Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. március / 3. szám

A régi időkben számos serivási szokás léte­zett, ezek közül a legkedvesebbeket osztom meg Önökkel, melyekhez egyébiránt igen is­mert szólások is kapcsolódnak. Tudják-e például, hogy a toast mint köszöntő beszéd honnan ered? Nos, a szó az úgynevezett Testvéres Ser serivó szokáshoz kapcsolódik. E szokás szerint a kézmű­ves céhek apraja és nagyja csütörtökönként összegyűlt, hogy közös, úgynevezett Köszöntő Serlegből együtt igya a sert. A serlegbe a körivás előtt pirított kenyérdarabokat (angolul toast) tettek, és akire a serleg fenekén levő pirí­tott kenyérszelet jutott, az elmondta a köszöntőbeszédet, amelynek máig toast a neve. Egy másik régi seres szokás szerint annak az ember­nek, akire felköszöntötték a korsó sert, az „utolsó csep­pig” ki kellett ürítenie korsóját. Ez a „fenékig” szólás eredete. És hogy miért az utolsó cseppig? A régi idők­ben, ahogyan idős vendégfogadósok elbeszéléseiből em­lékezünk, a kiürített korsót a hüvelykujj körme felé kel­lett dönteni, és ha a korsóban több maradt, mint az a csepp, amelyik a körmöt éppen el tudta lepni, az illető bírságot fizetett. Ugyancsak ősrégi serivó szokás volt az úgynevezett Seres Hólyag felakasztása a serivófülkében, az asztal fe­lett. A hólyagról csengők lógtak le, és az, aki a vita he­vében megérintette a csengő zsinórját úgy, hogy a csen­gő megszólalt, vagy nagyot mondott, netán füllentett, vagy sértő szavakat használt, anná a fejével meg kellett löknie a hólyagot. Ez lett az üresfejű, vagyis Hólyagfejű, és hólyagnak nevezték. Innen ered a hólyag gúnyszó. A gyermekáldás is alkalmat adott a serivásra, ugyan­is szokás volt, hogy a szoptatós anyákat a komaasszo­nyok tápláló méhserrel vagy mézes árpaserrel ajándé­kozták meg. A mai napig isszák a kismamák a sert mint tejserkentő italt. A szepesi városokban külön városi ha­tározat engedte meg az adómentes serfőzést az egyes polgároknak, ha Isten örvendetes gyermekáldással látta meg a házat. A seres szamár mondája a 17. századba nyúlik vissza. Serivási szokások Ennek a seres szamárnak a régi serfőzőházakban és vendégfogadókban kitettek egy-egy kupa sert éjsza­kára. Ha a szamár ott találta a sert, megitta, ha zsugo- riskodtak vele, tört-zúzott, rontott-bontott a pincé­ben, kinyitotta a sereshordók csapját, és elfolyatta a sert. A seres szamár tudniillik senki más nem volt, mint valamelyik bosszúálló inas vagy legény. A mendemonda persze a kópéságokat a seres szamárra fogta rá. A seriét a régi időkben óriási nagy, alacsony serléhű- tő kádban hűtötték, méghozzá kézi erővel. Ez az inasok dolga volt. Körbejártak a léhűtő kád körül, és kavarták a sert úgynevezett kavarómankókkal. Ha nem ügyeltek rá­juk, előfordult, hogy lustálkodtak. Innen származik a rosszalló „léhűtő” kifejezés. A halotti torhoz is szorosan kötődik a ser, ugyanis a tor itala hagyományosan mindig a ser volt. A nemes úr végrendeletében két-három jobbágyát felszabadította, és tekintélyes birtokot rendelt nekik, hogy halála napján la­komával torolják meg emlékezetét. Ez a szó tehát nem bosszút jelent, hanem éppen ellenkezőleg, az emlékezet fenntartását. A szokás a régi magyarság ősi ázsiai gyö­kereiig vezethető vissza, és a lényege az, hogy a hozzá­tartozók a halottak seritaláról gondoskodva egy egész lo­vat temettek a sírba. Méghozzá kancát, hogy az a kan- catejserhez való tejet szolgáltassa a halálba menő úrnak. Később már csak egy lókoponyát, majd csak egy patkót tettek a sírba a régebbi szokások jelképeként. Ennek ma­radványa az „elpatkolt” kifejezés. Gasztro kalendárium MARTIUS Böjti időben, Hamvazószerda utáni, Torkos csütörtö­kön bendőtöket jól megtöltsétek. Kendermagot, zabot árpát, kölest, borsót, lencsét, csicseriborsót, babot, olasz- és törökbabot kell vetni, ültetni. - Spárgát, árticsókát, kardit, zsályát, levendulát, rozmaringot, epret, narancsot, tököt, uborkát, dinnyét kell ültetni, vetni. - Veteményes és gyümölcsös kerte­ket „mindennemű szükséges magokkal” be kell vetni. - A halastóból ki kell fogni az apróhalat, és máshol kell elhelyezni, hogy növekedjenek. - Halat varsákkal kell fogni. - Tyúkok, ludak, kacsák, galambok minél hama­rabb kikeltik csirkéjüket, annál jobb. - A madarászatot meg lehet kezdeni, bár tanácsosabb várakozni kis ide­ig, a fiókák kedvéért. Azonkívül a madarak íze nem is olyan jó még, ám ezen lehet javítani, ha vízben áztatja az ember. - Vadlibát, vadkacsát lehet lőni, fogni. - A csóka alá is tehetni tyúkmonyokat, ha előbb kiszedik alóla a saját tojását. Egy csóka alá legjobb három tyúk­tojást rakni. A gólyák alá viszont lúdtojást rakhat az ember, de mihelyst kikéi a kisliba, el kell venni a gó­lyától. - Vigyázni kell a méhekre, hogy a „rajjok éhen ne vesszenek”. - Fejeskáposztát legjobb nagyhétben vetni. Borsot böjt közepén. Veres hagymát, sárgarépát süket hétben. - Rákot lehet fogni lenyúzott békacomb­bal, vagy büdös hússal. - Halat kézzel is lehet fogni, ha az ember megkeni a kezét, lábát a gém felolvasztott „kövérében” amihez kevés mézet kevernek, jó sűrűn. „Menj bé a vízbe, csudát látsz kezed, lábad körül!” - Ebben a hónapban főzik a márcot. Egész nyáron eltart. - Aki hamar akar lúdfíakat hizlalni, tejbe áztatott fehér kenyérbéllel etesse őket. Kérdés: Tüdja-e, hogy mit takar az a fogalom, hogy fapa­dos étterem?- Nem tudom, egyáltalán nem hallottam róla.- Igen, tudom, fapadokon kell ülni egy étteremben.- Igen, hallottam róla, ez egy online oldal, amelynek a lényege, hogy minél előbb kell foglalni, annál ol­csóbb lesz a számla az étteremben, (www.fapadoset- terem.hu) GARABONCIÁS TALÁNYOK Gyerekek, fiatalok! Rejtvényrovatunkat a GARABONCIÁS EGYÜTTES szerkeszti. A kérdések, feladatok az együttes útjelzői, ér­dekességeket idéznek a történelmi játékok jegyében. A rejtvények megfejtését a hónap utolsó tanítási napján adjátok postára a szerkesztőség címére: Tompa utca 12. Küldhetitek a megfej­tést a GARABONCIÁSOK e-mail címére is: garaboncias@t-online.hu A helyes megfejtések beküldői jutalomban részesülnek: történelmi tárgyú könyveket, történelmi játékokhoz használható eszközöket, ga­rabonciás ídvágós játékokat, a GARABONCIÁS EGYÜTTES elő­adásaira szóló bérletet kapnak. A GARABONCIÁS TALÁNYOK utolsó száma után találkozót rendezünk a rejtvénycsomagok valamennyi megfejtője számára (azok számára is, akiknek nem volt eredményes megfejtése)! A talál­kozón történelmi játék, látványos történelmi műsor vár rátok, és a GARABONCIÁS TOMBOLÁN értékes nyereményekre számíthat­tok (történelmi játékok, jelmezek, albumok és „Garabonciás vendég­kártya”, mely számos érdekes eseményre szolgál belépőül. A találko­zón jelentkezni lehet együttesünkbe. TALÁNYOK MÁRCIUSRA 1. A GARABONCIÁSOK Joseph Haydn születésének évfordulójára új műsorral ké­szülnek. A zeneszerző egyik operájának címszereplője egy páncélos lovag, aki szí­ve választottjáért küzd. A különleges tör­ténet különleges ötlettel kerül színpadra: a szereplők „élő bábok". Mi a lovag neve? 2. A Haydn-műsorban egy furcsa zenekar mulatságos próbája is szerepel, mégpedig pantomimjáték formájában. Mi a címe a zeneszerző szimfóniájának, melynek előadása során a zenészek sorban, mind „lelépnek”? 3. A rajzon kovácsmesterek láthatók, munka közben. Ők - a GARABONCIÁSOK műsorá­ban - Haydn zenélőórák számára írt művé­nek egyik részét keltik életre. (Erről a tán­cos játékról a GARABONCIÁSOK kivá- gós játékot is készítettek, „soron kívül" kaptok belőle, ha ellátogattok a GARA­BONCIÁSOK próbájára.) Mi a címe a ze­neszerző szimfóniájának, mely szintén az időmérő eszközre utal? 15 [ snpwtu ■iooz

Next

/
Oldalképek
Tartalom