Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-07-25 / 29. szám

Fotó: Intercom 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. július 25. MOZISAROK X-akták: Hinni akarok „Ez a történet részben a hit és a tudomány összeegyez­tetésének nehézségeiről szól. Valójában Mulder sa­ját hitével való küzdelmét mutatja be.” (Chris Carter rendező-forgatókönyvíró) Az X-akták című tévésorozat 1993. szeptember 10-én de­bütált, Chris Carter és Frank Spotnitz volt a szülőatyja, és két merőben különböző be­állítottságú és gondolkodású FBI-ügynök munkáját és életét mutatta be. Fox Mulder (David Duchovny) és Dana Scully (Gillian Anderson) a „Hiva­tal” olyan jellegű, megoldat­lan ügyeit vizsgálták, amelyek megmagyarázhatatlannak tűnő, gyakran paranormális, természetfeletti jelenségek­re utaló nyomokat is tartal­maztak. A sorozat elképesztő sikerré vált Amerikában, és számtalan különböző, rangos díjat nyert, többek között há­rom, a legjobb televíziós soro­zatnak járó Golden Globe-ot a dráma kategóriában. A mindig szkeptikus Scullyt alakító női főszereplő; Gillian Anderson pedig 1.997-j?en Emmy-díjat vehetett át alakításáért mint a legjobb színésznő a televí­ziós drámasorozat kategóri­ában. Az X-akták külföldön - többek között Magyaror­szágon - is legalább annyira meghódította a közönséget, mint az Egyesült Államokban. A 45 perces, a paranoia és a titokzatosság keverékét nyúj­tó epizódok minden idők leg­népszerűbb tévésorozatává tették az X-aktákat Kanadá­ban is, elképesztő nézettséget ért el az angol BBC2-n, a ja­pán tévében pedig az addigi legnagyobb szenzációnak szá­mított. A sorozat világszerte nézettségi rekordokat döntött, rajongók millióit szögezve a képernyők elé. Az elképesztő sikerre való tekintettel Chris Carter és Frank Spotnitz 1998-ban el­készített egy a sorozaton alapuló, nagy költségvetésű mozifilmváltozatot. A tévéso­rozat és a mozifilm fölött is bábáskodó Twentieth Centuty Fox 66 millió dolláros befek­tetése csak a tengerentúlon több mint 120 millió dolláros profitot hozott - a világkörü­li forgalmazásból származó bevételekről nem is beszélve. Ezt követően a tévésorozat még négy évig folytatódott, majd kilencedik évadját kö­vetően 2002-ben zárult le az addigra már világszerte gigan­tikus méretűvé vált rajongótá­bor legnagyobb bánatára. Azonban a legendás alkotó­gárda ismét összeállt, és most egy újabb X-akták mozifilm­mel lepi meg a közönséget. A „Hinni akarok” tulajdon­képpen a sorozat lezárása óta eltelt hat évvel később folyta­tódik a főhősök életében is. A történet a legemlékezetesebb és legkedveltebb tévéepizó­dok hagyományait követi. Vérfagyasztó és elgondolkod­tató titkokban, valamint ideg­borzoló eseményekben ezúttal sincs hiány, ráadásul Mulder rendíthetetlen igazságkeresé­se mellett a Scullyval egyre bonyolultabbá váló kapcsola­ta is merőben új irányba indul el a fordulatos cselekmény során. „Véleményem szerint az X-aktákban az volt a leg­jobb, hogy bármit félelmetes­sé tudott tenni. Nem tipikus horrortörténeteket mesélt el, nem követte a műfaj populáris- konvencióit. Az X-akták: Hinni akarókban is csupa olyasmit látunk, amit a legtöbb ilyen műfajú filmben nem” - mond­ja Frank Spotnitz társ-forgató- könyvíró. A legújabb kaland történetét és a forgatást hatalmas titok­tartás övezte. Például a forga­tókönyvből a szereplők mindig csak az aznapi adagot kapták kézhez előre kimásolt lapo­kon, amelyek mindegyikére külön vízjellel.volt rányomva a színész neve. Minden egyes forgatási nap végén begyűjtöt­ték tőlük a lapokat, és azonnal megsemmisítették, továbbá a színészek és az általuk játszott figurák álnéven szerepeltek a forgatási ütemtervben. „Úgy gondolom, hogy a közönség jobban fogja élvezni a mo­zizást, ha nem ismerik előre a történetet. Tehát mindent megtettünk, hogy meglepe­tést okozhassunk” - nyilatkoz­ta Chris Carter; akiről a Time magazin a következőket irta: „Valóságos látnok, aki sajátos fogalmat alkotott a földön kí­vüliekről és az igazságkere­sésről, és nem kisebb dolgot hozott létre, mint egy világ­szerte milliók kedvencévé vált, kulturális jelenséget.” Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el augusztus 4-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Ház­ban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: A világpremierrel egy időben a hazai mozikban is újra felcsendül az X-akták kísérteties-emlékeze­tes főcímzenéje. Ki a zeneszerző? A július 11-i szám filmes játékának megfejtése: A ravasz az agy és két füstölgő puskacső című filmben debütált Jason Statham. Nyerteseink: Vajda Sándor és László Zsolt A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Na mi van? Teszi fel a nyers kérdést a Műcsarnok a hazai képzőművészeknek és galéri­áknak. A beérkezett válaszo­kat egy-egy kiállítás jelenti, amelyek a mai magyar kép­zőművészet lehetséges vál­tozataiból adnak ízelítőt. A Reneszánsz Évben stílsze­rű felvetés: beszélhetünk-e a művészet valamilyen újjászü­letéséről (reneszánszáról) Ma­gyarországon? A kérdésre az egyik válaszadó a 2B Galéria a Ráday utcából a „2 és fél - nem gond” című kiállítással. A különös cím két, már jó ideje Németországban élő és dolgozó képzőművész kiállí­tását rejti. Bori Bálint és Lá­bas Zoltán az egykori híressé vált csoportosulás, az Erdély Miklós által vezetett Indigo- (Interdiszciplináris Gondol­kodás) csoport valaha volt tagjaiként, távol élve a ma­gyar művészet közegétől, a közös múltat idézik fel, így teremtenek folytonosságot. Kiállított munkáikról azt ír­ják: „Időmérő eszközök át­alakításával, porszerű és más anyagok hozzáadásával efe­mer (röpke, gyorsan elmúló) installációkat készítünk. Be­állítjuk a késő és siető órákat a térbe. Akusztikus és vetí­tett kulisszák között, a tér bizonyos pontjain változtat­juk a légmozgást, örvényeket és egyéb formákat alkotva.” Mindezt legalább ötven mű­ködő, elemes óraszerkezettel, jó néhány valódi, háromszög­letű mackósajt és körülbelül egy kiló valódi őrölt piros- paprika segítségével jelenítik meg installációikban. Vonatkoztassunk azonban el az órától, mert csak, ha megpróbálunk eltávolodni az eredeti funkciótól, az idő mérésétől, akkor válnak ér­dekessé ezek a hallatlan ötle­tességgel improvizált játékok. Bár kiindulásként mindegyik emlékeztet az alapfunkcióra, vagyis óra, jár, mozognak a mutatói, a mozgás ritmikus, még valamiféle időtartam is érzékelhető, ám egy kivételé­vel nem mutatják az időt. Amúgy szinte mindent meg­találunk itt, amit az óra fo­galomkör látványban felölel. Óralapra húzott női harisnya- nadrág szárai mint mutatók, szétnyomott rozsdás konzerv fedelével mint óralap, rajta két kis drót mint mutató mo­zog, óraszerkezetre erősített fűszálak mint mutatók, egy­másba rakott mignonpapírok forognak mutatóként. Naptár aljából kilógó angol királynő egyik szeme forog kismuta­tóként, a mackósajtos órában a sajt is forog, az alján inga­ként leng egy háromszögletű mackósajtpapír, de vannak itt bizonyos idő alatti síkpá­lyát befutó szerkezetek is. Látványos, ahogy egy tál mélyén működő óra a fölé szórt pirospaprikaporban, a lesimított felületet borzol­va, fáradhatatlanul rajzolja köreit, s a lassúbb mozgású kismutató nyomát át- meg át- törli a gyorsabb nagymutató. Sajnos azonban nem igazán értem a paprika és a mac­kósajt szerepét. Valószínű, hogy sajátos utalások ezek a régi indigós foglalkozásokra; a kreativitás és a rögtönzések egyértelműen ezt a hangula­tot éreztetik. Engem mégis ez az egész dolog a kapitány és a hajógépész abszurd pár­beszédére emlékeztet: A Mű­csarnok kérdésére, vagyis a „na mi van?”-ra itt az a vá­lasz érkezik, hogy „2 és fél - nem gond”. Ezzel megint megkerültük a válaszadást! Knox Némely kiállítási tárgy alapanyaga a valódi, őrölt pirospaprika Koncert és dedikálás Köszönöm, de! Dalia Lanckaite tálján légy töri meg a reneszánsz harmóniát Az Üllői út 3. alatt található galériában ez alkalommal a Kecskeméti Kerámia Stúdió 30 éves működése alatt az alkotótáborokban megfor­mált törékeny és szépséges porcelántárgyakból rendez­tek kiállítást. Amikor egyetlen művész ál­lít ki, a tárlatlátogató tüze­tesebben megismerkedhet stílusával, gondolkodásmód­jával, fejlődésével, pályaívé­vel. Egy csoportos kiállítás ezzel szemben a gondolko­dásmódok, stílusok, művészi megközelítések széles ská­láját kínálja. Az alkotótábo­rok, szimpozionok világa még sokrétűbb: nemzetek, nemze­dékek, különféle művészeti irányzatok kölcsönösen meg­termékenyítő találkozói ezek, a vendégművészek egy-egy alkotása pedig a stúdió gaz­dag gyűjteményét gyarapítja. Számos alkotás látha­tó a teremben a „The dinner table” címmel megrendezett sziffipozion anyagából, ahol a résztvevőknek tálalóedénye­ket kellett megformálniuk, s hogy a feladat még nehezebb legyen, a szimpozion záróak­kordjaként fel is kellett tálalni benne az alkotó nemzetének valamely jellegzetes ételét. Több műve látható itt a porcelánnal dolgozó ma­gyar művészek deForma cso­portjának is. Turcsányi Judit kék-fehér táljába a világmin­denség csillagai karcolnak bele aranyíveket. A 2007-es esztendő ter­mése is gazdag. Pasztellzöld színben formálta meg Lublóy Zoltán Szeladon teáskészlet­ét. Az ugyanebben az évben megrendezett mesterkurzus a porcelán festésére helyez­te a hangsúlyt, olyannyira, hogy számos műalkotásnak az alapját a kereskedelemben kapható porcelánok alkották. Irene Brants tányérjaira a ha­bán kerámiákra emlékezte­tő, visszafogott színekkel fest szegélyt, ezzel ellentétben a tál belsejében telt színekkel ábrázolja kissé stilizált, éle­tet habzsoló nőalakjait fagy- laltkehellyel avagy a mai kor más rekvizitumaival. Dalia Lanckaite táljain visszaté­rő motívumként jelenik meg egy finom nőiességű alak, akit a reneszánsz kor ruhái­ban és hajviseletével ábrázol a művész, s e sok tekintetben különleges kort tükrözi a töb­bi képi motívum is. Egyetlen kivétellel: a harmóniát a tál szélére festett egy vagy több légy töri meg, mely erős fe­szültséget visz a kompozíci­ókba. A tárlaton az egyes látoga­tók figyelmét természetesen más-más stílus, forma, szín, motívum ragadja meg, éppen f ezért mindenki megtalálja I köztük az ízlésének megfele- >o löt: de már csak július 31-éig, 8 utána bezár a kiállítás. ■* Krivánszky Árpád Nem kell tovább várnia a No Thanx rajongóinak a banda új lemezére, a Gépregényre, amelynek borítója egy való­di képregény. Pénteken az Europarkban várják rajongó­ikat - koncerttel és dediká­lással. A CD a szombathelyi csapat második albuma. A srácok mindent megtettek, hogy a tizennégy dalból álló korong tökéletesre sikerüljön.- Már többször meghallgat­tuk a fiúkkal - mondja Erik, a banda frontembere -, és mi meg vágyunk elégedve vele. Az előző lemezt is sze­rettük, de ezen érződik, hogy már egy éve koncertezünk, s közben sokat változtunk. A dalok témái komolyabbak, és mindegyik olyan jó, hogy kedvenceket sem tudtunk vá­lasztani! A No Thanx lemezét per­sze már Erik kedvese, Kisó is meghallgatta, mi több, a Viva Tv műsorvezetője már a felvé­teleknél is jelen'volt. A Gépregény különlegessé­ge, hogy egy rajongói dal is felkerülhetett rá. A heteken át tartó dalszövegíró verseny győztesét a No Thanx tagjai és a szakmai zsűri - Tóth Tibi, Abaházi Csaba és a zanzibaros Sidi - együtt választották ki. A nyertes dalszöveg írója, Kidroller, azaz Papp Péter az együttes és a zsűri bizalnáát, valamint a zeneszöveg.hu ol­vasóinak szavazatait az „Ele­ven tűz” című szerzeményével nyerte el.- Egészen fiatalon ismerked­tem meg a zenével és a szö- vegírássaL Több zenekarban énekeltem, gitároztam, és je­lenleg is tagja vagyok kettő­nek. Előfordult, hogy ismerős bandáknak írtam szöveget, de az is, hogy az asztalfiók­nak. A versenyre elsősorban a megmérettetés és a kihívás keresése miatt jelentkeztem, a zenekart kevésbé ismertem, de a korom miatt ez talán megbo­csátható - mondja a szövegíró, aki persze nem több 31-nél. - A zene lüktetése azonban min­dig elegendő motiváló kell, hogy legyen egy szövegíró számára - teszi hozzá.- Elég egyértelmű volt, hogy az „Eleven tűz” lesz az első - emlékezik a bírálat­ra Tóth Tibi zsűritag - Ami­kor kiválasztottuk a három pályaművet, amelyek közül végül ez kapta a legtöbb sza­vazatot, azt néztük, mennyi­re illik a számra a szöveg, és mennyire ütős a refrénje. Eb­ből a dalból mindenképpen lehet sláger! A No Thanx rajongói az Europark emeletén találkoz­hatnak kedvenceikkel júli­us 25-én, pénteken, ahol 17 órától ingyenes élőkoncerttel várja őket a tinicsapat, amely után a Gépregény albumot dedikálják. Steiner Gábor A pénteki koncertre nagyon sok rajongót várnak az együttes tagjai Időről - időnként - általában Bori Bálint és Lábas Zoltán kiállítása a 2B Galériában Törékeny szépségek Porcelánok a Museion No. 1 tárlatán

Next

/
Oldalképek
Tartalom