Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-04-11 / 14. szám

Ferencváros 2008. április 11. 5 A HÉT TÉMÁJA: Félúton az alagút vége felé Ferencvárosban tavaly harminckét gyermek került gyámhatósági felügyelet alá A családon belüli erőszak áldozatai legtöbbször a nők és a gyerekek (képünk illusztráció) (folytatás az 1. oldalról)- Ferencvárosban több mint egy évtizede működik az át­meneti gyermekotthon, ahová elsősorban azokat a fiatalkorúa­kat igyekszünk elhelyezni, akik­nél úgy látjuk, hogy viszonylag rövid időn - maximum másfél éven - belül megoldható a zűrös családi helyzet. Itt biztosítjuk a szülői felügyeletet - természete­sen nem a bántalmazó félnek -, sőt kötelezzük a szülőt arra, hogy programot szervezzen gyermekének. Amíg ők itt van­nak, addig a szakembereink se­gítenek megoldani a háttérben meghúzódó problémát. Mindez azért is fontos, mert ha valaki állami gondozásba kerül, on­nan már nehezen juthat vissza a családi környezetbe, s az álla­mi gondozottak körében pedig nagyon erős a hospitalizációs folyamat, amelynek következ­tében később - az egészséges szociális kötődések hiányában - nehezen találják meg helyü­ket az életben - magyarázta az intézményvezető. Az elmúlt évben közel hatvan gyermek fordult meg a huszon­négy férőhelyes intézményben, ám ma már nem ez az egyetlen módja annak, hogy ideiglenes el­helyezést biztosítsanak akár az ő, akár a bántalmazott szülő számá­ra. A családsegítő ugyanis ez év elején ellátási szerződést kötött a családok átmeneti otthonával, amelyben jelenleg hat ferencvá­rosi anyuka él gyermekével. Ez is egy átmeneti megoldás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jogilag semmilyen válto­zás nem történik az ide kerü­lő csonka családok életében. Ugyanaz marad a bejelentett lakhelyük, a gyerekek ugyan­oda járhatnak iskolába, amíg a probléma megoldódik. Ha azonban erre nincs esély, komolyabb lépések szüksége­sek, és itt kap szerepet a Félutas Kiléptető Házak modellprog­ramja. A kilátástalan háttérből véglegesen menekülni kénysze­rülők számára ugyanis a Szoci­ális és Munkaügyi Minisztérium - az ország hét régiójában - úgynevezett krízisotthonokat működtet. Hogy innen milyen út vezet vissza a hétköznapi életbe, arról Pál Tibor alpolgár­mestert kérdeztük.- Itt már ideiglenes lakcímet kapnak a bajbajutottak, s szintén másfél év áll rendelkezésükre, hogy sikerüljön megalapozniuk a jövőjüket - mondta az alpol­gármester, hozzátéve, hogy míg 2006-ban országszerte ötszáz- tizenhatan kerültek efféle ottho­nokba, addig számuk a tavalyi év első felében már meghaladta a hatszázat. Egy ilyen otthon azonban - noha önállóságot, viszonylag stabil életvitelt biztosít - kevés lenne ahhoz, hogy az itt lakók új életet kezdhessenek. Ehhez szükséges még egy átmeneti szakasz, és erről szól a Félutas Kiléptető program. A kiléptető házak a krízisott­hon tulajdonában lévő, önálló lakások, házak. Azok kerülnek ide, akik már „gyökeret eresz­tettek”, képesek elvezetni egy háztartást, fizetni az ezzel járó költségeket, miközben fo­lyamatos kapcsolatban állnak a krízisotthon szakembereivel. Négy-öt évet is eltölthetnek ily módon, „félúton” a normális kerékvágás felé.- A program két éve indult, a minisztérium pedig sorra keresi fel azokat a kerületeket, város­okat, ahonnan viszonylag sokan kerülnek krízisotthonokba. A jelenlegi csatlakozás azt jelenti, hogy egy ferencvárosi lakással hozzájárulunk a programhoz. Mivel folyamatosan egyre több önkormányzat kapcsolódik ilyen módon a programhoz, hamaro­san kialakulhat egy komplett, országos hálózat, ami minden eddiginél nagyobb segítséget nyújt a bajbajutottak számára - magyarázta Pál Tibor. Benke Hunor Korszerűsítési programok Tízmilliárd lakásfelújításra, 1,6 milliárd energiatakarékosságra Évente több mint tízmilliárd forint lakások felújítására-korszerűsítésére Április 14-étői nyújthatók be a Nemzeti Energiataka­rékossági Program pályáza­tai, amelyek a február óta pályázható Új Magyarország Lakásfelújítási Programmal együtt a korábbiakhoz képest jóval több forrást biztosítanak ahhoz, hogy csökkenhessen a családok rezsije. A panelprogram öt elemből áll: a panelrekonstrukciós program­ból, a Főtáv ökoprogramjából, az energiatakarékossági prog­ramból, az egycsatornás gyűj­tőkémények felújításából és a megújuló energia felhasználá­sából. Idén a panel-felújítási támogatás feltétele a távfűtés korszerűsítése és hangsúlyo­sabb szerepet kap a tűzvédelem. A lakásonkénti állami támoga­tási összege 500 ezer forintra ^ nő és változik a finanszírozási -g (3 struktúra is. Míg korábban a £ költségek egy-egy harmadát az | állam, az önkormányzat és a 0 lakástulajdonos állta, a jövőben az önkormányzat részét a tulaj­donosok kiválthatják, amennyi­ben az nem tud csatlakozni a panelprogramhoz. A benyújtási határidő szeptember 30. Az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordítottak a panelprogramra, 2008-tól évente 10 milliárd jut felújí­tásra. 2001. óta 190 ezer lakás felújítása fejeződött be, a cél a teljes, körülbelül 820 ezer ipa­rosított technológiával készült lakásállomány korszerűsítése. Az egycsatornás (termofor) gyűjtőkémények felújítására kiírt pályázat célja az 1985-ig épült lakóépületekben üzeme­lő, gáztüzelő-berendezések kéményeinek biztonságtech­nikai felújítása. Pályázatot a legalább nyolclakásos lakó­épületekben élők nyújthatnak be, emellett az önkormányzat­ok is - szeptember 30-ig. Az ökoprogramról: 2008. ja­nuár 1-jétől a távfűtés alap- és hődíjának aránya 35-65 száza­lék, így a költségeket nagyobb mértékben határozza meg a fel­használt energia mennyisége, és kevésbé az alapdíj. A Főtáv Zrt. tájékoztatása szerint, aki belép a programba, 10 száza­lék kedvezményt kap az alap­díjból, a hődíjon pedig egyedi szabályozással tud takarékos­kodni. A program bármilyen távfűtött épületre érvényes. Az ökoprogram megvalósítása 22.5 milliárd forintba kerül, ennek felét a főváros a Főtá­von keresztül finanszírozza. Budapest vezetése a költségek másik felére a kormánytól vár támogatást; az ÖTM 2008-ban 1.5 milliárd forinttal segíti a programot. A pályázatok októ­ber 31-ig nyújthatók be. Ha valamely programot az önkormányzat támogatja, a pá­lyáztatás két lépcsőben zajlik. Első lépcsőben a pályázók az önkormányzathoz nyújtják be pályázatukat, második lépcső­ben pedig az önkormányzat által is támogatott pályázatokat a pá­lyázók továbbítják az ÖTM-nek. 2008. április 14-étől lehet benyújtani a Nemzeti Ener­giatakarékossági Program energiatakarékossági pályá­zatait, amelyek a lakosság energiahatékonysági beruhá­zásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzé­sét támogatják. Az idén ren­delkezésre álló 1,6 milliárd forintos keret közel kétszerese a tavalyinak. Idén a GKM a pá­lyázati rendszert 5 pályázatra bontja (nyílászárók cseréje és utólagos hőszigetelés, fűtés- és melegvíz-ellátás korszerű­sítése, lakóépületek utólagos hőszigetelése, komplex ener­giatakarékosságiberuházások, megújuló energia felhaszná­lása), amelyeknél eltérőek a támogatási intenzitások és az elnyerhető maximális támo- .g gatási összegek, így a hatéko- 5 nyabb energiatakarékossági s korszerűsítések magasabb tá- -0 mogatást kaphatnak. £ Steiner Gábor (folytatás az 1. oldaliul) Mivel ettől az évtől meg­szűnt a sportutánpótlás kép­zéséhez kapcsolódó központi adókedvezmény, a városatyák 15 millió forintot kívánnak elkülöníteni a kerületi sport­reménységek nevelésének tá­mogatására is. A további napirendi pontok között szabályozták a ferenc­városi iskolákban a kötelezően felveendő tanulók után fenn­maradó helyek betöltésének rendjét is. Ennek értelmében a felvételnél előnyt élveznek azok a gyerekek, akiknek a testvérük is az adott iskolába jár, szülőjük, gondviselőjük az iskola, az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény al­kalmazottja, illetve a kerület­ben dolgozik. A Kálvin téri metróépítés miatt radikálisan csökkent a Ráday utcai vendéglők forgalma, emiatt ezek ma gyakorlatilag nyereség nél­kül működnek. Két vendég­lő máris bezárt, ötnek pedig most vagy a közelmúltban változik, változott a tulajdo­nosa. A képviselő-testület a helyzet orvoslása érdekében úgy döntött, hogy a Ráday ut­cai „kitelepülés” díjait 2010-ig befagyasztja. A testületi ülésen elő­terjesztés hangzott el a külsőrekecsényi , Gyermekek Háza felépítésének támoga­tására, a javasolt kétmillió forintos összeget a képviselők megszavazták. Ferencváros testvérvárosai kivétel nélkül a környező országok magyar lak­ta vidékein találhatók, s ezek­ben kerületünk eddig is sokat tett a magyar nyelv és hagyo­mányok megőrzéséért. Ebbe a sorba illeszkedik a romániai, a legkeletibb, tisztán magyarok által lakott falvak közé tarto­zó Külsőrekecsény közösségi házának anyagi segítése is. A falu iskolájában fél évszázad után csak 2003-ban kezdtek el újra magyart tanítani - noha ez még ma sincs tanrendbe ik­tatva -, ezért a sajátos csángó hagyományok megőrzésén túl a nyelv ápolásában is fontos szerep hárul majd az itteni Gyermekek Házára. A képviselők egyebek között arról is döntöttek, hogy a ke­rület bekapcsolódik az úgyne­vezett Félutas Kiléptető Házak modellprogramjába, erről a családon belüli erőszakról szóló cikkünkben részletesen is szó esik (lásd Félúton az alagút vége felé című cikkünket az oldalon!). (-) Felmerült, hogy a jövőben ösztöndíjjal segítsék a kerület tehetséges, ifjú sportolóit A HÉT KÉRDÉSE Ön szerint hol húzódik a családi erőszak határa? Orlovics Miklósné eladó Sokan csak a tettlegességet tekintik erőszaknak, pedig a gorombaság legalább any- nyira fájhat, mint egy pofon. Mégis nagyon sok, egymás­sal kiabáló férjet-feleséget láthatunk akár az utcán is. Persze kívülről nehéz meg­ítélni, hogy egy ilyen jelenet erőszak-e, vagy csak ilyen a hangnem, amit megszoktak. Klimbáné H .Júlia személyzetis Egyre kevesebb a nyugodt ember, nem csoda, ha a családban is elharapódzik a türelmetlenség. Van, ahol ez a durva lelkivilág szám­lájára írható, de az is lehet, hogy az egész napos mun­kahelyi és más megpróbál­tatások halmozódnak föl estére annyira, hogy így tör a felszínre. Hertelendi Károlyné vállalkozó Sajnos azt kell mondanom, van, aki csak a pofonokból ért. No nem a családban, hanem például az utcán, ahol rengeteg erőszakos emberrel találkozunk, akik­nek nem számít, ha meg­ütnek valakit. De aki az ilyeneknek visszaüt, előbb- utóbb otthon is megengedi magának. Sziksza Pál közgazdász Mindenütt azt lehet látni, hogy erőszakkal lehet érvé­nyesülni. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy sokan inkább ezt választják, mint a szegénységet. És előbb- utóbb „haza is viszi" az erő­szakot. Szerintem ez is csak az ország rendbetételével oldható meg (életszínvonal, erős törvénybetartatás stb.). JUT ESZEMBE... Iskolaválasztás Az utca végén volt az iskola. Reggelente gyalog egyperc- nyire, délután kicsivel többre, mert akkor „autóval vittek”. Összehaverkodtam ugyanis a kukásautó sofőijével, aki min­dig pontban az utolsó óra után ért az iskola elé, és késznek mutatkozott hazafuvarozni. Trónolhattam büszkén az első ülésen. Olykor az is előfordult, hogy a nagyszünetben haza­rohantam egy otthon felejtett füzetért. Aztán vége lett a boldog, reggelente az ablakból inte­getés gyerekkornak. A kö­zépiskolába már a fél várost átvillamosoztam. Húszpercen­ként járt, ha lekéstem, telt az üzenőfüzet. Még később, már a saját gyerekeimmel, s már tényleg a világ végéről, újra a hajdan volt alma materbejártunk. Un­dorító hajnali kelések, sietve bekapott reggelik, vita, hogy ma ki vigye suliba a kölköket, tülekedés a tömött buszon, örökös szervezkedés. Miért is? Nosztalgiából, meg mert ismertem a tanító néniket. Egyik ismerősöm még to­vább ment. Egészen pontosan: 20 kilométerre Pesttől. Amikor ugyanis cseperedni kezdtek a gyerekek, kiköltöztek a város­ból, hogy jó levegőn, nyugiban legyen a család. Éppen most jönnek vissza, pedig a helyi iskola az egyik legjobb az or­szágban. Csak hát a gyerekek dzsúdótanfolyama, az úszás­oktatás és a zongoraóra is Pes­ten van, és sehogy sem tudják összeegyeztetni az időponto­kat. Már nem bírják szervezni az életüket... Mindez most - az iskola- választás idején - azért jutott eszembe, mert az égjük fe­rencvárosi iskolában nemrég arról beszélgettem a tanárok­kal, hogy vajon miként lehet­ne csábítóvá tenni az újonnan ide költözők számára az itteni tanintézményeket. Mint el­mondták, a körzetükben lakó gyerekek mindössze húsz szá­zalékát íralják be hozzájuk. Öt­ven százalékukat viszont más, esetenként távoli kerületekbe hurcolják a szülők. Hiába van az iskola ragyogóan felszerel­ve, van uszodája, hipermodern tornaterme, hiába példaértékű a szakköri munka, hiába elis­merten magas az oktatás szín­vonala - és nyernek rendre tanulmányi versenyeket. Persze indokolt lehet egy távolabb fekvő szakosított vagy egyházi iskola választá­sa, s az is érthető, ha valaki a munkahelye környékére já­ratja iskolába csemetéjét. Ám alighanem sokan csak érzel­mi okokból döntenek egy-egy iskola mellett, mint tettem én több évtizede. Amit most, a hét elején, ha éppen iskolába próbálták vinni a gyereket, a közlekedési sztrájk miatti dugóban veszte­gelve talán már át is gondoltak. Kocsis Kristóf főszerkesztő Testületi ülés Sikeresen gazdálkodott a kerület 2007-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom