Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-04-11 / 14. szám
Ferencváros 2008. április 11. 5 A HÉT TÉMÁJA: Félúton az alagút vége felé Ferencvárosban tavaly harminckét gyermek került gyámhatósági felügyelet alá A családon belüli erőszak áldozatai legtöbbször a nők és a gyerekek (képünk illusztráció) (folytatás az 1. oldalról)- Ferencvárosban több mint egy évtizede működik az átmeneti gyermekotthon, ahová elsősorban azokat a fiatalkorúakat igyekszünk elhelyezni, akiknél úgy látjuk, hogy viszonylag rövid időn - maximum másfél éven - belül megoldható a zűrös családi helyzet. Itt biztosítjuk a szülői felügyeletet - természetesen nem a bántalmazó félnek -, sőt kötelezzük a szülőt arra, hogy programot szervezzen gyermekének. Amíg ők itt vannak, addig a szakembereink segítenek megoldani a háttérben meghúzódó problémát. Mindez azért is fontos, mert ha valaki állami gondozásba kerül, onnan már nehezen juthat vissza a családi környezetbe, s az állami gondozottak körében pedig nagyon erős a hospitalizációs folyamat, amelynek következtében később - az egészséges szociális kötődések hiányában - nehezen találják meg helyüket az életben - magyarázta az intézményvezető. Az elmúlt évben közel hatvan gyermek fordult meg a huszonnégy férőhelyes intézményben, ám ma már nem ez az egyetlen módja annak, hogy ideiglenes elhelyezést biztosítsanak akár az ő, akár a bántalmazott szülő számára. A családsegítő ugyanis ez év elején ellátási szerződést kötött a családok átmeneti otthonával, amelyben jelenleg hat ferencvárosi anyuka él gyermekével. Ez is egy átmeneti megoldás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jogilag semmilyen változás nem történik az ide kerülő csonka családok életében. Ugyanaz marad a bejelentett lakhelyük, a gyerekek ugyanoda járhatnak iskolába, amíg a probléma megoldódik. Ha azonban erre nincs esély, komolyabb lépések szükségesek, és itt kap szerepet a Félutas Kiléptető Házak modellprogramja. A kilátástalan háttérből véglegesen menekülni kényszerülők számára ugyanis a Szociális és Munkaügyi Minisztérium - az ország hét régiójában - úgynevezett krízisotthonokat működtet. Hogy innen milyen út vezet vissza a hétköznapi életbe, arról Pál Tibor alpolgármestert kérdeztük.- Itt már ideiglenes lakcímet kapnak a bajbajutottak, s szintén másfél év áll rendelkezésükre, hogy sikerüljön megalapozniuk a jövőjüket - mondta az alpolgármester, hozzátéve, hogy míg 2006-ban országszerte ötszáz- tizenhatan kerültek efféle otthonokba, addig számuk a tavalyi év első felében már meghaladta a hatszázat. Egy ilyen otthon azonban - noha önállóságot, viszonylag stabil életvitelt biztosít - kevés lenne ahhoz, hogy az itt lakók új életet kezdhessenek. Ehhez szükséges még egy átmeneti szakasz, és erről szól a Félutas Kiléptető program. A kiléptető házak a krízisotthon tulajdonában lévő, önálló lakások, házak. Azok kerülnek ide, akik már „gyökeret eresztettek”, képesek elvezetni egy háztartást, fizetni az ezzel járó költségeket, miközben folyamatos kapcsolatban állnak a krízisotthon szakembereivel. Négy-öt évet is eltölthetnek ily módon, „félúton” a normális kerékvágás felé.- A program két éve indult, a minisztérium pedig sorra keresi fel azokat a kerületeket, városokat, ahonnan viszonylag sokan kerülnek krízisotthonokba. A jelenlegi csatlakozás azt jelenti, hogy egy ferencvárosi lakással hozzájárulunk a programhoz. Mivel folyamatosan egyre több önkormányzat kapcsolódik ilyen módon a programhoz, hamarosan kialakulhat egy komplett, országos hálózat, ami minden eddiginél nagyobb segítséget nyújt a bajbajutottak számára - magyarázta Pál Tibor. Benke Hunor Korszerűsítési programok Tízmilliárd lakásfelújításra, 1,6 milliárd energiatakarékosságra Évente több mint tízmilliárd forint lakások felújítására-korszerűsítésére Április 14-étői nyújthatók be a Nemzeti Energiatakarékossági Program pályázatai, amelyek a február óta pályázható Új Magyarország Lakásfelújítási Programmal együtt a korábbiakhoz képest jóval több forrást biztosítanak ahhoz, hogy csökkenhessen a családok rezsije. A panelprogram öt elemből áll: a panelrekonstrukciós programból, a Főtáv ökoprogramjából, az energiatakarékossági programból, az egycsatornás gyűjtőkémények felújításából és a megújuló energia felhasználásából. Idén a panel-felújítási támogatás feltétele a távfűtés korszerűsítése és hangsúlyosabb szerepet kap a tűzvédelem. A lakásonkénti állami támogatási összege 500 ezer forintra ^ nő és változik a finanszírozási -g (3 struktúra is. Míg korábban a £ költségek egy-egy harmadát az | állam, az önkormányzat és a 0 lakástulajdonos állta, a jövőben az önkormányzat részét a tulajdonosok kiválthatják, amennyiben az nem tud csatlakozni a panelprogramhoz. A benyújtási határidő szeptember 30. Az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordítottak a panelprogramra, 2008-tól évente 10 milliárd jut felújításra. 2001. óta 190 ezer lakás felújítása fejeződött be, a cél a teljes, körülbelül 820 ezer iparosított technológiával készült lakásállomány korszerűsítése. Az egycsatornás (termofor) gyűjtőkémények felújítására kiírt pályázat célja az 1985-ig épült lakóépületekben üzemelő, gáztüzelő-berendezések kéményeinek biztonságtechnikai felújítása. Pályázatot a legalább nyolclakásos lakóépületekben élők nyújthatnak be, emellett az önkormányzatok is - szeptember 30-ig. Az ökoprogramról: 2008. január 1-jétől a távfűtés alap- és hődíjának aránya 35-65 százalék, így a költségeket nagyobb mértékben határozza meg a felhasznált energia mennyisége, és kevésbé az alapdíj. A Főtáv Zrt. tájékoztatása szerint, aki belép a programba, 10 százalék kedvezményt kap az alapdíjból, a hődíjon pedig egyedi szabályozással tud takarékoskodni. A program bármilyen távfűtött épületre érvényes. Az ökoprogram megvalósítása 22.5 milliárd forintba kerül, ennek felét a főváros a Főtávon keresztül finanszírozza. Budapest vezetése a költségek másik felére a kormánytól vár támogatást; az ÖTM 2008-ban 1.5 milliárd forinttal segíti a programot. A pályázatok október 31-ig nyújthatók be. Ha valamely programot az önkormányzat támogatja, a pályáztatás két lépcsőben zajlik. Első lépcsőben a pályázók az önkormányzathoz nyújtják be pályázatukat, második lépcsőben pedig az önkormányzat által is támogatott pályázatokat a pályázók továbbítják az ÖTM-nek. 2008. április 14-étől lehet benyújtani a Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatait, amelyek a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatják. Az idén rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos keret közel kétszerese a tavalyinak. Idén a GKM a pályázati rendszert 5 pályázatra bontja (nyílászárók cseréje és utólagos hőszigetelés, fűtés- és melegvíz-ellátás korszerűsítése, lakóépületek utólagos hőszigetelése, komplex energiatakarékosságiberuházások, megújuló energia felhasználása), amelyeknél eltérőek a támogatási intenzitások és az elnyerhető maximális támo- .g gatási összegek, így a hatéko- 5 nyabb energiatakarékossági s korszerűsítések magasabb tá- -0 mogatást kaphatnak. £ Steiner Gábor (folytatás az 1. oldaliul) Mivel ettől az évtől megszűnt a sportutánpótlás képzéséhez kapcsolódó központi adókedvezmény, a városatyák 15 millió forintot kívánnak elkülöníteni a kerületi sportreménységek nevelésének támogatására is. A további napirendi pontok között szabályozták a ferencvárosi iskolákban a kötelezően felveendő tanulók után fennmaradó helyek betöltésének rendjét is. Ennek értelmében a felvételnél előnyt élveznek azok a gyerekek, akiknek a testvérük is az adott iskolába jár, szülőjük, gondviselőjük az iskola, az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény alkalmazottja, illetve a kerületben dolgozik. A Kálvin téri metróépítés miatt radikálisan csökkent a Ráday utcai vendéglők forgalma, emiatt ezek ma gyakorlatilag nyereség nélkül működnek. Két vendéglő máris bezárt, ötnek pedig most vagy a közelmúltban változik, változott a tulajdonosa. A képviselő-testület a helyzet orvoslása érdekében úgy döntött, hogy a Ráday utcai „kitelepülés” díjait 2010-ig befagyasztja. A testületi ülésen előterjesztés hangzott el a külsőrekecsényi , Gyermekek Háza felépítésének támogatására, a javasolt kétmillió forintos összeget a képviselők megszavazták. Ferencváros testvérvárosai kivétel nélkül a környező országok magyar lakta vidékein találhatók, s ezekben kerületünk eddig is sokat tett a magyar nyelv és hagyományok megőrzéséért. Ebbe a sorba illeszkedik a romániai, a legkeletibb, tisztán magyarok által lakott falvak közé tartozó Külsőrekecsény közösségi házának anyagi segítése is. A falu iskolájában fél évszázad után csak 2003-ban kezdtek el újra magyart tanítani - noha ez még ma sincs tanrendbe iktatva -, ezért a sajátos csángó hagyományok megőrzésén túl a nyelv ápolásában is fontos szerep hárul majd az itteni Gyermekek Házára. A képviselők egyebek között arról is döntöttek, hogy a kerület bekapcsolódik az úgynevezett Félutas Kiléptető Házak modellprogramjába, erről a családon belüli erőszakról szóló cikkünkben részletesen is szó esik (lásd Félúton az alagút vége felé című cikkünket az oldalon!). (-) Felmerült, hogy a jövőben ösztöndíjjal segítsék a kerület tehetséges, ifjú sportolóit A HÉT KÉRDÉSE Ön szerint hol húzódik a családi erőszak határa? Orlovics Miklósné eladó Sokan csak a tettlegességet tekintik erőszaknak, pedig a gorombaság legalább any- nyira fájhat, mint egy pofon. Mégis nagyon sok, egymással kiabáló férjet-feleséget láthatunk akár az utcán is. Persze kívülről nehéz megítélni, hogy egy ilyen jelenet erőszak-e, vagy csak ilyen a hangnem, amit megszoktak. Klimbáné H .Júlia személyzetis Egyre kevesebb a nyugodt ember, nem csoda, ha a családban is elharapódzik a türelmetlenség. Van, ahol ez a durva lelkivilág számlájára írható, de az is lehet, hogy az egész napos munkahelyi és más megpróbáltatások halmozódnak föl estére annyira, hogy így tör a felszínre. Hertelendi Károlyné vállalkozó Sajnos azt kell mondanom, van, aki csak a pofonokból ért. No nem a családban, hanem például az utcán, ahol rengeteg erőszakos emberrel találkozunk, akiknek nem számít, ha megütnek valakit. De aki az ilyeneknek visszaüt, előbb- utóbb otthon is megengedi magának. Sziksza Pál közgazdász Mindenütt azt lehet látni, hogy erőszakkal lehet érvényesülni. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy sokan inkább ezt választják, mint a szegénységet. És előbb- utóbb „haza is viszi" az erőszakot. Szerintem ez is csak az ország rendbetételével oldható meg (életszínvonal, erős törvénybetartatás stb.). JUT ESZEMBE... Iskolaválasztás Az utca végén volt az iskola. Reggelente gyalog egyperc- nyire, délután kicsivel többre, mert akkor „autóval vittek”. Összehaverkodtam ugyanis a kukásautó sofőijével, aki mindig pontban az utolsó óra után ért az iskola elé, és késznek mutatkozott hazafuvarozni. Trónolhattam büszkén az első ülésen. Olykor az is előfordult, hogy a nagyszünetben hazarohantam egy otthon felejtett füzetért. Aztán vége lett a boldog, reggelente az ablakból integetés gyerekkornak. A középiskolába már a fél várost átvillamosoztam. Húszpercenként járt, ha lekéstem, telt az üzenőfüzet. Még később, már a saját gyerekeimmel, s már tényleg a világ végéről, újra a hajdan volt alma materbejártunk. Undorító hajnali kelések, sietve bekapott reggelik, vita, hogy ma ki vigye suliba a kölköket, tülekedés a tömött buszon, örökös szervezkedés. Miért is? Nosztalgiából, meg mert ismertem a tanító néniket. Egyik ismerősöm még tovább ment. Egészen pontosan: 20 kilométerre Pesttől. Amikor ugyanis cseperedni kezdtek a gyerekek, kiköltöztek a városból, hogy jó levegőn, nyugiban legyen a család. Éppen most jönnek vissza, pedig a helyi iskola az egyik legjobb az országban. Csak hát a gyerekek dzsúdótanfolyama, az úszásoktatás és a zongoraóra is Pesten van, és sehogy sem tudják összeegyeztetni az időpontokat. Már nem bírják szervezni az életüket... Mindez most - az iskola- választás idején - azért jutott eszembe, mert az égjük ferencvárosi iskolában nemrég arról beszélgettem a tanárokkal, hogy vajon miként lehetne csábítóvá tenni az újonnan ide költözők számára az itteni tanintézményeket. Mint elmondták, a körzetükben lakó gyerekek mindössze húsz százalékát íralják be hozzájuk. Ötven százalékukat viszont más, esetenként távoli kerületekbe hurcolják a szülők. Hiába van az iskola ragyogóan felszerelve, van uszodája, hipermodern tornaterme, hiába példaértékű a szakköri munka, hiába elismerten magas az oktatás színvonala - és nyernek rendre tanulmányi versenyeket. Persze indokolt lehet egy távolabb fekvő szakosított vagy egyházi iskola választása, s az is érthető, ha valaki a munkahelye környékére járatja iskolába csemetéjét. Ám alighanem sokan csak érzelmi okokból döntenek egy-egy iskola mellett, mint tettem én több évtizede. Amit most, a hét elején, ha éppen iskolába próbálták vinni a gyereket, a közlekedési sztrájk miatti dugóban vesztegelve talán már át is gondoltak. Kocsis Kristóf főszerkesztő Testületi ülés Sikeresen gazdálkodott a kerület 2007-ben
