Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-07-18 / 28. szám
Ferencváros 2008. július 18. 5 A HÉT TÉMÁJA: ■ A HÉT KÉRDÉSE Sikeres a FESZ egynapos sebészete Akár háromszor ennyi műtétet is végezhetnének A műtőben a csapat éppen szemészeti beavatkozást kezd el (folytatás az 1. oldalról)- Ez természetesen csak a műtét helyszíne, de kialakítottunk egy tágabb várót, három kórtermet, nővérszobát. Ez egy komplett műtéti traktus lett. Erre elment az önrésszel és a pályázaton nyert összeggel majdnem harmincmillió forint. Működtetését az OEP- finanszírozás biztosítja.- Milyen a visszhangja a betegek szempontjából?- A legtöbb dicséretet erről az osztályról kapjuk. Nagyon jó, szeretik a páciensek. Nem kell feleslegesen feküdniük a kórházban. Kivétel nélkül elégedetten távoztak a nálunk műtötték, panasz, észrevétel nem érkezett, szövődmény nem volt, kórházi beutalás egyetlen esetben sem fordul elő.- Kérheti a beteg is a műtét egynapos ellátását, vagy ennek indokoltságát minden esetben az orvos határozza meg?- Hogyne, meg is teszik.- Szép számmal végeztek már az indulás évében is műtétet, a fél év alatt százharminchármat, ebben az évben pedig már túl vannak a kétszázadikon is. Ez azt jelenti, hogy kezdik megismerni és megszeretni a betegek ezt az ellátási formát?- Kapacitásunk és az igény szerint ennél jóval több esetben is láthatnánk el betegeket ezen az osztályon, de az egészségügyi finanszírozás ezt nem teszi lehetővé. Az OEP csak évi ezer műtétre biztosít pénzt, ez a száz százalék a saját értékelése szerint. Noha volna rá igény, mert akár háromezret is elvégezhetnénk, de ezt a határt nem léphetjük át, mert azokat a műtéti beavatkozásokat már ingyen kellene elvégeznünk. A bővülő szakmai tevékenységnek köszönhetően az OEP által finanszírozott kvótát a 2008. év I. negyedévében 90 százalékban teljesítettük.- Milyen műtéteket végeznek?- Hosszú lenne felsorolni, de szinte minden szakma, a szemészet, (szürkehályogműtét, szemhéjplasztika), a nőgyógyászat (abrasio, elhalt terhesség műszeres befejezése, méhszáj- és hüvelyplasztikai műtétek), az urológia (heresérvműtét), a gasztroenterológia (polipeltávolítás), a fül-orr-gégészet (orrmelléküreg- és fülkagy- lóműtét), az ortopédia (kalapácsujj- és bütyökműtét) és a sebészet (végbélsipoly- és sérvműtétek) is igényli az egynapos sebészeti ellátást. Ezt úgy osztjuk be, hogy a hét egy-egy napján csak egy bizonyos szakterület végez beavatkozásokat. így a szakmai hátteret sem kell kis időre, alkalmanként mozgatni, mindenki tudja, melyik nap az övé, és a betegek is csak saját problémájukkal találkoznak a lábadozóban.- Tudják- e bővíteni a lehetőségeket?- 2008 májusától az árnyékolástechnika megoldásával a műtő sötétíthető lett, így lehetőség nyílik izülettükrö- zéses műtétek végzésére is. Terveink között szerepel a nőgyógyászati műtétek körének bővítése, laparoszkópia bevezetése, valamint a kúraszerűen végezhető infúziós terápia bevezetése, ameny- nyiben az OEP-finanszírozás változása ezt lehetővé teszi (értágító és keringésjavító infúziók). A szakértelem megvan, de ehhez még legalább egy újabb tárgyalásra lesz szükség az egészségbiztosítóval. De a falainkat nem tudjuk tágítani. « Szenvedünk a zajtól Miről árulkodik a stratégiai zajtérkép? A kék vonalak jelzik, mely főútvonalak a legzajosabbak (folytatás az 1. oldalról) Márpedig Ferencváros lakói talán éppen a repülési zajtól szenvednek legjobban - utalt rá Sebők Endre, aki például a József Attila-lakótelepen 94 decibeles, az egészségre is ártalmas zajértéket mért egy repülőgép elhaladása során. A repülőgépek zaja miatt dr. Gegesy Ferenc polgármester, országgyűlési képviselő nemrég a parlamentben is interpellálta a közlekedési tárcát, mint arról ez évi 23-as számunkban beszámoltunk.- Az üzemi zajok felmérése során - folytatta a szakreferens - csak az 54 legnagyobb ipari üzemet vizsgálták, ezekből mindössze 2 található nálunk, az Illatos út mentén. Az ipari üzemek egyébként is fokozatosan beszüntetik tevékenységüket, ezért a kerületben nem ezek, hanem sokkal inkább a közlekedési zaj okoz gondot. Éjjel-nappal erős és elkerülhetetlen zajforrás például a kelet-nyugati vasúti fővonal és a belőle kiágazó kelebiai vonal, azonban szerencsére ezek közvetlen közelében - a MÁV-te- lep kivételével - nincs nagyobb lakóterület. Ez a zaj védőfallal csökkenthető lenne, azonban ilyen kezdeményezés eddig még nem érkezett a lakosságtól, illetve képviselőiktől. Az önkormányzat szorgalmazza, hogy a rendező-pályaudvaron keresztül haladjon a kelebiai vonal, ezáltal a környéken élők megszabadulhatnának a mozdonyváltás zajától, jelenleg ugyanis ahhoz, hogy vonat áthaladhasson a déli összekötő vasúti hídon, a személypályaudvaron menetirányt kell váltania. A legtöbb ferencvárosit azonban a közúti közlekedésből eredő zaj érinti. A felmérés eredménye nem okoz meglepetést sem a szakembernek, sem a laikusnak: állandóan határérték feletti a zaj az Üllői úton, az M5- ös bevezető szakaszán, a Soroksári úton, a Könyves Kálmán és a Ferenc körúton, de nem sokkal jobb a helyzet a Mester utcában, a Közraktár utcában, a Haller utcában és a Vágóhíd utcában sem. A gond magja, hogy ezek az utak - a Vágóhíd utca kivételével - fővárosi kezelésű- ek, így a kerületnek nincs hatásköre és közvetlen ráhatása a . zajszint alakulására. Hogy mit várhatunk a jövőben? A személygépkocsi állomány nyilván növekszik, viszont csendesebb autókat fejlesztenek. Ősszel viszont elkészül az MO-s északi szakasza a Megyeri Duna-híddal, ezáltal Ferencváros is megszabadul az átmenő forgalom javától, elsősorban a legzajosabb tehergépkocsiktól. Hosszabb távra teherforgalom-csökkentési tervet is kidolgoz a főváros. Az út minősége is erősen befolyásolja a zajszintet. Az útfelújítások javítottak a helyzeten, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének még fehér foltok. Útjaink közül csak az M5-ös bevezető szakasza mentén lehet zajvédő falat telepíteni, ezt a környéken élők és képviselőik már számos alkalommal kezdeményezték is - eddig kevés sikerrel.- A zajtérkép persze nem tervezési segédlet, viszont jó alap a zajszintek és az érintettek számának felméréséhez, emellett például tájékozódásul szolgálhat egy megvásárolni kívánt ingatlan értékét illetően is. A zaj- csökkentési lehetőségeket az év végére ígért stratégiai zajcsökkentő terv tartalmazza majd. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy az embereket - adott határok között - valójában nem is az átlagos, hanem nagyon is konkrét és jórészt helyi eredetű zajok zavarják. Mint például egy építkezésen dolgozó munkagépé, a szomszédban folyó lakásfelújításé, egy felbőge- tett motoré, üvöltő autórádióé, de az is lehet, hogy a szomszéd fűnyírójának vagy az alattunk lévő szórakozóhelynek a lármája tűnik elviselhetetlennek. Krivánszky Árpád (folytatás az 1. oldalról) Ki iszik ma es a jövőben szódavizet? Az utolsó ferencvárosi szódás optimista. Egyre többen választják tudatosan a szódavizet - mondja - Két okból is. Az egyik érzelmi indok, a másik pedig az, hogy tudják, a szódavíz mentes minden fajta káros adalékanyagtól. A fogyókúrázók között is egyre nagyobb a szódavizet fogyasztók aránya. Régen balesetveszélyes, vastag üvegekben és alumínium ballonokban hozták forgalomba a szikvizeket. Ma a kisfogyasztókat könnyebb, kecsesebb, több százszor újra tölthető egy- és kétliteres műanyag palackokkal szolgálják ki, a nagyfogyasztókat pedig 25 literes, rozsdamentes acélpalackokkal. Az egyliteres kiszerelésű 40 forintba, a 25 literes 660 forintba kerül. Az árakkal nem tudnak versenyezni a különféle palackozott vizekkel, a nyereségük így is épp, hogy csak elég a fennmaradáshoz. Nagy vásárlóik a vendéglátóhelyek, gyárak, áruházak, üzemek. Ilyenkor, a nagy nyári melegben, sok helyen védőitalként adják a dolgozóknak a szódavizet, például melegüzemekben vagy építkezéseken, útépítéseken, s persze a rendezvényeken is sok szódavíz fogy. A gyártás fortélyait firtató kérdésre nevetve válaszolta, hogy minden titkot azért ő sem árul el. Azt szokás mondani, a szódás vízből csinál pénzt, a képlet azonban ennél kissé bonyolultabb. A budapesti vízbe fertőtlenítő klórt adagol a Vízművek, amit semlegesíteni kell, a csőhálózatból pedig mechanikai szeny- nyeződések kerülnek bele, ezért a vizet többszörösen szűrni szükséges, csak ez után kerülhet bele a széndioxid. Kisüzemük megfelel a szigorú élelmiszer biztonsági követelményeknek, többek között az EU HACCP szabványának is. Büszke arra, hogy a szódavize elnyerte a „Garantáltan hagyományos és különleges termék” jelzőt, s a palackok viselhetik az ezt tanúsító védjegyet. . Munkája elismeréseként 2005- ben Baross Gábor díjat vehetett át a gazdasági minisztertől. Ennél is nagyobb kitüntetésnek érzi azonban, hogy a város túlsó végéről, sőt Budaörsről és Biatorbágyról is rendszeresen vásárolnak nála, leghűségesebb vevője mégis egy Márton utcai idős néni, aki 1954 óta csak tőle vesz szódavizet. A jövőre viszont aggodalommal gondol, mert úgy érzi, hogy a városrehabilitáció miatt az elköltözés réme az ő cégét is fenyegeti. Nem érzi úgy - mondja -, hogy az önkormányzat sokat tenne a hagyományos, a lakosságot kiszolgáló iparok megtartása érdekében. Pedig a szülei 1922. óta foglalkoztak Ferencvárosban szódavíz gyártással, először a Mester, majd a Viola utcában, 1953. óta pedig a Márton utcai kis házban, ahol ő vette át tőlük a stafétabotot. Tart tőle, hogy előbb-utóbb innen is menni kell. Krivánszky Árpád Deák úr (balra) alkalmazottjával a töltőüzemben Ön jó megoldásnak tartja az egynapos sebészeti ellátás bevezetését a FESZ-nél? Szűcs Ferenc gépésztechnikus Szinte csak akkor járok orvoshoz, ha a jogosítványomat kell érvényesíteni, vagy ha a munkahelyemen a kötelező felülvizsgálatra küldenek, így nem is tudtam erről, de első hallásra nekem jó megoldásnak tűnik, hogy nem kellene befeküdnöm a kórházba egy kisebb műtét miatt. Falus András tanácsadó Szerintem jó, hogy ezt bevezették, bár nem tudom, milyen sebészeti beavatkozásokat fognak így elvégezni, mert ha jól tudom, kórházakban már régóta elvégeztek anyajegylevételt és más kisebb műtétet ambuláns módon, néha pedig pár órás ápolással, míg az érzéste- lenítő/altató hatása elmúlik. Takács Károly szerelő Hallottam róla, de nem igazán tudom, mit takar, igaz, eddig soha nem volt szükségem sebészre. Komplikációk? Biztosan vannak olyan esetek, amikor lehet ilyesmi, de a FESZ orvosairól én még nem hallottam rosszat, biztosan alaposan átgondolták, hogy mit tudnak tenni ilyen esetekben. Kisné Pardy Noémi közgazdász Ha már felmerültek a komplikációk: ez bármilyen orvosi beavatkozás esetén előfordulhat, akár egy egyszerű allergia elleni injekciónál is, amit korábban én is kaptam, kúraszerűen. És azt is csak kórházban adták be. Nem értem, ha itt az István kórház, miért a FESZ csinálja az egynapos sebészetet? JUT ESZEMBE... Műtét Ismerősöm egy új, fájdalommentes műtéti technológiáról olvasott bajára az egyik bulvárlapban. A cikkben szereplő magánklinikán egynapos sebészet keretében végzik a műtétet, majd pár órás pihenés következik, s már mehet is isten hírével a páciens. Már legalábbis, ha ezt vállalja, van, aki hazaviszi, lábadozása idején gondoskodik a felügyeletéről, és szükség esetén gyorsan kórházba lehet szállítani. Van persze más megoldás is, választhatja a be- fekvést a magánkórházba, azért csak oda, mert ezt a beavatkozást nem finanszírozza az egészségbiztosító. Mivel fél a fájdalomtól, a műtét - amúgy borsos - árát még csak összekupor- gatná, ám a luxuselhelyezés költségeit leginkább megtakarítaná, csak éppen nem tudja eldönteni, hogy ezzel mekkora kockázatot vállal. Mást hall ugyanis a magánklinikán, s mást a hagyományos módszerrel dolgozó orvostól. A magánklinika zajos reklámja gyanakodóvá tette, másfelől az állami kórház orvosa esetében se merné kizárni az „üzleti” megfontolásokat: a beteg nyilván „hálásabb” az egyhetes bennlakásos gondoskodásért, mint, mondjuk, egy „pimf” laparoszkópiás beavatkozásért, amely után szinte felpattanhat a műtőasztalról, és irány haza. Pedig a fejlettebb országokban nincs ilyen dilemma, ott az egynapos sebészet már rég teret hódított. Nyugat-Európában a beavatkozások 50-55 százalékát végzik ilyen módon, az észak-amerikai kontinensen pedig még magasabbra, 64-87 százalékra teszik az ilyen műtétek arányát. Ezzel szemben Magyarországon ez a szám alig valamivel magasabb kettőnél, holott Szlovákiában is eléri a hetet. Az egészségügy és a páciens érdekei ugyánis egybeesnek, hiszen az előbbi itt úgy háríthatja át a kórházi ápolás költségeinek egy részét - ami egyébként kiadásainak legtetemesebb szegmensét képezi -, hogy utóbbi ezt boldogan vállalja. Mert nem esik ki a munkából, nem kerül veszélybe a munkahelye, de legfőképpen is elkerülheti a kórházi műtétek traumáját. Ehhez azonban gyökeresen szakítani kellene a szakmai szabályozás konzervativizmusával, s mielőbb a változó helyzethez igazítani a finanszírozás rendszerét. Csak közben nehogy erodálódjon az orvos és beteg közti bizalom - amely a gyógyulás műtéti technológiáknál fontosabb feltétele. Kocsis Kristóf főszerkesztő Itt a szódás! Nem halt ki a szikvizes szakma
