Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-03-21 / 11. szám
Ferencváros 2008. március 21. MELLÉKLET 7 HÚSVÉT Húsvéti finomságok A nyuszi kéri, legalább ilyenkor ne együk meg! A sült bárányborda hagyományos húsvéti fogás A húsvéti sütés-főzés legalább akkora kaland a háziasszonyoknak, mint a karácsonyi készülődés. A hagyományos sonka-, tojáshalmok mellett ilyenkor is különleges ínyencségek kerülnek az asztalra, aminek alighanem azok örülnek leginkább, akik betartották a negyvennapos böjtöt. Sonkafőzés A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra, és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyük fel főni, hogy a víz tel- •§ jesen ellepje. Körülbelül annyi I órán keresztül főzzük, ahány >o kiló a nyers sonka. Amikor meg- | puhult, elzárjuk a lángot, és a < sonkát saját levében hagyjuk kihűlni, így nem lesz száraz, szálkás. Amikor kihűlt, a levet leöntjük, a sonkát pedig hideg helyre tesszük. A főzőlevet érdemes megtartani egy későbbi bab- vagy lencseleves alapjának, de előtte megfőzhetjük benne a sonkához illő tojásokat is. Tojásfőzés sonkalében Ahhoz, hogy a tojások valóban különleges ízt kapjanak, négy-öt órán keresztül főzzük őket a sonkalében, nagyon lassú tűzön. Nem baj, ha a héjuk megreped, mert így a sonkalé még jobban átjárja a tojásokat. Tárkonyos bárányleves Hozzávalók 4 személyre: 25dkg bárányszínhús, 40dkg leveszöldség, 1 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, ldb citrom, tárkonylevél, tárkonyecet, 11 csontleves, ldl tejszín, 1 pohár tejföl, liszt, 50g vaj, só, őrölt fehér bors Az elkészítés módja: az apróra vágott bárányhúst forrásban lévő, tárkonyecetes vízben leforrázzuk, lehűtjük, lecsepegtetjük. A finomra vágott vöröshagymát vajon üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a felkockázott bárányhúst, a sárgarépát, a gyökeret és a finomra vágott tárkonylevelet. Sóval, borssal fűszerezzük, az egészet átpároljuk, csontlével felengedjük és készre főzzük. Tejfölös habarást készítünk, behabarjuk a levest. Kevés tárkonyecettel, citromlével ízesítjük és jól kiforraljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, de forralni már nem szabad. Tálalásig melegen tartjuk. Húsvéti sült báránycomb Hozzávalók 4 személyre: kb. 1 kg csontos báránycomb, 6 gerezd fokhagyma, őrölt bors, 1 csomó petrezselyemzöld, 5 szál kakukkfű, 3 szál rozmaring Elkészítés: bőrözzük le a báránycombot, mossuíuneg és töröljük szárazra. Hámozzunk meg 6 gerezd fokhagymát, és nyomjuk át fokhagymaprésen. A fűszernövényeket mossuk és | szárítsuk meg, a felét terítsük I 0) szét alufólián. Fokhagymás 5 olajjal dörzsöljük be a combot, | fektessük a fóliára, és szórjuk < rá egyenletesen a maradék fűszereket. Csavarjuk fóliába, és egy napig hagyjuk pácolódni hűvös helyen. Másnap a fűszernövényeket távolítsuk el róla. A vajat keverjük habosra, keverjük hozzá a fokhagymaprésen átnyomott maradék fokhagymát. A comb minden oldalát sózzuk be, helyezzük sütőrácsra, kenjük meg a fokhagymás vajjal. Tegyük 250°C-ra, előmelegített sütőbe, és a hőfokot csökkentsük 200°C-ra. Süssük 50-60 percig. Tálaláskor vágjuk vékony szeletekre, és ízlés szerinti köretekkel tálaljuk. Steiner Gábor A sonka a mai húsvét elmaradhatatlan kelléke Megkérdeztük a szakértőt Miért tojik a húsvéti nyúl tojást? A nyúl, minden híreszteléssel ellentétben, húsvétkor sem tojik tojást A keresztény tanítás szerint Jézus vasárnapra támadt fel, ezt ünnepeljük húsvétkor. Azonban a pogány népek hagyományainak egy része is beépült kultúránkba és a keresztény vallásba is. A tavaszi ünnep ezeket is szimbolizálja. Ünnepeink egy része pogány eredetű, vagy legalábbis megtalálhatók benne pogány gyökerek. A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. Innen ered a húsvét az angol Easter vagy a német Oster neve. Ostrát mint az újjászületés, a termékenység istennőjét tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarak- ie kai ábrázolják. Fejét tavaszi I virágokból font koszorú éke- S siti. Az istennő és a kezében S (/) lévő tojás a természet és az emberek újjászületését, a tavasz ébredését szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. (Egy másik magyarázat szerint a XVI. században a német földesuraknál a nép kötelező húsvéti szolgáltatása a gyöngytyúk volt, tojásaival együtt. E jószág német neve Haselhuhn, amit sok helyen rövidítve, csak Haséiként emlegettek. Más német uraknál a gyöngytyúk helyett a nyúl volt az ajándékozás tárgya; a nyúl német neve Hase. A hasonló nevek keveredéséből pedig már meg is kapjuk a végeredményt: a tojást tojó nyulat!) A pogány tavaszünnep az idők során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség hitét szimbolizálja, hogy akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a termé- •£ szeti ciklusokhoz, az évszak- | ok változásához, a Nap es a .'S Hold járásához. A természet | újjászületése az ember újjá- ■* születése is, ezt is ünnepeljük húsvétkor. A húsvéti kosarak ajándékozása - tojással, kiscsibével, nyúllal - is régi szokás. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, társa a legenda szerint csak egy apró nyúl volt, ami madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki, kifejezve ezzel a sziget lakóinak szeretetét. A húsvéti kosár később már gallyakból és levelekből készült, majd szalmából vagy gyékényből, fűvel bélelve. A kosárba a finomságokat a nyuszi hozza, így a hímes tojást is. Édességeket csak a tizennyolcadik század végétől találunk a kosarakban. Kiscsirkét, kis- nyulat azért ajándékoznak húsvétkor, mert ezek már az új évben született jövevények, így az újjászületést szimbolizálják. S. G. Külhoni nyúlünnepek Húsvéti szokások más országokban A húsvéti plüssfigurák világszerte népszerűek Bár a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepei közé soroltatik, s mint ilyen, sok hasonlóságot hordoz a különböző országokban, érdekes eltéréseket is felfedezhetünk az ünnep részleteiben. Finnország: A finnek húsvét- ja csendes ünnep, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni sem az ismerősökkel, sem másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad. Németország: Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estig tartó, szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, amelyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, köszöntve a tavaszt. Szicília: A kisvárosokban Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a fiatalok. Húsvétvasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd, amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. így találkozik újra Krisztussal. Mexikó: Mexikóban a húsvé- tot több mint két hétig ünnepük, Semana Sántától Pascuáig, azaz szenthéttől húsvétig, valójában a húsvét utáni hét szombatjáig. A szenthéten Jézus életének utolsó napjairól emlékeznek meg, a következő héten pedig Krisztus feltámadását ünnepük. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utaznak, és sok városban passiójátékot rendeznek, amelyben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek. Ausztrália: Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. A két fajtának egy közös tulajdonsága biztosan van: a hosszú fül! S. G. Pályázati felhívás A Ferencvárosi Önkormányzat „deák" Tanulmányi Ösztöndíj Közalapítványa a Ferencvárosban állandó lakhellyel rendelkező tehetséges, de anyagi okok miatt tanulmányaik folytatásában hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredményű (min. 3,51-es átlagú) 15-25 éves diákok, hallgatók számára tanulmányi ösztöndíjpályázatot hirdet, a 6-15 éves diákok pedig a tanulást segítő, tanulmányi eredményjavítását biztosító taneszköz beszerzés támogatására pályázhatnak. A Közalapítvány továbbá a Novoschool Nyelvi Gazdasági Továbbképző és Vizsgacentrummal közösen pályázatot ír ki a Ferencvárosban lakó, 16-25 éves nappali tagozatos tanulók részére: angol -német hazai és nemzetközi középfokú nyelvvizsgára előkésztő nyelvtanfolyamok támogatására valamint spanyol-francia-olasz nyelvtanfolyamok támogatására A támogatások összegéről és a pályázás módjáról részletesen tájékozódhatnak a * Ferencvárosi Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportirodában, 1093 Budapest, Közraktár u. 34. II emelet (titkárság), telefon: 216-3214. * a www.ferencvaros.hu honlapon, * illetve lapunk március 7-i számából. A pályázatok postára adási, valamint beadási határideje: 2008. április 1. A pályázati adatlap beszerezhető * a Ferencvárosi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodájában (IX., Bakáts tér 14.), * az OKSI Irodában (IX., Közraktár u. 34.), * a József Attila-lakótelepi Részönkormányzat ügyfélszolgálati irodájában (IX., Toronyház u. 3/b), * a nyelvtanfolyamokkal kapcsolatos esetekben a Novoschool Oktatási Központban is (Üllői út 63.), * illetve letölthető a www.ferencvaros.hu internetes oldalról.
