Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. április / 4. szám
A polgármester válaszol Tisztelt Polgármester Úr! Immár hatodik éve lakom a IX. kerületben, pontosabban a Lónyai utca 26. számú házban. Ennyi idő alatt tökéletesen bele tudtam szeretni ebbe a környezetbe, a nyüzsgésbe és abba, hogy közel van minden: Nagycsarnok, éttermek, jó közlekedés. Sokat hallottam a hat év alatt, hogy ez a ház talán az egyik legrégebbi a kerületben (talán a legromosabb is), és sokat hallottam arról is, hogy e házban változás következik be. Egyszer-egyszer még vettem a fáradságot, és érdeklődtem a megfelelő fórumokon, de ott mindig kitérő választ kaptam. Azt szeretném tudni, de ezzel vagyunk így egy páran, akik itt élnek, hogy mi lesz a lakók sorsa, tudván, hogy épül a Corvinus Egyetem, és hogy rehabilitálni fogják a házat. Ezek a lakások önkormányzati tulajdonban vannak, és mi bérlőként szerepelünk, csak magukat a lakókat felejtették el értesíteni, hogy mire számítsanak, mik a kilátásaik, hova mehetnek ezután lakni. Kérem, hogy e fórumon keresztül írják meg. mi lesz a sorsunk. Köszönettel: Rolléder György Tisztelt Lakók! Többen érdeklődnek a Lónyai u. 26. sz. alatti épület jövőjéről. Indokolt az önkormányzati elképzelések ismertetése, hiszen nemcsak a benne lakókat, hanem a Belső-Ferencváros lakosságának nagy részét érintik a tervezett fejlesztések. A Lónyai u. 26. sz. alatti épület a Belső-Ferencváros egyik legrégebbi lakóháza. Eredetileg mészárszéknek épült az utcai épületrésze az 1838-as árvíz körüli években Hild Károly* tervei alapján. A következő évtizedekben négyszer átépítették és bővítették az épületet, míg jelenlegi kétudvaros elrendezése kialakult. Az utcai épületrész klasszicista stílusjegyeket tartalmaz. 2005-ben az Örökségvédelmi Hivatal az épület eredetileg épített részét (utcai épület, rövid udvari szárnyakkal) műemlékké nyilvánította. Az épületben 67 lakás van, ebből mindössze tizenkettő komfortos, a többi komfort nélküli vagy félkomfortos. A lakóház műszaki állapota nagyon kedvezőtlen. Az udvari részeken még az emeleti lakások falai is átnedvesedtek. A Belső-Ferencváros lakosságának óvodai és bölcsődei ellátása jelenleg nem megfelelő. A Lónyai u. 26. sz. alatti ingatlan az egyetlen olyan méretű önkormányzati ingatlan, amelyben a két gyermekintézmény megfelelő elhelyezése biztosítható, a gyermekek részére az előírt méretű intézménykert kialakítható. A műemlékké nyilvánított épületrész fel lesz újítva, a többi udvari rész el lesz bontva. Utóbbiak helyén új épület- szárnyban lesz elhelyezhető a két gyermekintézmény. Az építészeti tervek jelenleg készülnek. Az intézmények elhelyezéséhez valamennyi lakónak megfelelő lakást kell majd biztosítani. A beruházást - nagyságrendje miatt - pályázati támogatással lehet reálisan megvalósítani, így pontos időpontja jelenleg még nem meghatározható. Kérem szíves türelmüket és megértésüket a gyermekintézmények megvalósításáig. Tisztelettel: dr. Gegesy Ferenc polgármester * Hild János készítette 1805-ben Pest első városrendezési tervét Hild János mindkét fia építész volt. Hild József lett ismertebb, hiszen közel 900 épülettervet készített Pest városában. Hild Károly inkább pallérként dolgozott, de több épületet is tervezett a Ferencvárosban. Ferencvárosi séták - A kisdedóvótól a gimnáziumig Ezúttal a kerület patinás iskolái között folytatjuk a sétát. Olvasóink már korábban megismerhették a nagy hírű Lónyai Gimnázium történetét, most pedig a Ferencváros másik büszkeségének, a Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskolának gazdag múltjából adunk rövid ízelítőt. Álljunk meg tehát a Thaly Kálmán és Vendel utca sarkán emelkedő impozáns épületnél, a főváLeövey Klára (1821-1897) Pedagógus, író, újságíró, a haladó és magyar szellemű nőnevelés elkötelezett híve és harcosa, Kossuth lelkes híve, Teleki Blanka munkatársa. Az 1848-as tevékenysége miatt - Teleki Blankával együtt - háromévi várfogságra ítélték Kufsteinben. Kiszabadulása után tanítóként, később publicistaként működött. Közlekedési balesetben halt meg Budapesten: egy omnibusz ütötte el. ros egyik legrégebbi gimnáziumánál, és ismerkedjünk meg mozgalmas történetével. Ez a történet több mint 130 évvel ezelőtt, 1875-ben kezdődött, Ranolder János veszprémi püspökkel. Ez a nagy tudású férfiú jövedelme nagy részét karitatív célokra fordította. Élete során négymillió forintot áldozott közcélokra, utolsó gesztusként százezer forintot ajánlott fel a fővárosnak egy lánynevelő intézet megalapítására. Akaratát így fogalmazta meg az alapító okiratban: „Óhajtásom és hivatásomnak szent.” F. Zs. 9 2007. április
