Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. március / 3. szám
2007. március R ejtőzködő értékeink: Mozaikok A külső és belső terek díszítőművészetének ezen ága több ezer éves múltra tekinthet vissza; a rómaiak idejéből is tártak fel mozaikképeket a mai Magyarország területén is. A Ferencváros is dicsekedhet szép mozaikokkal, bár ezek nem ilyen régi keletűek. Rejtőzködnek, mert privát belső terekben találhatók, vagy láthatók ugyan, de a saját rohanásunk rejti el ezeket előlünk. Tavaly már bemutattuk a lapban a Bakáts téri általános iskola ebédlőjében elhelyezett, a dorogi művelődési házból megmentett nagyméretű mozaikot, mely a Kiskakas gyémánt félkrajcátja meséjét dolgozta fel. A téren emelkedő Szent Ferenc-templom mindkét oldalán találunk egy-egy külső mozaikképet: Madonnát a gyermek Jézussal, s egy szent életű férfiút. A templom egészére ráférne a felújítás, de a mozaikképek különösen sanyarú sorsúak: egyre több mozaikkocka potyog le róluk (jó lenne, ha akadna egy mecénás a megmentésükhöz). Kicsit közelebb a Dunához, ha bepillantunk a Lónyai utca 46. sz. ház kapuján, megakad a szemünk egy szép mozaikképen, melynek uralkodó színe a kék, s a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A Török Pál utca 3. szám alatt újra működő Pinceszínház szűk kapualjában alig lehet észrevenni a bal oldali falon elhelyezett mozaikot, mely népi táncost ábrázol. A művet nem is mozaiknak, talán inkább „kőzetképnek” nevezném; a csiszolt kő- vagy inkább márványlapon a kőzet mintázata mellett a bekarcolt, illetve festett vonalak is segítenek kibontani az ábrázolt figurákat. Hasonló stílusú két „kőzetkép” található a Vágóhíd utca 20. szám alatt, a Bonbonetti Kft. gyárépületének előcsarnokában. Az előd, az 1928-ban részvénytársasággá alakult Stühmer Frigyes Rt. állított velük emléket 1943-ban az alapító cukrászmesternek és az édesipari szakmai hagyományoknak. A Vágóhíd utcai gyár 1941-ben épült, amely az akkori Magyarországon a legnagyobb, és Európában az egyik legkorszerűbb volt. Idézet a kisebbik mozaik feliratából: „Stühmer Frigyes 1868. évben alapított kis üzeméből és életének alkotó munkásságából fejlődött ez a gyártelep. Példaadó tevékenységének szellemétől áthatva emelték hálás utódai az ő nevét viselő gyár fennállásának 75-ik esztendejében.” A tábla további szövegéből és némi internetes kutakodás árán azt is megtudhatjuk, hogy a művek Kalmár Miklós igazgató elgondolásai alapján, a munkásságát később Amerikában folytató építész ikerpár, Olgyay Aladár és Viktor építészeti és Bayenschrodt Mihály műszaki tervei alapján készültek. Krivi 14 Ferencváros Vágóhíd utca 20.
