Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-04-11 / 14. szám
Fotó: Hungarotop 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. április 11. MOZISAROK Bakkermann (Pékember) Szőke András, a hazai para- bolisztikus szoc- és kisreál humor mestere, valamint alkotótársai újra akcióban. A „Zsiguli” és a „Hasutasok” című produkció után ismét viszonylag komolyabb büdzsével gazdálkodva, a korábbi, bő két évtizedes amatőrfilmes költségvetésű alkotások után valósult meg a jelenlegi projekt, amelynek rendezője, társ-forgató- könyvírója és kulcsfontosságú mellékszereplője: Szőke András. Egy kis falucskában Kövesi, a korrupt polgár- mester miatt (Tóth Károly, nagyon kopasz és gonosz) be kell zárni az egyetlen iskolát, azonban ezt - Szmörén, a helyi pernyehuszáron, azaz az egykori önkéntes tűzoltón kívül (Kiss Viktor, nagyon szőrős és inkorrekt) - senki más nem szeretné a lakosok közül. O is csak azért, mert különböző juttatásokban részesül a helyi kocsmárosnénál (Györgyi Anna, laza erkölcsökkel), aki amúgy Kövesi felesége. (Micsoda tébolyító összefonódások, és ez még csak a kezdet!) A falu köztiszteletben álló pékje, Kiskovász (Zelei Gábor, zseniális) egy romantikus, ihletett pillanatban, mely pillanat tárgya a helyi tanítónő, Tündiké (Kerekes Vica, csinoska) rádöbben a megoldásra. Meg kell sütni a világ legnagyobb kenyerét, ezzel bekerülni a Rekordok Könyvébe, így majd fellendül a turizmus, a település óriási bevételekre tesz szert, probléma volt, nincs. Kiskovász és csapata munkába lendül. Csőröge Pista, a péksegéd (Szőke András, csúcsformában), Suzumi, a volt autógyári munkás (Badár Sándor, szédületes) és a többiek, akikre itt és most helyhiány miatt sajnos nem tudunk kitérni, akadályokat nem ismerve, Kiskovászt támogatva összefognak a nagy cél érdekében. Eleinte úgy tűnik, hogy minden rendben, de aztán a hatalmas méretű tészta megsütésére alkalmas méretű kemence felépítése komoly (sőt annál is nagyobb) gondokat okoz... A történet azonban idővel tovább bonyolódik, ráadásul számos fordulatot és meglepetést tartalmaz. Például, rejtélyes módon, felbukkan a faluban néhány másodpercre Stohl András, a polgármestert elrabolja három ufonauta, a településen fellépésre készülő Bon-bon együttes tagjai pedig sok-sok viszontagsággal terhelt útjuk során végül ugyan nem jutnak el a közösségi házig, de a film fülbemászó betétdalát többször is eléneklik. A hazai stand-up comedy színe-java is feltűnik a filmben, rövid snittekben kommentálva és megvilágítva a szédítő tempóban száguldó eseményeket, valamint azok hátterét. A kilencvenes évek elején, fillérekből készült, ma már klasszikusnak tekinthető Szőke-Badár-produkciók (pl.: Vattatyúk, Európa kemping, Kiss Vakond, Citromdisznó stb.) jelentős rajongó- tábort vonzottak magukhoz, amely az idők folyamán és az újabb alkotások elkészültével csak tovább duzzadt, olyannyira, hogy a tavaly bemutatott „Hasutasok” mozi nézettsége már meghaladta a százezer nézőt. A Bakkermannban Szőke András és barátai sajátos világlátással, egyedi humorral, cirka másfél órában megint bohóckodnak egy hatalmasat. A már említett, amúgy is népes rajongótábor ismét jól fog szórakozni. Akik pedig eddig még nem láttak igazi „szőkeandrá- sos-badársándoros” filmet, azok számára most remek lehetőség kínálkozik megismerkedni ezzel az improvizációkkal gazdagon tűzdelt, rendhagyó megoldásokkal mozgóképre átültetett életérzéssel, mely bár humoros pillanatok sokaságával ajándékozza meg a nézőket, komolyabb témákat is feszeget a maga sajátos szimbólumrendszerébe bújtatva. Közülük jelen esetben a legfontosabb elem a KENYÉR. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el április 21-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Miből készült a három ufonauta ruhája? A március 28-i szám filmes játékának megfejtése: az „Egy becsületbeli ügy” volt. Nyerteseink: Jelinekné Bíró Zsuzsanna és Jakab Tamásné A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Az Europoeticával nyit a Kultucca Négy napon keresztül várja látogatóit a 6. Nemzetközi Költészeti Fesztivál Idén már hatodik alkalommal rendezik meg a Kultuccában az Europoetica Nemzetközi Költészeti Fesztivált április 10-13. között. E négy tavaszi napon változatos helyszíneken koncertek, irodalmi estek, felolvasások, költőtalálkozók, könyvbemutatók és kiállítások sora várja a nagyérdeműt. Az elmúlt évek során a Ráday Könyvesház és személy szerint Orbán György, illetve a ferencvárosi önkormányzat támogatása jóvoltából a budapesti tavaszi kulturális programok egyik kiemelkedő rendez- a vényévé vált az Europoetica 1 fesztivál. Jellegéből adódik a 5 műfaji sokszínűség, a nemzet- | köziséget pedig a rendszeresen < meghívott külföldi vendégek erősítik. Az idei legérdekesebb kezdeményezés a „Háború után béke” címmel 11-én, pénteken, délután 5-kor megrendezendő délszláv irodalmi találka, amelynek a Mátyás utcai Sanyi és Aranka Színház ad otthont. Színművészek idéznek a meghívott szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói és vajdasági magyar költőktől, íróktól. Kiderülhet, mennyire ártott a balkáni háború az itt élők irodalmi kapcsolatainak, hogyan dolgozták fel a borzalmakat, tényleg eljött-e a békeidő, hogyan folytatódhat az „újrabarátkozás”. Új könyveket mutat be 10-én és 13-án a Ráday Könyvesház, többek között Szegő György építészeti és urbanisztikai írásait tartalmazó kötetet, Táj, templom, szobor címmel, de a Kálvin Kiadó is jelentkezik a Biblia Múzeumban Lőrincz Zoltán Jézus példázatai a magyar festészetben című kötetével. Nézőkkel népesül be a Bakáts téri Szt. Ferenc-temp- lom szakrális tere is. Szombaton, 12-én, este 7-kor Kányádi Sándor költő és a Kaláka együttes koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők, vasárnap fél négytől pedig egy 13. századi francia misztériumjátékot, a Dánielt adja elő a Budapesti Énekes Iskola és a Szent István Énekes Iskola Bubnó Tamás vezényletével. A Ráday utca 18. alatti DocuArt Kocsiszín ad otthont április 12-én, délután 2-től a „Kis Iowa - Amerikából jöttem, mesterségem címere: író” című műsornak, melyben a 2007-es Nemzetközi Iowai Iróprogram hat - görög, izraeli, magyar, orosz, bolgár és máltai - részvevője számol be a programról, írói terveiről. Műveikből eredeti nyelven olvasnak fel részleteket, de az est résztvevői ezeket magyar fordításban is hallhatják. Ezenkívül is számos program várja az érdeklődőket, például három férfi költő vall a szerelemről, három költőnő pedig arról, milyen kérdések foglalkoztatják őket leginkább. Aki kíváncsi, egész estés program keretében ismerkedhet meg az osztrák Ingeborg Bachmann műveivel. A fesztivál keretében április 10-én nyílik az Üllői úti Museion No.l Galériában Fusz György keramikus kiállítása, a Ráday utca 27. alatti Kartonart Galériában pedig Portré és modell címmel ismert személyiségek - például Békés Pál író, Dés László zenész, Karinthy Márton színigazgató, Szipál Márton fotóművész - portréit állítja ki Naszódi Zsuzsa festőművész. Krivánszky Árpád Vesztegzár a Grand Hotelben Zenés parádé Rejtő Jenő nyomán a Nemzeti Színházban A reliefek képi szonettként fogalmaznak meg egy-egy formai gondolatot A parádé természetesen nem színházi műfaj, jobb híján használjuk a kifejezést arra az előadásra, melyet április 6-án mutatott be a Nemzeti Színház. Rejtő Jenő regénye mindig is vonzotta a filmeseket és a színházi rendezőket. Utóbbiakat talán azért, mert hálás mű abból a szempontból is, hogy egy térben - s nem is akármilyen térben -, egy luxusszállodában játszódik. Akár egy Molnár-darab. Rejtő regénye vígjáték és krimi egyszerre, de Béres Attila rendező erre is rápakolt még néhány lapáttal. Hamvai Kornél „librettója”, Varró Dániel dalszövegei és Darvas Benedek zenéje hozza ezt a többletet, s amit így a Nemzeti Nagyszínpadára állított a rendező, az sokkal több - vagy marádjünk annyiban: más -, mint egy regény színpadi adaptációja. Nevezhetjük zenés vígjátéknak, revünek vagy nagyoperettnek, esetleg ezek keverékének. Hamvai Kornélnak nem volt könnyű dolga, hogy szövegkönyvet készítsen ebből a bonyolult, sokszereplős, szerteágazó történetből úgy, hogy „felhozza” a színpadra a rejtői humort, a poénokat, a karaktereket, s ráadásul mindezt úgy összesűrítve, hogy helyet és időt hagyjon az éneknek és a táncnak is. Miként Varró Dánielnek is Rejtő stílusában kellett megalkotnia a dalszövegeket úgy, hogy az ének ne megállítsa, ellenkezőleg, továbbgördítse a történetet, és erősítse a szereplők karakterét. Az eredmény egy rendkívül látványos, mozgalmas, nagyszabású előadás, mely bár valóban egy térben, egy déltengeri luxusszállodában | játszódik, mégis felhasználja f a legkorszerűbb színpadi tech- >o nikákat. A színpad állandóan S mozog, változik fel-le, ahogy < bejárjuk az egész hotelt pincétől a padlásig (díszlettervező: Horesnyi Balázs). Ami a színészi játékot illeti, jó volt látni, hogy a szereplők nem csupán élvezik a játékot, hanem szinte lubickolnak benne. Pedig nincs könnyű dolguk, hiszen énekelni, táncolni is kell, nem is keveset, ráadásul élő zenekar kíséretében (karmester: Silló István). Itt aztán ki-ki tehetsége, vérmérséklete szerint élheti ki ambícióit, a közönség nem kis örömére. Nekem legjobban Molnár Piroska tetszett Signora Relli, a kiérdemesült operaprimadonna szerepében. Molnár Piroskáról újra és újra kiderül, milyen remek színésznő, s aki nem jár az Operettbe, itt megtapasztalhatja azt is, milyen ragyogóan énekel. És végre láthatjuk őt igazi dívaként, csillogó nagyestélyiben is (a kitűnő jelmezek Füzér Anni fantáziáját és tehetségét dicsérik). Benedek Miklós szállodaigazgatóként igazi Rejtő-figurát hoz, az elegáns szélhámosét. S le minden kalappal Garas Dezső előtt, aki a hetvenéves albán trónörököst alakítja finom iróniával, és még énekre, táncra is futja erejéből. Hollósi Frigyes a nyugalmazott szállítmányozó szerepében nyújt emlékezetes alakítást. Élmény volt látni, milyen remekül táncol a Léni Jörinst alakító Nagy Cili. A népes szereplőgárda többi tagjának dicséretétől csak a helyhiány miatt kell eltekintenünk. Ferencz Zsuzsa A természet világa és a művészet egyaránt szabályos szerkezetű. Ez a szerkezet egy szabályosság, változatlan ismétlődés, matematikai algoritmus. Egyfajta rekurzivitás. Vagyis az összrendszer szerkezete azonos a rendszer összetevőivel, alkotóelemeinek szerkezetével. Benoit Mandelbrot szerint a természet maga is ilyen elvet követ: a tengerpart egy nagyobb szakasza teljesen azonos szerkezetet mutat a part egy kisebb szakaszával. A művészet ott kezdődik, ahol a mű a szabályosságról leszakad. Ez történik Kovács Tamás László munkáiban is. A papíralap uralkodó fehérségében vagy éppen feketeségében bonyolult rendszerré szerveződő köröket, ellipszisdarabokat, mindenféle íveket ütköztet a téglalapokkal, geometrikus alakzatokkal, egymással metsződő egyenesekkel. Grafikáinak tudatos síkban tartása az egyik legtisztább, mai konstruktivista szellemiségű alkotóvá teszi őt. Világunkban az eligazodni tudáshoz mindig alaphelyzeteket jelölünk ki. A cselekvés elengedhetetlen feltétele az irányok mindenkori pontos meghatározása. Az egyenesek és ívek találkozásai, egymáshoz közelítései, az ellipszisek, körök, szögben egymást metsző egyenesek által körülzárt terek jelölik ki nála ezeket a talppontokat. Igazi konstruktivista alaphelyzetek ezek. A magát Dargay Lajos szobrászművész, Fajó János festőművész és Csiky Tibor szobrászművész tanítványának valló Kovács Tamás László a kassáki képarchitektúrák és a Bauhaus művészetének tanulmányozásával fontos tapasztalatokra tett szert, ezekből építi újra, fejleszti tovább, az igazán csak nála tetten érhető, filozofikus töltésű geometrikus absztrakciót. Tagja a Mozgás-Absztrakció- Dimenzió-Invenció (rövidítve MADI) nemzetközi művészcsoportnak, akik szintén ezt az elvet követik munkáikban. Mostani kiállításán a már régebben megcsodált „száraz- nyomataira” csak utal. Feketealapú sorozatában a megjelenő lyukacsosraszter-részletek köré szerveződik a kompozíció. A fehér képeken, a vékony, elegáns, szinte gesztus jellegű fekete vonalak és a nagy erejű, feketevörös vagy sárga foltok kelnek bírókra, hogy végül az egyensúly létre jöjjön. A sík krómacél lapot hol úgy hajtogatja, hogy az'egyenlő oldalú háromszögek rendszeréből egyfajta piramisalakzatot hozzon létre, máshol a Dávid-csillagot koronaként bontja szét. Plasztikái méltó társai grafikai lapjainak. Lendületének csak a képzelet szab határt, egymásba futó formái színesen kavarognak szinte ellentmondva a gravitációnak, körben járva körülötte minden nézete más, kinetikus mobilműnek tűnik, pedig mozdulatlan, szilárd alakzatok ezek a plasztikák. A kiállítás április 18-áig látható a Ráday utcai Galéria IX-ben. Knox A szereplők nem csak élvezték a játékot, hanem szinte lubickoltak benne Tavaly az Europetica keretében adták elő a Harmonia Terrena misztériumjátékot a Szent Ferenc-templomban Reliefek, térformák Kovács Tamás László kiállítása
