a délelőtt, a szemközti játszótéren békésen játsza­nak a gyerekek. Szeretném nyugodtan átolvasni a reg­geli lapokat, amikor elhúz mellettem egy motoros. Százzal, ahol csak 30-cal lehetne. A Bokréta utcá­ban aztán még rátesz egy lapáttal, egy kerékre állítja a paripát, mennydörgő gáz­fröccsei még az Üllői úton is megremegtetik az abla­kokat. Nem a Főnix moto­ros mentői sietnek esethez, csak valaki így szeretné fel­hívni amúgy valószínűleg jelentéktelen személyére a figyelmet. Motorozni sok minden miatt szerethet valaki. A motor lehet a munkaesz­köze, nyeregbe pattanhat azért, mert így könnyeb­ben jut előre a dugókban, az országúton száguldva közelebb érezheti magához természetet, szabadabbnak hiheti magát, fűtheti a ver­senyszellem, vagy a gépcso­da hátán beleélheti magát valamifajta 21. századi mo­toros lovag szerepébe. Akad viszont jócskán, aki csak adrenalinszintje emelésére húzza csutkáig a gázkart. Szüksége van a kellemes borzongásra, amit a gép erejének szabadjá­ra engedése közben érez, miközben elég egy apró hiba, és a következmé­nyek végzetesek. A baj az, hogy nem csupán magára nézve, áldozatul eshetnek vétlen gyalogosok, kerék­párosok is, miként a rekor­dot döntő múlt hétvégén is, amikor hat tragikus kime­netelű esetet jegyeztek be a motorosbalesetek fekete krónikájába. E számunk egyik cik­kében olvasom, hogy míg az ezredfordulót megelő­ző évtizedben a gyarapodó járműállomány ellenére ör­vendetesen csökkent a közúti balesetek száma, 2000-2007 között már romlottak a mu­tatók - ebben, a közálla­potok általános durvulása mellett, alighanem szerepet játszott a virtusból motoro­zok számának drámai növe­kedése is. Félő, hogy ebben a tekin­tetben a közúti szabályok év eleji szigorítása sem hoz szá­mottevő javulást, a motoros ugyanis - első rendszám hí­ján - eleve nem aggódik a szemből készülő fotó mi­att, sokan a hátsó táblát is megbuherálják, hogy kellő tempónál vízszintesbe haj­lítsa a menetszél, s a rend­őrök - balesettől tartva - még a nyomukba se szíve­sen erednek. Pedig aki erőfitogtatás­ból motorozik, az nem sok­ban különbözik, mondjuk, a Vendel sétány padjait a betonból kitépő randalíro­zóktól - csak éppen több a pénze - és persze közveszé­lyesebb. Kocsis Kristóf főszerkesztő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom