Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-07-18 / 28. szám
Fotó: UIP Duna Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. július 18. MOZISAROK Mamma Mia! Az ABBA együttes slágereire felépített rendhagyó musical - amely Magyarországon kevéssé ismert, az Egyesült Államokban viszont 2000. novemberi premierje óta sorban dönti meg a nézettségi rekordokat - most egy impozáns filmfeldolgozás formájában itthon is a közönség kedvencévé válhat. A musical első előadása 1999. április 6-án a londoni Prince Edward Theatre-ben volt látható, ahol mindmáig folyamatosan telt házak előtt megy, csakúgy, mint a szintén londoni West End színpadán is. A zenés darab tengerentúli premierjére egy évvel később, a San Franciscó-i Orpheum Theatre-ben került sor - szintén óriási sikerrel. A Mamma Mia! 2001-ben debütált a Broadway-n, ahol csak az előre megváltott jegyekkel huszonhétmillió dolláros bevételt ért el, és ezzel minden idők egyik legsikeresebb színpadi produkciója lett. Az ezredik előadás telt házas bemutatásakor, 2005- ben pedig az eddig legtovább játszott Broadway-show lett Las Vegasban, ahol két évvel korábban került színpadra a Mandalay Bay Theatre-ben. A filmváltozatot megálmodó producerek, köztük az ABBA két tagja, Benny Andersson és Björn Ulvaeus, valamint a színpadi változat fölött bábáskodó és a produkciót világsikerre vivő Judy Craymer úgy gondolták, hogy Phyllida Lloyd, Nagy-Britan- nia egyik legkeresettebb színpadi és operarendezője lenne a legalkalmasabb a mozgókép-adaptáció munkálatainak levezénylésére. Választásukban döntő volt, hogy Lloyd nevéhez köthető a londoni „Mamma Mia!”-bemutatók rendezése is. A film forgatókönyvírója pedig az a Catherine Johnson lett, aki még 1997-ben Judy Craymer felkérésére írta meg a musical színpadi változatát. A „Mamma Mia!” alkotói tehát biztosra mentek, és nem csak a forgatókönyvíró, valamint a rendező személyét illetően, mert a filmváltozatban látható és hallható színészgárda legalább ennyire impozáns. Kalokairi egy csodálatos kis görög sziget, ahol a Villa Donna nevű mediterrán hotel főnöknője, Donna (Meryl Streep) éppen lánya esküvőjére készül. Sophie (Amanda Seyfried bájos, ifjú tehetség) a leendő ara és vőlegénye, Sky (Dominic Cooper sármos, fiatal titán) frigye azonban a menyasszony titkos apakereső akciója miatt majdnem kudarcba fullad. Donna ugyanis anno kissé szabados életet élve három vasat, pontosabban udvarlót is tűzben tartott, majd Sophie születését követően mindhárom fiatalembernek összetörte a szívét. Sophie azonban nem sokkal az esküvő előtt megtalálja édesanyja titkos naplóját, és eldönti, hogy esküvőjén édesapjának kell őt az oltárhoz kísérnie. Csupán az a gond, hogy Donna feljegyzéseiből nem derül ki, hogy a három férfi közül ki Sophie igazi apja. így aztán a kíváncsi leányzó, Donna nevében, meghívja édesanyja mindhárom egykori szerelmét, hogy aztán ő maga derítse ki az igazságot, pontosabban édesapja kilétét. A világ három különböző pontjáról meg is érkeznek az apajelöltek. Lehet, hogy Sam (Pierce Brosnan), a jómódú üzletember Sophie édesapja? Vagy a kalandor Bili (Stellán Skarsgard)? Esetleg Harry (Colin Firth), a sikeres bankár? Sophie magánnyomozását tovább bonyolítják legjobb barátnői, a leendő koszorúslányok, továbbá vőlegénye jópofa haverjai is. Számtalan mókás félreértés, füllentés, taktikázás, kavarodás következik az elmaradhatatlan happy endig. A nyári mozikínálat egy újabb sikervárományos darabja a „Mamma Mia!” mely a lassan eltűnő zenés-romantikus filmvígjátékok felélesztésére tett sikeres kísérletként is értékelhető. A sziporkázó dialógusoknak és a cselekménybe szervesen, mintegy fő vezérvonalként bravúrosan beépített ABBA-slágereknek, illetve a látványos, olykor szándékosan viccesre sikeredett koreográfiáknak köszönhetően a svéd zenekar rajongói legalább olyan jól fognak szórakozni, mint azok, akik csak egy könnyed, nyári, filmkomédiát szeretnének látni. Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el július 28-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Meryl Streep 1979-ben kapta első Oscar-díját egy világhírű film női mellékszereplőjeként. Mi a film címe? A július 4-i szám filmes játékának megfejtése: Hópárduc volt (ilyen állat Thai Lung). Nyerteseink: Körmendi Gyula és Horváth Ágnes A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Arc - vonalak agyagban Tóvölgyi Katalin kerámiái a Ferencvárosi Pincegalériában Philip Glass és Cohen Versekre és képekre írt dalok szóltak Ezek az arcok egytől-egyig élnek, a rezzenéstelen maszkok zavaróan mögénk látnak, és átnéznek rajtunk Érdekes, hogy Magyarországon a keramikus elnevezés újabban már nem elsősorban fazekasmesterséget, hanem a „nagy” művészethez tartozó kerámiaszobrászt Jelent. Számtalan példát tudunk felsorolni Gádor Istvántól Csekovszky Árpádon át Schrammel Imréig - és folytathatnánk a sort tovább, például a Terra- vagy a Deforma-csoport tagjaival, akik munkáikban igazolják ezt a megállapítást. A kerámia, az agyag és a tűz művészete most két helyen is szerepel a IX. kerület művészeti negyedében. A Muszeion Galériában a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteménye látható, s a Ferencvárosi Pincegalériában Tóvölgyi Katalin önálló kiállításán szintén kerámiák J it illő ItiJi viJct szerepelnek. Az „Arc - vonalak” című kiállítás alkotója is a képzőművészet felé viszi el a kőagyagból készített, színes mázakkal festett, plasztikai igénnyel alakított munkáit. A kiállításon, a falakon és fehér posztamensekre helyezve láthatóak ezek a szobrok és reliefek. Vékony kőagyaglapokból alakulnak ki az alig háromdimenziós faliképek. Mindig a középen elhelyezett maszk a főszereplő. Merev, mozdulatlan kifejezéstelensége érdekes ellentétben van a hallatlan ötletességgel kialakított, egymás alá csúsztatott, a maszkot körülvevő arcvonalakkal, arcképekkel. Ezek szinte mindegyike - mint az egyiptomi festményeken - oldalnézetű! De ezek az arcok élnek, és körülveszik talán az „emlékezet síkjaiban” a rezzenéstelen tekintetű, velünk szemben lévő, de szinte zavaróan mögénk, rajtunk átnéző maszkokat. Talán befelé figyelnek? Endogén utazásukban csak kísérők lehetünk, és mint az alvóra rákapcsolt készülékek jelzései, úgy vetülnek ki itt ezek a dimenzió nélküli árnyalakok. Az, hogy az emlékek felidézésen túl valójában mi történhetett, soha nem tudjuk meg. Mégis, ha elfogadjuk, hogy „nem gondolkodni kell, hanem látni” - ahogy Hamvas Béla int minket -, akkor feloldható bennünk ez a kínos, a dolog intimitását sértő (már-már kukkolásnak tűnő) érzés. A kiállítás másik nagy részét a Kommunikáció-sorozat darabjai teszik ki, melyek a posztamenseken láthatóak. A kompozíció elvi szerkezetét talán így lehetne leírni: a síklap körívbe hajlik, szélei bepöndörödnek, és egymással szembenéző arcokat formáznak. A belső felület a mindig változó háttér a kommunikáló arcokhoz. Ezen az ötleten alapul a sorozat, darabjai természetesen kívül-belül festett felületű- ek - karcolt, vagy éppen áttört motívumokkal. A téma itt is pszichologizáló, a legnagyobb méretű plasztika, a kétarcú mellalak József Attila versrészletét idézi meg. „Minden emberben ketrecek élnek, az egyik emberben acélból vannak, a másikban pedig furulyákból.” Tóvölgyi Katalin keramikus kiállítása a nyári szünet előtti utolsó tárlat, a Ferencvárosi Pincegalériában július 20-áig még megtekinthető. Knox Nyáridőben a Kultuccában Zvolszky Zita kiállítása az IF kávézó és étteremben „A cselekvés és nem cselekvés feloldhatatlan dilemmája, melyet egy kreatív, cselekvő művész és egy szemlélődő sztoikus lélek viaskodása idéz elő egy testen belül.” Ezt írja naplórészletében Zvolszky Zita festőművész, akinek most nyílt kiállítása a Ráday utcában. Már oly sokszor elmentem az IF kávézó előtt, többször megcsodáltam egyedi utcai koktélpultját a sokféle, látványos koktélcsodával, párlataival, különleges boraival, de soha nem volt alkalmam megállni egy italra. Most mégis megtorpantam, mert bent, az étterem falain, sűrűn, képek - jó képek - függnek! A Kultucca újabb meglepetése: Zvolszky Zita kiállítása. Különös alakja ő a magyar művészeti életnek. A művészeti szakközépiskolában ötvösséget tanult, majd újságíró-iskolát végzett, ezután a Magyar Képzőművészeti Főiskola következett, amit - látszólag váratlanul - az ELTE pszichológia szaka követett. Végül az Országos Rabbiképző Intézetben hallgatott művészettörténetet. Szerteágazó érdeklődése, elmélyült, nagy szakmai tudása lehetővé teszi számára a teljesen szabad mozgást az éppen választott anyagban. Mindegy, hogy grafikát, festményt vagy plasztikát készít, csak az önkifejezés pontosságára kell, hogy ügyeljen ez az anatómiában és perspektívában is oly biztos kezű mester. A tragikus végű házasság, a szeretett társ halála után mégis ebből erőt kovácsolva alkotja műveit, időnként megidézve mesterét, Szalay Lajost is. Furcsa hangulatot teremt festményeinek expresszionizmuSa kis metafizikus felhanggal. Az érzések és az indulatok diktálják nála a tempót. Misztikus és erotikus egyszerre, mint egy kritikusa írja: a hús és a szellem fonódik egybe nála. Ezek hatása kétalakos képeket, csupasz gerincű figurákat eredményez. Az elmúlás, a sötétség és világosság erőinek soha véget nem érő küzdelme az állandó, vissza-visszatérő téma. Miközben az anyag és a szellem, vagy a lét és a tudat a> kapcsolatát keresi, gyötrőd- s ve tárja fel saját legbelsőjét. ~ Drámai erejű alkotásaiban az | alakok passzívak. Nem keres- < nek kapcsolatot egymással. Ahogy naplójában is írja: „A pokolban nincsenek társak. Ha alá akarsz szállni, el kell, hogy ereszd mindenki kezét. Csak találkozások, ideiglenes együtt vándorlások vannak. Aztán újra magad vagy.” Zvolszky Zita megdolgoztatja a nézőt. Muszáj vele együtt gondolkodni. Távozáskor még azon tűnődöm, vajon az esti dzsesszkoncertek közönsége - július 27-éig - hogyan fogadhatja a képeket? Knox Furcsa hangulatot teremt festményeinek expresszionizmusa Újabb világnagyság adott július 3-án és 4-én emlékezetes koncertet a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangverseny- termében. A műfajilag nehezen besorolható zeneszerző, Philip Glass ismét különlegeset alkotott: korunk legnagyobb hatású dalszerzője, Leonard Cohen verseire alapozva hozott létre egy egész estés produkciót. Hét éve született az ödet, hogy egy egész estét betöltő, különleges koncert épüljön a kanadai származású Cohen akkor formálódó verseskötetének - címe Book of longing, azaz „A vágyó- | dás könyve” - költeményeire | a költő-dalszerző rajzait, festig ményeit is felhasználva. 2007- [!! ben megjelent a kötet, Glass < megkomponálta hozzá a zenét, és éppen egy éve megtartották Torontóban a premiert. Ezt az előadást hozta el a MűPába Philip Glass nyolctagú együttese és négy énekes szólista. A versek között balladák, szerelmes versek, humoros limerickek és meditativ művek egyaránt megtalálhatók. Az előadásban zenei kísérettel - felvételről - a költő hangja is hallható volt, az énekesek pedig Cohen dalszövegeit énekelték szóló, duett és kvartett formációkban. Képzett hang és profesz- szionális előadásmód jellemezte a mezzoszoprán Tara Hugót, a szoprán Dominique Plaisantot, a tenor Will Eratot és a basszbari- ton Daniel Keelinget. A nyolc zenész mestere volt hangszerének, a Glass-mű többüknek lehetővé tette, hogy szólóban is megcsillogtathassák briliáns hangszertudásukat. Közülük a gordonkán játszó Wendy Sutter produkciója volt talán a legemlékezetesebb. A vonósok- hegedű, gordonka, nagybőgő- játéka adta a Glass-művekre oly jellemző sodró lendületet az olyan dallamrészek előadásánál, ahol hosszú ideig fel sem emelkedik a vonó a húrokról. A karmesteri szerepet betöltő Michael Riesman és maga Glass játszott a billentyűs hangszereken, a fúvós Andrew Sterman pedig sűrűn váltotta előadás közben a hangszereit: a fuvolát, a pikolót, a szaxofont és a basszusklarinétot. Az ütőhangszerek arzenálja előtt helyét folytonosan váltogató Mick Rossi határozta meg a zenekar felváltva meglóduló, majd szelídülő ritmusát. A koncertre látogatók egy kisebb csoportjánál nem aratott tetszést Glass legújabb műfaji kirándulása, pedig megszokhatták tőle, hogy kamara- és nagy- zenekari műveket, operákat, táncdarabokat és filmzenéket egyaránt szerez. A nagyközönség filmzenéiről ismerheti a legjobban. Ő szerezte többek között Scorsese Kundun, Peter Weir Truman-show, Daldry Az órák című filmjének muzsikáját, valamint Godfrey Reggio az emberiség fejlődésével és sorsával foglalkozó - szöveget egyáltalán nem tartalmazó - filmtrilógiájának dallamait. A magyar mozikban idén vetített Woody Allen-film, a Kasszandra álma kísérőzenéje is az ő nevéhez fűződik. Krivánszky Árpád Philip Glass együttese - a billentyűs hangszereken maga a zeneszerző játszik KÖZLEMÉNY Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete - a ferencvárosi kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 3/2006. (II. 09.) rendeletével - a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyek és szervezetek tevékenységének elismerésére többek között a „Ferencváros Díszpolgára" és a „Ferencvárosért Emlékérem” kitüntetéseket alapította. A kitüntetések adományozásának szabályait a 3/2006. (11.09.) rendelet az alábbiak szerint szabályozza: „Ferencváros Díszpolgára cím 1. § (l)Díszpolgári cím adományozható annak, aki életművével, kiemelkedő teljesítményével hozzájárult a kerület fejlődéséhez, gyarapodásához, hírnevének öregbítéséhez. (2) Évente egy díszpolgári cím adományozható /posztumusz adományozás is lehetséges/. (3) A címmel a mindenkori önkormányzati képviselői alapdíj 6 havi összegének megfelelő anyagi elismerés jár. (4) A díszpolgári cím adományozására javaslatot tehet: legalább 5 helyi önkormányzati képviselő, önkormányzati képviselői frakció, legalább száz ferencvárosi választópolgár, a polgármester, a kerületben működő-jogszerűen bejegyzett - társadalmi, egyházi szervezet, egyesület” „Ferencvárosért Emlékérem 2. § (1) Ferencvárosért Emlékérem adományozható annak a személynek, szervezetnek, közösségnek, aki/amely kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a kerület fejlődéséhez, gyarapításához. (2) Évente hat emlékérem adományozható, ebből legfeljebb négyet lehet közösség részére megítélni. /Posztumusz adományozás is lehetséges/. (3) Az emlékéremmel a mindenkori önkormányzati képviselői alapdíj 4 havi összegének megfelelő anyagi elismerés jár.” A javaslatokat 2008. július 31. napjáig kell eljuttatni a Polgármesteri és Jegyzői Irodára (1092. Budapest, Bakáts tér 14. sz.). A kitüntetés adományozásáról a Képviselő-testület minősített többséggel, titkos szavazással dönt. A kitüntetést és az adományozást tanúsító oklevelet ünnepélyes keretek között, a Ferenc napi Búcsú nyitó rendezvényén a polgármester adja át.
