Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-03-21 / 11. szám
6 MELLÉKLET Ferencváros 2008. március 21. HÚSVÉT A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe A húsvéti ünnepkör története dióhéjban Tanuljunk a húsvéti nyúltól A pirostól a hímes tojásig Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, amely zsidó hagyományokból fakad. Azonban régóta szinte mindenki ünnepli, hitre való tekintet nélkül, hiszen egyben a megújulás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Húsvét eredetileg Jézus feltámadásának ünnepe. A történet szerint két nappal korábban (nagypénteken) feszítették őt keresztre a római katonák, mivel azzal vádolták, hogy tanításaival gyengítette a birodalmat, és királyi hatalomra tört. Kezét-lábát a kereszthez szögezték, fejére töviskoronát tettek, a keresztre pedig felírták: I. N. R. I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae, azaz Názáreti Jézus, a zsidók királya. Jézus a kereszten halt meg, zsidó szokás szerint az Olajfák hegyén, egy barlangban temették el. Másnap szombat volt, amikor a tízparancsolat a zsidók számára nem engedi meg a munkát, ezért tanítványai csak vasárnap látogatták meg a sírt. Jézus teste azonban eltűnt, feltámadt. Húsvét időpontja évről évre változik, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. A Biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján fogták el Jézust. Az utolsó vacsora alkalmával Jézus és tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták a bort. A húsvétot megelőző negyven nap a böjt ideje, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére önmegtartóztatásra tanít. A böjtöt előzi meg a farsang. Húsvétvasár- nap előtti vasárnap, a nagyböjt utolsó vasárnapja virágvasárnap. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba. Virágvasárnap vezeti be a szent három nap liturgiáját, amikor a pap a vértanúságra emlékezve piros ruhát ölt, a misén Máté, Márk és Lukács evangéliumából olvassa fel a passiót. Virágvasárnapot követi a nagyhét. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. Ilyenkor, a székesegyházakat kivéve, a templomokban egyetlen mise van, az esti órákban, amelyet a pap fehér ruhában celebrál. Nagypénteken nincs mise, igeliturgia van, áldozta- tással, János evangéliumából olvassák fel a passiót. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. Nagyszombaton nincs szertartás, a zsidó hagyományok szerint szombat este, a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. A pap a szertartást fehér öltözékben végzi. Húsvét vigíliája öt részből álló, bonyolult szertartás: fényliturgia, igeliturgia, keresztségi liturgia, eukarisztia liturgia és körmenet. Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvétot az egyház nem egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepli, utána pedig több héten át húsvéti idő van. Steiner Gábor Jézus „Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit” A név eredete A húsvét elnevezés sok országban a Peszachot idézi: Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Plsk (svéd), Plske (norvég), Paste (román). Több európai nyelven Ostara germán istennő, a tavasz keleti (angolul east, németül őst) úrnője tavaszi napéjegyenlőség idejei ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás, a termékenység jelképe. A nyuszit Németországban kezdték el húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, onnan terjedt el ma már a világon mindenhol, A világ minden táján ünnepelnék valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Hiszen a tavasz a természet megújulása, ami a természeti népeknek mindig nagyon fontos esemény volt - a zord időjárás elmúltával. A tojásfestés régen nem abból állt, hogy néhány színes zselatinlapot forró vízben feloldunk, és a megfőtt tojásokat egy ideig áztatjuk a lében. A tojásfestés szinte tudomány volt, amelynek elsajátításához türelem kellett, hogy a lányok aztán elkápráztathassák locsolóikat. A termékenység jelképének számító tojás díszítése nem a közelmúlt találmánya. Díszítésük egyik formája a festés, amelyet már az ősi Babilonban is műveltek, az egyiptomiak pedig a templomokat is feldíszítették velük tavasszal. Ha a festett tojásokat csak dísznek szánjuk, érdemes belső tartalmukat a két végükön fúrt pici lyukakon keresztül, kellő óvatossággal kifújni, így nem romlanak meg. Egyébként főzzük őket keményre, de ne a sonka mellett, mert a rátapadó zsírréteget nem fogja a festék. Az előkészített tojásokat többféleképpen is díszíthetjük. Díszítés A díszítést a festés előtt kell elvégeznünk, mivel a dísz színe a tojáshéjé, amit nem fog be a festék. Viaszolás: a megolvasztott viaszt egy vékony eszköz segítségével a kívánt minta szerint visszük fel a tojásra (azaz viasszal rajzoljuk meg az ábrákat), amelyet a megszáradt viasz alatt nem fog meg a tojásfesték. Ha a festék kellőképpen megfogta a tojásokat, kivesszük őket, és hagyjuk teljesen megszáradni, különben foltosak lesznek, ha megfogjuk őket. Ez után a viaszt egy éles késsel lekaparjuk, de még jobb, ha hajszárítóval megolvasztjuk, és a megolvadt viaszt mindjárt a tojás átdörzsölésére is használhatjuk, hogy szép, selymes fénye legyen. Szalvétázás: oldjuk fel a tojásfestéket, és fessük be a tojásokat, majd hagyjuk őket megszáradni. Célszerű világos festéket használni, mert a sötét átüt a szalvétákon. A szalvétából kivágjuk a mintákat, és a szalvéta legfelső rétegét elválasztjuk a többitől, a továbbiakban csak ezt a - nyomtatott - réteget használjuk. A mintákat kevés ragasztóval a tojásokra ragasztjuk, középről indulva, a szélek felé haladva simítjuk a tojásokra. Batikolás: a tojásokra növények megtisztított leveleit helyezzük, majd harisnyába kötjük, s így tesszük őket a festékbe. Amint a tojás a kellő színt megkapta, kivesszük a festékből. Azon a helyen, ahol levél fedte a tojást, világosabb lesz, és látszik rajta a levél erezete is. A festék megszáradása után a tojások felületét töröljük át zsírral vagy viasszal, a szalvé- tás tojásokat pedig lakkozzuk be, hogy szép fényük legyen. Festés Kaphatók ugyan kész tojásfestékek, de izgalmasabb kipróbálni a hagyományos módszereket. Festés a vöröshagyma színes, száraz külső héjával: a hagyma héjára vizet öntünk, felforraljuk, ebbe helyezzük a tojásokat, amelyek pirosasbarnás színt kapnak. Minél tovább áztatjuk őket, színük annál sötétebb lesz. Hagyma helyett fekete teát is használhatunk, amelytől a tojás barna színt kap. Spenóttal zöld, lilahagyma héjával pirosas-lilás, bodzabogyóval kék színt érhetünk el. Festés krepp-papírral: erős színű krepp-papírokból enyhén ecetes vízben (11 vízhez 1 evőkanál ecet szükséges) kioldjuk a festéket, és a tojásokat ebben áztatjuk, amíg a festék meg nem fogja őket. Minél tovább hagyjuk benne, annál sötétebb színűek lesznek. S. G. Az írókával felvisszük a viaszt a tojásra, a festés után pedig eltávolítjuk Húsvétolás országszerte Régi és új szokások városon és vidéken Erdélyi húsvéti hangulat az FMK-ban, tojásfával húsvéti kaláccsal A húsvéthoz már a régmúltban is számos népszokás kapcsolódott, amelyek egy része ma is fennmaradt, falun és városon egyaránt, néha másmás formában. Más részüket a városi ember ma már nem is ismeri, de vidéken még mindig az ünneplés tartozékai. A húsvét legrégebbi, mindenki által ismert népszokása a locsolás (öntözés) és a tojásfestés. Mindkét szokást a mai napig gyakorolják vidéken és városon egyaránt, népszerűségük nem csökken, bár a lo- f csolás városi formája jócskán | eltér a régi falusi szokásoktól, 5 amikor a kútból húzott vízzel S m öntötték le a leányokat. Ez < is változik azonban, ma már sok helyen - falun is - „szagos vízzel” locsolnak. Néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvéti szokás a vesszőzés - a locsolás helyet- tesítőjeként. Azonban a locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást szimbolizálja. Régen ismert szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játékok sora. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Több módja is ismert, mind a festés technikáját, mind a motívumokat illetően (lásd másik írásunkat a témáról!). A festés mellett számos más tojásdíszítési technika is ismert, például az üres tojáshéj kicsipkézése áttört mintázattal, vagy a to- jáspatkolás, amikor a szintén üres tojáshéjra valósághű, de apró patkókat rögzítenek patkószegekkel. Mindkét technika nagy kézügyességet igényel, művelőik között több népművészet mesterét is megtalálhatjuk. A vakart vagy kotort tojásokat karcolással díszítik, a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra, ami szintén nagy tapasztalatot igényel. Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, mára szerencsére ez a nyugodtan barbárnak nevezhető szokás is megszelídült, ma már csak festett táblát vagy műkakast vesznek célba. A célba lövést tréfás rigmusokkal kísérik. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, akkor véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be, természetesen a főfogás nem a céltábla - a kakasok legnagyobb bánatára. A szokások másik csoportja egyházi rítusokból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban pedig szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, amikor húsvét hajnalán a férfiak a templom előtt gyülekeztek, majd bejárták a falu határát, közben zajongva, kereplőzve és időnként beszédeket mondva űzték el a gonoszt a földekről. A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokás a komatálküldés. Ezt a szokást főképp fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást. A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács és kis üveg ital sem. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott bele; más helyeken az egész tálat elvették, helyette másik tálat küldtek. A komatálat énekelt, mondott köszöntő kíséretében adták át. S. G. Pályázati felhívás József Attila lakótelep Városrészi Önkormányzata PÁLYÁZATOT hirdet a „Föld Napja" alkalmából a lakókörnyezet parkosítására, a zöld felületek bővítésére, gondozására. A pályázaton részt vehetnek a Bp. IX. József Attila lakótelep területén lévő lakóházak, és intézmények. Igényelhető egynyári virág, sövénycserje. Pályázati feltételek: A pályázó társasház vállalja a zöldfelület egy éven át való gondozását. A telepítendő növények a közterületen kerüljenek elhelyezésre. Társasházanként csak egy pályázat nyújtható be. Pályázni lehet a tájékoztatóban felsorolt növényekre, anyagra, maximum bruttó 30.000.- Ft értékhatárig. A pályázat során elnyert ill. kért anyagokat a társasház kapcsolattartójának az írásban közölt helyen és előzetesen egyeztetett időpontban saját magának kell elszállítania. Előnyt jelent: a pályázó társasház részéről a munkálatokhoz, költségekhez való önerős hozzájárulás, saját rész vállalása. Benyújtási határidő: 2008. április 18. A pályázatokat a József Attila lakótelepi Részönkormányzat Ügyfélszolgálati Kirendeltségén, (1098 Bp., Toronyház u.3/a.) lehet benyújtani adatlapunkon. Telefon: 280-7195, fax: 280-1826, e-mail: polg09ro@elender.hu. A pályázatban a társasház kapcsolattartójának nevét, telefonszámát fel kell tüntetni. A pályázatok elbírálása 2008. április 30-ig történik meg. A pályázat nyertesei írásban kapnak értesítést az átvétel időpontjáról és helyéről. Budapest, 2008. február 27. Hidasi Gyula a Részönkormányzat elnöke Pályázati felhívás A ferencvárosi önkormányzat pályázatot hirdet a FERENC TÉRI FEDETT PAVILON ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A TÉR KULTURÁLIS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁRA lehetőleg ferencvárosi székhellyel rendelkező civil szervezet számára A pályázat célja: új kultúrpont kialakítása a rehabilitáció központjában lévő téren - a kerület kulturális életének fellendítésére. A pályázatnak tartalmaznia kell egyebek közt a funkció leírását, a tervezett kulturális, vendéglátó-ipari és egyéb tevékenység részletes ismertetését, eseménynaptárt, üzleti tervet. A pavilonok programjai esetében figyelembe kell venni, hogy a fő működési, üzemelési idő május l-jétől október 1-jéig tart, a programok 10-22 óra között tarthatók, s csak korlátozott hangosítás engedélyezett. A fedett teraszok esetében figyelembe kell venni, hogy ezek fő működési, üzemelési ideje májustól októberig tart. A programok 10-22 óra között tarthatók. Vendéglátás megengedett, de csak mobilpultokkal és berendezési tárgyakkal. A működtető a hasznosítás során együttműködik a Ferencvárosi Művelődési Központtal és a IX. kerületi óvodákkal, iskolákkal. A pályázó éves programját köteles egyeztetni a Ferencvárosi Művelődési Központtal. A pályázónak május 30.—október 1. között a téren hetente legalább egy programot vállalnia kell, illetve az ezen időszak alatt megrendezésre kerülő Kultucca-programokhoz azok rendezőivel együttműködve csatlakozó rendezvényeket kell szerveznie. A rendezvények során a pályázónak kell gondoskodnia a szükséges biztonságról, a terület őrzés-védelméről, valamint a rendezvényt követően a pavilonok és környezetük takarításáról. A pályázatot lezárt borítékban, 2 nyomtatott példányban, valamint CD-re mentve, az Oktatási, Kulturális és Sportirodának legkésőbb 2008. április 15. (kedd), 16 óráig -1093 Budapest, Közraktár utca 34. II emelet - kérjük benyújtani. (A fenti időpontra postai úton is be kell érkeznie. Postacím: 1450 Budapest, Pf. 2) A beérkezett pályaművek elbírálása titkos, az elbírálás határideje: 2008. május 8. A pályázatról további, részletes információk az 0KSI irodájában, illetve a www.ferencvaros.hu honlapon kaphatók.
