Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-03-21 / 11. szám

6 MELLÉKLET Ferencváros 2008. március 21. HÚSVÉT A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe A húsvéti ünnepkör története dióhéjban Tanuljunk a húsvéti nyúltól A pirostól a hímes tojásig Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, amely zsidó hagyományokból fakad. Azonban régóta szinte mindenki ünnepli, hitre való tekintet nélkül, hiszen egyben a megújulás, a tavasz eljöve­telének ünnepe is. Húsvét eredetileg Jézus feltá­madásának ünnepe. A történet szerint két nappal korábban (nagypénteken) feszítették őt keresztre a római katonák, mivel azzal vádolták, hogy tanításaival gyengítette a biro­dalmat, és királyi hatalomra tört. Kezét-lábát a kereszthez szögezték, fejére töviskoro­nát tettek, a keresztre pedig felírták: I. N. R. I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae, azaz Názáreti Jézus, a zsidók kirá­lya. Jézus a kereszten halt meg, zsidó szokás szerint az Olaj­fák hegyén, egy barlangban temették el. Másnap szombat volt, amikor a tízparancsolat a zsidók számára nem engedi meg a munkát, ezért tanítvá­nyai csak vasárnap látogatták meg a sírt. Jézus teste azonban eltűnt, feltámadt. Húsvét időpontja évről évre változik, a tavaszi napéjegyen­lőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. A Bib­lia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján fog­ták el Jézust. Az utolsó vacsora alkalmával Jézus és tanítvá­nyai a Peszach előestéjén szo­kásos Széder estet ünnepelték, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták a bort. A húsvétot megelőző negy­ven nap a böjt ideje, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére önmegtar­tóztatásra tanít. A böjtöt előzi meg a farsang. Húsvétvasár- nap előtti vasárnap, a nagy­böjt utolsó vasárnapja virág­vasárnap. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe. Ilyenkor hagyományosan barkát szen­telnek, s körmenetben vonul­nak be a templomba. Virágva­sárnap vezeti be a szent három nap liturgiáját, amikor a pap a vértanúságra emlékezve piros ruhát ölt, a misén Máté, Márk és Lukács evangéliumából olvassa fel a passiót. Virágvasárnapot követi a nagyhét. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. Ilyenkor, a székesegyházakat kivéve, a templomokban egyet­len mise van, az esti órákban, amelyet a pap fehér ruhában celebrál. Nagypénteken nincs mise, igeliturgia van, áldozta- tással, János evangéliumából olvassák fel a passiót. A pap a szertartást piros vagy lila öltö­zékben végzi. Nagyszombaton nincs szertartás, a zsidó hagyo­mányok szerint szombat este, a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. A pap a szertartást fehér öltö­zékben végzi. Húsvét vigíliája öt részből álló, bonyolult szertartás: fényliturgia, ige­liturgia, keresztségi liturgia, eukarisztia liturgia és körme­net. Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvétot az egyház nem egy, hanem nyolc napon keresz­tül ünnepli, utána pedig több héten át húsvéti idő van. Steiner Gábor Jézus „Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit” A név eredete A húsvét elnevezés sok országban a Peszachot idézi: Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Plsk (svéd), Plske (norvég), Paste (román). Több európai nyelven Ostara germán istennő, a ta­vasz keleti (angolul east, németül őst) úrnője tavaszi napéj­egyenlőség idejei ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás, a termékenység jelképe. A nyuszit Németországban kezdték el húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, onnan terjedt el ma már a világon mindenhol, A világ minden táján ünnepelnék valamilyen tavaszi ün­nepet a nem keresztények is. Hiszen a tavasz a természet megújulása, ami a természeti népeknek mindig nagyon fontos esemény volt - a zord időjárás elmúltával. A tojásfestés régen nem abból állt, hogy néhány színes zsela­tinlapot forró vízben feloldunk, és a megfőtt tojásokat egy ideig áztatjuk a lében. A tojásfestés szinte tudomány volt, amelynek elsajátításához türelem kellett, hogy a lányok aztán elkápráz­tathassák locsolóikat. A termékenység jelképének számító tojás díszítése nem a közelmúlt találmánya. Díszí­tésük egyik formája a festés, amelyet már az ősi Babilonban is műveltek, az egyiptomiak pedig a templomokat is feldí­szítették velük tavasszal. Ha a festett tojásokat csak dísznek szánjuk, érdemes belső tartalmukat a két végükön fúrt pici lyukakon keresztül, kellő óvatossággal kifújni, így nem romlanak meg. Egyébként főz­zük őket keményre, de ne a sonka mellett, mert a rátapadó zsírréteget nem fogja a festék. Az előkészített tojásokat több­féleképpen is díszíthetjük. Díszítés A díszítést a festés előtt kell elvégeznünk, mivel a dísz színe a tojáshéjé, amit nem fog be a festék. Viaszolás: a megolvasz­tott viaszt egy vékony eszköz segítségével a kívánt minta szerint visszük fel a tojásra (azaz viasszal rajzoljuk meg az ábrákat), amelyet a megszá­radt viasz alatt nem fog meg a tojásfesték. Ha a festék kellő­képpen megfogta a tojásokat, kivesszük őket, és hagyjuk tel­jesen megszáradni, különben foltosak lesznek, ha megfog­juk őket. Ez után a viaszt egy éles késsel lekaparjuk, de még jobb, ha hajszárítóval megol­vasztjuk, és a megolvadt viaszt mindjárt a tojás átdörzsölésére is használhatjuk, hogy szép, selymes fénye legyen. Szalvétázás: oldjuk fel a tojásfestéket, és fessük be a tojásokat, majd hagyjuk őket megszáradni. Célszerű világos festéket használni, mert a sötét átüt a szalvétákon. A szalvétá­ból kivágjuk a mintákat, és a szalvéta legfelső rétegét elvá­lasztjuk a többitől, a további­akban csak ezt a - nyomtatott - réteget használjuk. A mintá­kat kevés ragasztóval a tojá­sokra ragasztjuk, középről indulva, a szélek felé haladva simítjuk a tojásokra. Batikolás: a tojásokra növé­nyek megtisztított leveleit helyezzük, majd harisnyába kötjük, s így tesszük őket a fes­tékbe. Amint a tojás a kellő színt megkapta, kivesszük a festék­ből. Azon a helyen, ahol levél fedte a tojást, világosabb lesz, és látszik rajta a levél erezete is. A festék megszáradása után a tojások felületét töröljük át zsírral vagy viasszal, a szalvé- tás tojásokat pedig lakkozzuk be, hogy szép fényük legyen. Festés Kaphatók ugyan kész tojás­festékek, de izgalmasabb kipró­bálni a hagyományos mód­szereket. Festés a vöröshagyma szí­nes, száraz külső héjával: a hagyma héjára vizet öntünk, felforraljuk, ebbe helyezzük a tojásokat, amelyek pirosas­barnás színt kapnak. Minél tovább áztatjuk őket, színük annál sötétebb lesz. Hagyma helyett fekete teát is használ­hatunk, amelytől a tojás barna színt kap. Spenóttal zöld, lila­hagyma héjával pirosas-lilás, bodzabogyóval kék színt érhe­tünk el. Festés krepp-papírral: erős színű krepp-papírokból enyhén ecetes vízben (11 vízhez 1 evő­kanál ecet szükséges) kioldjuk a festéket, és a tojásokat ebben áztatjuk, amíg a festék meg nem fogja őket. Minél tovább hagyjuk benne, annál sötétebb színűek lesznek. S. G. Az írókával felvisszük a viaszt a tojásra, a festés után pedig eltávolítjuk Húsvétolás országszerte Régi és új szokások városon és vidéken Erdélyi húsvéti hangulat az FMK-ban, tojásfával húsvéti kaláccsal A húsvéthoz már a régmúlt­ban is számos népszokás kap­csolódott, amelyek egy része ma is fennmaradt, falun és városon egyaránt, néha más­más formában. Más részüket a városi ember ma már nem is ismeri, de vidéken még mindig az ünneplés tartozékai. A húsvét legrégebbi, minden­ki által ismert népszokása a locsolás (öntözés) és a tojás­festés. Mindkét szokást a mai napig gyakorolják vidéken és városon egyaránt, népszerű­ségük nem csökken, bár a lo- f csolás városi formája jócskán | eltér a régi falusi szokásoktól, 5 amikor a kútból húzott vízzel S m öntötték le a leányokat. Ez < is változik azonban, ma már sok helyen - falun is - „sza­gos vízzel” locsolnak. Néhány észak- és nyugat-magyaror­szági faluban húsvéti szokás a vesszőzés - a locsolás helyet- tesítőjeként. Azonban a locso­lás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást szimbo­lizálja. Régen ismert szokás a tojás­festés és a tojásokkal kapcsola­tos játékok sora. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Több módja is ismert, mind a festés technikáját, mind a mo­tívumokat illetően (lásd másik írásunkat a témáról!). A festés mellett számos más tojásdíszí­tési technika is ismert, például az üres tojáshéj kicsipkézése áttört mintázattal, vagy a to- jáspatkolás, amikor a szintén üres tojáshéjra valósághű, de apró patkókat rögzítenek patkószegekkel. Mindkét technika nagy kézügyessé­get igényel, művelőik között több népművészet mesterét is megtalálhatjuk. A vakart vagy kotort tojásokat karcolással díszítik, a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra, ami szintén nagy ta­pasztalatot igényel. Húsvéti szokás volt Erdély­ben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régi­es íjjal és nyílvesszővel, mára szerencsére ez a nyugodtan barbárnak nevezhető szokás is megszelídült, ma már csak festett táblát vagy műkakast vesznek célba. A célba lövést tréfás rigmusokkal kísérik. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szí­vébe fúródik, akkor véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be, természetesen a főfo­gás nem a céltábla - a kakasok legnagyobb bánatára. A szokások másik csoportja egyházi rítusokból vált nép­szokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a ka­tolikus falvakban pedig szokás volt az ételszentelés is. A gyer­mekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határke­rülés is, amikor húsvét hajna­lán a férfiak a templom előtt gyülekeztek, majd bejárták a falu határát, közben zajongva, kereplőzve és időnként beszé­deket mondva űzték el a go­noszt a földekről. A húsvétra következő fe­hérvasárnapon volt szokás a komatálküldés. Ezt a szokást főképp fiatal lányok gyakorol­ták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak vagy fiúk egy­másnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fo­gadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást. A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács és kis üveg ital sem. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvé­ti tojást, s helyette két másikat rakott bele; más helyeken az egész tálat elvették, helyette másik tálat küldtek. A komatá­lat énekelt, mondott köszöntő kíséretében adták át. S. G. Pályázati felhívás József Attila lakótelep Városrészi Önkormányzata PÁLYÁZATOT hirdet a „Föld Napja" alkalmából a lakókörnye­zet parkosítására, a zöld felületek bővítésére, gondozására. A pályázaton részt vehetnek a Bp. IX. József Attila lakótelep területén lévő lakóházak, és intézmények. Igényelhető egynyári virág, sövénycserje. Pályázati feltételek: A pályázó társasház vállalja a zöldfelület egy éven át való gondozását. A telepítendő növények a közterületen kerüljenek elhelyezésre. Társasházanként csak egy pályázat nyújtható be. Pályázni lehet a tájékoztatóban felsorolt növényekre, anyagra, maximum bruttó 30.000.- Ft értékhatárig. A pályázat során elnyert ill. kért anyagokat a társasház kap­csolattartójának az írásban közölt helyen és előzetesen egyez­tetett időpontban saját magának kell elszállítania. Előnyt jelent: a pályázó társasház részéről a munkálatokhoz, költségekhez való önerős hozzájárulás, saját rész vállalása. Benyújtási határidő: 2008. április 18. A pályázatokat a József Attila lakótelepi Részönkormányzat Ügyfélszolgálati Kirendeltségén, (1098 Bp., Toronyház u.3/a.) lehet benyújtani adatlapunkon. Telefon: 280-7195, fax: 280-1826, e-mail: polg09ro@elender.hu. A pályázatban a társasház kapcsolattartójának nevét, telefon­számát fel kell tüntetni. A pályázatok elbírálása 2008. április 30-ig történik meg. A pályázat nyertesei írásban kapnak értesítést az átvétel idő­pontjáról és helyéről. Budapest, 2008. február 27. Hidasi Gyula a Részönkormányzat elnöke Pályázati felhívás A ferencvárosi önkormányzat pályázatot hirdet a FERENC TÉRI FEDETT PAVILON ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A TÉR KULTURÁLIS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁRA lehetőleg ferencvárosi székhellyel rendelkező civil szervezet számára A pályázat célja: új kultúrpont kialakítása a rehabilitáció központjában lévő téren - a kerület kulturális életének fellendítésére. A pályázatnak tartalmaznia kell egyebek közt a funkció leírá­sát, a tervezett kulturális, vendéglátó-ipari és egyéb tevékeny­ség részletes ismertetését, eseménynaptárt, üzleti tervet. A pavilonok programjai esetében figyelembe kell venni, hogy a fő működési, üzemelési idő május l-jétől október 1-jéig tart, a programok 10-22 óra között tarthatók, s csak korlátozott hangosítás engedélyezett. A fedett teraszok esetében figyelembe kell venni, hogy ezek fő működési, üzemelési ideje májustól októberig tart. A progra­mok 10-22 óra között tarthatók. Vendéglátás megengedett, de csak mobilpultokkal és berendezési tárgyakkal. A működtető a hasznosítás során együttműködik a Ferenc­városi Művelődési Központtal és a IX. kerületi óvodákkal, iskolákkal. A pályázó éves programját köteles egyeztetni a Ferencvárosi Művelődési Központtal. A pályázónak május 30.—október 1. között a téren hetente legalább egy programot vállalnia kell, illetve az ezen időszak alatt megrendezésre kerülő Kultucca-programokhoz azok rendezőivel együttműködve csatlakozó rendezvényeket kell szerveznie. A rendezvények során a pályázónak kell gondos­kodnia a szükséges biztonságról, a terület őrzés-védelméről, valamint a rendezvényt követően a pavilonok és környezetük takarításáról. A pályázatot lezárt borítékban, 2 nyomtatott példányban, valamint CD-re mentve, az Oktatási, Kulturális és Sportirodának legkésőbb 2008. április 15. (kedd), 16 óráig -1093 Budapest, Közraktár utca 34. II emelet - kérjük benyújtani. (A fenti időpontra postai úton is be kell érkeznie. Postacím: 1450 Budapest, Pf. 2) A beérkezett pályaművek elbírálása titkos, az elbírálás határ­ideje: 2008. május 8. A pályázatról további, részletes információk az 0KSI irodájá­ban, illetve a www.ferencvaros.hu honlapon kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom