Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-01-11 / 1. szám

XVIII. évf., 1. szám www.ferencvaros.hu 2008. január 11. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja ellékletünk: Lapunk terjesztésével kapcsolatos észrevétele­it a 06-80-180-533-as díjmentesen hívható te­lefonszámon közölheti! AJÁNLÓ Mit vár az új esztendőtől? Kerületünkben élő híres­ségeket kérdeztünk jövő évi terveikről. 2. oldal Terjed az influenza December eleje óta folya­matosan növekszik az influ­enzás megbetegedések szá­ma, az utcán, a villamoson, mindenütt lázas tekintetű, köhögő, tüsszögő embe­rekkel találkozunk. A szak­ember tanácsokat ad a kór megelőzésére. 2. oldal Séta a képviselővel Az új évben új - Ferencvá­ros önkormányzati képvise­lőit bemutató - sorozatot indítunk, amelyben a város­atyák kifejtik választókörze­tük fejlődését, élhetőbbé tételét célzó elképzelései­ket, és beszámolnak ered­ményeikről. A sort dr. Bácskai Jánossal (Fidesz- KDNP) kezdjük, aki a IX. ke­rület második legnagyobb, 5-ös választókörzetének képviselőjeként foglal he­lyet a testületben. 3. oldal Kitüntették Talmácsi Gábort Talmácsi Gábor december 21-én a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Lovagke­resztje kitüntetést vehette át. Amióta a csúcsra jutott, a kerületünkben élő mo­toros-világbajnok minden lépését óriási érdeklődés övezi mind a sajtó, mind a közönség részéről. 3. oldal Benkóék karácsonyi miséje A szokásos évzáró és -nyitó koncertek sorából magasan kiemelkedett a Benkó Dixieland Band Ka­rácsonyi Mise Oratóriuma, melyet december 29-én adtak elő a Művészetek Palotájában. 4. oldal IDŐJÁRÁS Szombaton megerősödik a déli szél, eleinte fel-felsza- kadozik, majd délutántól erősen megnövekszik a fel­hőzet, estétől eső kezdő­dik. Vasárnap többfelé, hétfőn és kedden már kevesebb helyen lehet csa­padék. A folytatásban marad a gyakran csapadé­kos, viszonylag enyhe idő. A hőmérséklet hajnalon­ként elérheti a -3 fokot, a délutáni csúcsérték legfeljebb 6 fok körül ala­kul. 19-étől a lehűlés jelei mutatkoznak... Kilenc hónapja kht. a Schöpf-Merei Megszűnt a koraszülött ellátás, de egyre többen szülnek a kórházban, mert tudják, hogy milyen ellátást kapnak a pénzükért A Schöpf-Merei Ágost Kór­ház és Anyavédelmi Központ tavaly áprilisban alakult állami intézményből a fővárosi önkor­mányzat kht.-jává, e hó végén pedig az is kiderül, hogy ki lesz az értékesítésére kiírt pályá­zat nyertese. A kórházban működő Babamentő Szolgálat Alapítványt az UniCredit Bank kerületi fiókja karácsony előtt félmillió forintos adománnyal segítette. Sűrűsödnek tehát az események a patinás intéz­ményben, miközben az egész hazai egészségügyi ellátó- rendszer is átalakulóban van. Mindezekről dr. Garamvölgyi György igazgató-főorvossal beszélgettünk.- Mi késztette önöket, hogy létrehozzák a babamentő alapítványt?- Mi voltunk az ország első kórháza, amely babamentő inku­bátort helyezett el kapujában, az­zal a céllal, hogy az anyák, akik valamilyen oknál fogva nem akarják a megszült csecsemőt, még véletlenül se gondoljanak gyermekgyilkosságra. Ahhoz, hogy munkánk teljes lehessen, a várandós kismamákkal is foglal­koznunk kell. A kórház e feladat segítésére hozta létre az alapít­ványt, amelynek köszönhetően tavaly kettő, az elmúlt tizenegy év alatt pedig 30 csecsemő éle­tét mentettük meg. A program során több mint 1400 krízishely­zetben lévő várandóst látott el a kórház, akik le akartak mon­dani gyermekükről, azonban a szülést követően kilencven szá­zalékuk mégsem tette ezt meg. - Tavaly április óta közhasznú társaságként magánkórház lett a Schöpf-Merei, amely Budapest egyik legelső gyermekkórháza, majd anyavédelmi központja és örszágos koraszülöttcentruma volt. Időközben megváltozott az egészségügyi ellátórendszer is. Mindez módosította-e az önök feladatait?- Olyan szakmai speciali­tást képviseltünk - hatalmas forgalommal -, amely az át­alakulással sajnos egyik pil­lanatról a másikra megszűnt. Ez a koraszülött-ellátás, amely állami keretek között maradt. - Miért nem maradhatott önök­nél az a terület, amely speciáli­san e kórház védjegye volt?- A kis súlyú koraszülöttek ellátása olyan költséges, hogy gyakran az OEP-finanszírozás sem fedezi a kiadásokat. Egy kórház gazdálkodásában ki­sebb összegekkel meg lehet tenni, hogy ami az egyik te­rületről hiányzik, azt egy má­sik szakág kitermeli, hiszen egységes egészként kell a kórház gazdasági ügyeit ke­zelni. De koraszülött-gondo­zásra magánkórház nem kap OEP-támogatást, ezért ennek teljes költségét - amely igen magas - a családra kellene terhelni. Mi ezt nem szívesen tennénk, és ezzel a főváros is egyetértett, ezért került ki ez az ellátás a kórház profiljából. Fájóan, mert ez volt a szívünk csücske, ötven évig volt az egyik legfőbb tevékenysé­günk. A kórház kétszer nyert Budapest Díjat, az egyiket a válsághelyzetben lévő gyer­mekek gondozásáért kaptuk, a másikat épp a koraszülött­ellátásért. (folytatás az 5. oldalon) Cikkünk nyomán: razzia az Aszódi úton Az erősebb rendőri jelenlét következtében a jövőben javulhat a közbiztonság a telepen Tizennégy rendőr, tucatnyi igazoltatás és egy horogra akadt bűnöző. A közbiztonság javulása miatt mindenképpen sikeres volt a Ferencvárosi Rendőrkapitányság decem­ber 29-én, éjjel, az Aszódi úti lakótelepen tartott razziája, amelyet a kerület új rendőrka­pitánya elsősorban a december 14-i számunkban megjelent cikk hatására rendelt el. Sajó Ákos önkormányzati és Gollob Péter részönkormány­zati képviselővel érkezem nyolc óra előtt néhány perccel a Börzsönyi utcában található rendőrőrsre. Alig találunk par­kolóhelyet, a megszokottnál jóval több rendőrautó és egy mikrobusz parkol az épület előtt. Mindezt leszámítva a környék nyugodt, csak sejteni lehet, hogy ma este itt történik valami. Odabent Abán József törzs- zászlós, a körzeti megbízott al­osztályvezetője fogad minket. Rövid egyeztetés után kiderül: először csak egyetlen autóval járjuk be a körzetet, hogy a képviselők megmutathassák a „frekventált” helyszíneket - kocsmákat, szórakozóhelyeket, játszótereket, parkokat -, s ezt követően indul majd a razzia. Mielőtt elindulnánk, az ,Aszó­di” feliratú dosszié gazdagabb lesz néhány ismert „nehéz fiú” nevével.- „Ha igazoltatás közben ta­lálkoznátok valamelyikükkel, végezzetek teljes ruházat-, cso­mag- és gépjárműátvizsgálást!” - adja ki a parancsot az autó felé haladva a törzszászlós. Szavait tizenkét, külön erre az alkalomra idevezényelt rendé­szeti és biztonsági szolgálatos rendőrnek tolmácsolja veze­tőjük. Ők az őrs előtt parkoló mikrobuszban várnak, mi pe­dig elindulunk. Félóra alatt bejárjuk az egész lakótelepet - Gyáli út, Aszódi, Füleki, Osztag utca és per­sze a „nyolcház”. Nem állunk meg sehol, csak halkan, szinte észrevétlenül osonunk a szűk utcákban, amelyek pontosan olyan nyugodtnak és békés­nek tűnnek, mint amilyennek három nappal karácsony után ez illik. Abán József időköz­ben a részletekbe is beavat: a „nyolcháznál” két gyalogos járőr teljesít egész éjjel szol­gálatot, mindenkit felírnak, aki ki- vagy éppen bemegy az épülettömbbe. (folytatás az 5. oldalon) A HETTEMAJA Ferencvárosi „útvesztő” ■ Krivánszky Árpád Néha acélidegek kellenek hozzá, hogy valaki ma Fe­rencvárosban „A” pontból eljusson „B”-be. A legtöbb főfájást okozó gondjaink csokrával Emődy Zsolthoz, a Városfejlesztési Bizottság el­nökéhez fordultunk, tudván azt is, hogy a fővárosi keze­lésű főútvonalak esetében a kerületi önkormányzatnak csupán véleményalkotási, kezdeményezési joga van.- Tegyük fel, egy fiú a :Sorok­sári út és Tinódi utca sarkán lakik, s át szeretne jutni szem­ben lakó barátnőjéhez. Ezt hogyan teheti meg, ha inkább az esküvőjére, mintsem a te­metésére készülne, s ezért nem akar átrohanni a Soroksári út 2x3 sávos forgalmán? . - Mind a malmok térsé­ge, mind pedig a Duna felőli oldalon a Millenniumi Ne­gyed dinamikusan fejlődik, sorra épülnek a lakóházak, irodaházak. A kerület már többször kezdeményezte a fővárosnál, hogy létesítsenek a Tinódi utcánál a forgalmas főútvonalat és a 2-es villamos pályáját átszelő lámpás gya­logosátkelőt. Mindenesetre a szabályozási tervekbe már beépült ez az igényünk, amit külön is indokol, hogy va­lódi, élő kapcsolatot szeret­nénk kialakítani a Duna-parti „új” és Mester utca környéki „régi” területek között. Talán egy nagyobb szabású projekt keretében sikerül ezt meg­valósítani: a Ferenc tértől a Dunáig húzódó gyalogosten­gely kialakításának tervével a Bokréta, majd az Ipar vagy a Tinódi utcán keresztül. A kerületi elképzelésekben a Soroksári út szűkítése is sze­repel fasorral, parkolósávval, ezt azonban a főváros jelen­leg nem támogatja.- Következő feltételezett hő­sünk a Soroksári út Duna fe­lőli oldalán húzódó Lechner sétányon lakó anyuka, aki fe­jébe vette, hogy babakocsival sétálgat a Duna-parti Gizella sétányon. Hol mehet át a HÉV- síneken?- Amikor még csak a Duna- parti pályaudvar volt itt, ez az elzártság nem jelentett gon­dot. Ma viszont ezt a rend­kívül jó adottságú területet valóban nem lehet rangjához méltóan használni, mert a csepeli HÉV pályája elvágja a Duna-parttól. Van ugyan egy aluljáró a HÉV-sínek alatt, a Haller utca magasságában, azonban a még be nem né­pesült környéken közbizton­sági-köztisztasági okok miatt ezt le kellett zárni. A Millen­nium Gate építésének befe­jezése után, 2009-ben lehet majd újra megnyitni. Igaz, ez sem old meg minden problé­mát, ezt csak az 5-ös metró, azaz a szentendrei és a so­roksári, csepeli HÉV-vonalak föld alatti összekötése jelen­tené, ennek megvalósulása azonban sajnos még a távoli jövőbe vész. (folytatás az 5. oldalon) Kultiplex végórái Tavaly október 27-ei számunk­ban, a Megújul a Markusovszky tér című cikkünkben megírtuk, hogy az önkormányzat megvá­sárolta a Kultiplexet, bérlője még ősszel kiköltözik, s az épületet rövidesen lebontják. Olvasóink így decemberben joggal érdeklődtek szerkesz­tőségünknél, hogy akkor vajon miért szerveznek mégis műsorokat az intézményben. A kérdést Hardi Róbert alpol­gármesterhez továbbítottuk.- A környékbeli lakók őszi cikkünket olvasva megköny- nyebbüléssel nyugtázták, hogy rövidesen vége szakad az éjsza­kai randalírozásoknak. Csa­lódniuk kellett. Talán nem volt igaz a hír?- Szó sincs róla. A Kulti- plexszel kapcsolatos lakossági panaszokkal az önkormányzat- nem lévén tulajdonos - ne­hezen tudott mit kezdeni, a képviselő-testület ezért dön­tött az épület megvásárlásá­ról. Tavaly tavasz óta folytak a tárgyalások a Budapest Film Zrt.-vel, amely a fővárosi ön- kormányzat százszázalékos tulajdonú vállalkozása, s ezért az értékesítéshez a Gazdasági Bizottság hozzájárulására is szükség volt. A fővárosi ellen­zék különböző kifogásai miatt ez utóbbi tárgyalások kétszer is megakadtak, ám augusztus végére megvolt a hozzájáru­lás, és így szeptember közepén rákerülhetett a pecsét az adás­vételi szerződésre. Ferencváros önkormányzata az itt lakók nyugalma érdekében tetemes összeget, csaknem bruttó 200* millió forintot fizetett az in­gatlanért, amelyet a szerző­dés szerint elvileg december 15-éig kiürítve kellett volna megkapnunk.- Ehhez képest a hely ma sincs bezárva. Vajon miért?- Az üzemeltető, a Kultiplex Kft. szerződése 2010-ig szólt a korábbi tulajdonossal, a mostani szezonra pedig már megkötötte a megállapodáso­kat a műsorokra. Komoly ér­deke fűződik a maródáshoz, márpedig aki kicsit is ismeri a hazai jog útvesztőit, az tudja, hogy 2-3 évbe is beletelhetne, amíg érvényt lehetne szerezni a kiürítésnek. A bérlő például megtámadhatná a szerződést, birtokvédelmet kérhetne, többször is fellebbezhetne stb. Sikerült azonban elérnünk, hogy aláírt egy papírt, amely- lyel elismeri, hogy jogcím nélkül használja az épületet, s abból február végén vita nél­kül kiköltözik. Addig pedig havi százezer forintos díjat fi­zet az önkormányzatnak.- Akkor tehát mikor bontják le fizikailag is a Kultiplexet?- Időközben megszületett a bontási engedély is, így a ki­költözést követően akár azon­nal meg is kezdődhet a bontás. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom